Dtum
Login with Facebookk
1903 | December

Filharmóniánk ötven éve.

Fővárosunk zenei életének egyik legjelentékenyebb tényezője, a ŤBudapesti Filharmóniai Társaságť most üli félszázévi jubileumát. Valamint a Ťpolitikať görög szót a maga eredeti alakjában használjuk s nem fordítjuk le magyarra: ép ilyen szokásunkká lett a szintén görög Ťfilharmóniať használata, a helyett, hogy magyar kifejezést adtunk volna neki. A szó eredetileg voltakép a harmóniának – együtt játszó hangszerek jó összehangzó zenéjének – szeretetén felépült intézményt s az együtt játszó zenészek társaságát jelölik vele a nyugati népeknél s nálunk is.


Mikor a ŤBudapesti Filharmoniai Társasáságť 1853-ban megalakúlt: Ťnémetť világ volt itt, a mindent ellenőrző osztrák hatalom alatt. Még hangverseny rendezését is be kellett jelenteni nemcsak a rendőrségnél, hanem az ország helytartójánál is, a ki aztán a maga belátása szerint vagy megengedte, vagy esetleg – föllebbezés kizárásával – megtiltotta.

 

A hangverseny-műsorok vagy csakis német nyelvűek voltak, vagy mint Budapesten 1877-ig a utczanevek táblái – a magyar mellett német nyelvűek is. A művészi, illetőleg zenei életben már azért is nagy szerepe volt a németségnek, mert 1812 óta a német színházban, melynek felavatáshoz Beethoven írt megnyitó zenét, kitűnő német drámai előadások mellett nagyszabású dalműveket is lehetett élvezni, a melyekre sűrűn jártak le Bécsből vendégszerepelni a híresebbnél híresebb énekművészek.

 

1837-ben felépült szerény Nemzeti Színházunknak ugyan ki kellene tennie magáért, hogy a német operával kiállja a versenyt. Nem is maradt hátra: kezdte azzal, hogy már 1838-ban elszerződtette a német dalmű új, fiatal karmesterét, a Kolozsvárról jött Erkel Ferenczet.

 

Mellé szerződtették 1845 táján karmesterül a lengyelországi származású Doppler Ferencz és Károly testvéreket, a kik nemcsak a fuvola igazi művészei voltak, hanem a karnagyi működéshez kellő magas zenei képzettségük és tehetségük alapján magyar tárgyú dalműveket is írtak olyan sikerrel, hogy az 1848 óta máig adott ŤIlka, vagy a huszártoborzóť czímű opera zenéjéről senki sem mondhatná, hogy nem vérbeli magyar zeneszerző műve.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Reguly Antal: „Észak Körösi Csomája” Reguly Antal: „Észak Körösi Csomája”
A végtelen hómezőkön fáradtan, félig vakultan vánszorog két ember. A...
Boldog Új Esztendőt - 1901! Boldog Új Esztendőt - 1901!
Tavaly még voltak, a kik vitatkoztak rajta: megkezdődött-e az új...
Ma reggel felakasztották Pálffy Fidelt Ma reggel felakasztották Pálffy Fidelt
Pénteken a koradélutáni órákban a népbíróság Késmárky-tanácsa...
Özvegy Ady Endréné első levele Özvegy Ady Endréné első levele
Harminc éve, 1912. tavaszán különös idill indul Ady és egy Svájcban...
A mágnes szerkezetét igazoló újabb kisérlet A mágnes szerkezetét igazoló újabb kisérlet
A mágnesnek belső szerkezetére vonatkozó elmélet szerint a nagy...
Mikszáth könyve Jókairól Mikszáth könyve Jókairól
Két congeniális szellem találkozásának fényes eredménye az a két...
Gömbös Gyula beszéde Sátoraljaujhelyen Gömbös Gyula beszéde Sátoraljaujhelyen
- Rendkívül súlyos belső és külső politikai viszonyok között élt ez a...
Hivatalos felvilágosítás Anglia élelmezési helyzetéről Hivatalos felvilágosítás Anglia élelmezési helyzetéről
Sir Samuel Hoare az alsóházban részletes felvilágosítást adott Anglia...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98