Nagy írónk, Jókai Mór, ki a „Vasárnapi Ujság”-nak évek során át volt főmunkatársa s nem szűnt meg nagyra becsült munkatársa lenni máig sem, a következő sorokat intézte lapunk szerkesztőjéhez:
Nagy Miklóshoz.

"A „Vasárnapi Ujság” most kezdi meg ötvenedik évfolyamát a Te vezetésed alatt. Visszaemlékszem a negyvenkilencz év előtti első napjaira az életbelépésének s összehasonlitom a mostaniakkal. Én lettem volna valósággal a szerkesztője, de nevemet nem volt szabad a lapra kiirnom: - a legtöbb magyar iró el volt tiltva a hatalom által a szerkesztéstől; - egy barátunknak kellett a névleges szerkesztést elvállalni, ki az egész szabadságharcz alatt beteg volt, távol az országtól. Most szabad a sajtó.

Meglátszik a lapon. A Vasárnapi Ujság európai szinvonalra emelkedett s túlszárnyalja sok külföldi pályatársát. A magyar közönség háladatos is érte. Pedig hát ötven év alatt az előfizetők meghalnak; a Te lapodnál az előfizetők születnek is. Kivánom neked Istentől, hogy még sokáig építsd ezt a munkát, adjon neked hozzá az Ég erőt, egészséget.

Budapesten, 1902 deczember 29-én.

Őszinte üdvözlettel maradok
igaz barátod :

Dr. Jókai Mór