Dtum
Login with Facebookk
1903 | November

A vegytan és a technikai tudományok

Hogy egy gép jól működjék, ahhoz szabályozó-készülékének kell lennie, a mely járását egyenletessé teszi, azaz, ha a gép a kelleténél gyorsabban jár, visszatrtja, ellenkező esetben gyorsítja. Miután ez a szabályozó csak akkor léphet működésbe, ha a megakadályozandó tünemény már fellépett, a gép működése periodikus lesz, a mely a túlságos gyorsaság és lassúság bizonyos határai között ingadozik. Ezen határok egymástól való távolsága a szabályozó-készülék érzékenységétől függ.

Ezek a megfontolások nemcsak a gépek munkájára érvényesek, hanem minden stationer, folytonos jellegű folyamatra. Így egy városnak, egy népnek, sőt bármilyen nagy összefüggő embercsoportnak összessége természetes törekvést mutat a folytonos állapot fenntartására és erre a czélra sajátos szabályozó-készülékeket alkot magának.

A legszembetünőbbek ezek közül a szabályozók közül a kormányzatok és ismeretes, hogy ezeknek az összességéletében felmerűlő jelenségek iránt való érzékenységének megcsökkenése mily nagy és többnyire mily káros ingadotásokat hoz létre a rendes egyensúlyi állapot körül.

A mi azonban az emberi dolgokban a müvelt népek legfőbb szabályozója, az a tudomány. Békében a kormányzás, háborúban a hadvezetés és a harczászat olyan kérdések elé kerülnek, a miket csak a tudomáyn tud megoldani. Hszen minden tudománynak ugyis csak az lényegében a czélja, hogy a mult pontos ismeretéből lehetőleg biztos bellátást nyerjünk a jövőbe. Annak pedig, hogy az emberi életviszonyok káros ingadozásba ne jöjjenek, éppen a jövő helyes megitélése a szükséges feltétele.

Igx tehát a technika és az emberi jólét tekintetében az a tudomány egyik leglényegesebb feladata, hogy a dolgok általános föltételeiben készűlő jelentékenyebb változásokat idejekorán észrevegye és a megfelelő lépésekeket megtegye vagy előkészítse. Minél korábbi lesz ez az ismeret, annál biztosabb az ingadozás elhárítása; ez a koraiság pedig a szabályozó érzékenységétől, itt a tudomány állapotától, a tudósok figyelmétől függ.

Korunknak összefoglaló és közös tevékenység felé toluló árama is ilyen folyamat, a mely általánossága miatt az élet minden oldalára kihat. A tudományban végit járja a specialismus ideje: a megismertek áttakintésének szükségét napról napra erősebben érezzük, ha nem egyébért, hát azért, hogy jobban uralkodjunk rajtuk. Innen a technikai és abtrakt tudományok mind szorosabb összekapcsolása, innen olyan tudományágak kölcsönös érintkezése, melyek közt eddig ledönthetetlennek hitt falak állottak.



Az utolsó tizenöt évben a physika és a vegytan lépett ilyen szerencsés közösségre? A közösség terméke az általános és physikai vegytan, most pedig e két tudomány alkalmazott része, ú. m. a mérnöki tudományok, meg a gyakorlati vegytan közelednek egymáshoz.

A két tudomány legközelebbi közös feladata az égő anyagok gázzá alakulása problemájának megoldása lesz. Évtizedek óta látják, hogy ezen kérdés helyes ismerete milyen fontos sok ipar gazdaságosabbá tétele, meg – a füstnek kiküszöbölése által – a városok lakhatósága szempontjából. Az eddigi próbálgatások sikere vajmi csekély volt, részben az általános tehetetlenség miatt, jórészt azonban azért, mert kevés hasznot reméltek éppen ott, a hol a legtöbb kőszén fogy: a gőzgépnél.

Újabban azonban, egész más okok folytán (a kokszolásnál fellépő gázak értékesítése czéljából) készitett óriási gáz-erőgépek nagy kifejlődése gyökeresen megváltoztatta a viszonyokat és itt az ideje, úgy látszik, hogy a gőzgép nyugalmazása és gázgépek használata által eljöjjön a rég vért átalakulás.

És ennek a változásnak nagy következései lesznek. A következő tárgyalás nagy szempontokat nyújt, nagy birodalmakat mutat meg. Gondoljuk csak meg, hogy a világító-gáz készítésére eddig gázzá fejlesztett csekély mennyiségű szén új iparágat teremtett meg, melléktermékeinek, a kátránynak az iparát, a mely az egész vegyi ipart újjáalakitotta, a melynek befektetései százmilliókra rúgnak; gondoljuk ezt megés rögtön látjuk, hogy mit várhatunk a jövőtől, a mikor a gázzá képzendő szén mennyisége az eddiginek sok százszorosa lesz.

Mivel pedig kőszenen kívül más fossilis égetőanyagok is alkalmazásba jönnek, ú. m. barnaszén és tőzeg, egészen új melléktermékeket is várhatunk; a vegyi ipar igy óriási nyersanyagot nyer, melynek kihasználása a nemzetgazdasági viszonyokra legmesszebb menő befolyással lesz.

Hogy azonban az összes idevágó feladatokat, nevezetesen pedig a fűtőgáz gazdaságos előállitásáét magából a nyersanyagból, sikeresen megoldhassuk, arra a vegytannak és a technikai tudományoknak szoros és értelmes összeműködése szükséges. Ez azután arravaló szakemberek alkalmas kiképzésének kérdésére vezet.

Az itt tekintetbe jövő számos dolog közül ki kell emelnünk egyetemeinken a szak- és technikai tudományok összeköttetésének fontosságát, valamint technikai felsőbb iskoláinkon is. Mivel pedig se az egyetem nem absorbeálhatja a technikai főiskolát, se ez az egyetemet, nem marad más hátra, minthogy mindkét intézet közös felsőbb czélhoz közeledjék.

Így újra helyreáll kulturánknak ma oly nehezen nélkülözött egysége és a kor tudatának összmozgása ezen egyesülés irányában halad.

(Wilhelm Ostwald előadásának kivonata)

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98