Műemlékek Budapesten. A jövő 1905. év a fővárosra különösen a miatt lesz nevezetes, mert számos nagyszabásu mű alkotása éri meg befejezését. Hauszmann Alajos az 1871. óta épülő budavári királyi palotát adja át véglegesen rendeltetésének; Kauser József a lipótvárosi hatalmas bazilikát 1905 nyarán fejezi be. (Ennek építését Hild Károly 1851-ben kezdte, majd az 1867. évi kupolabeomlás után Ybl Miklós ujra tervezte.)

Ugyancsak a jövő évre várható Strobl Alajos Szent István lovas-szobra, a mely a Mátyás-templom jobboldalán a Halászbástya belső udvarán fog állani; a kerepesi-úti temetőben a Strobl és Gerster Kálmán tervezte Kossuth-mauzoleum; Zala György két munkája: az ezredéves emlékmű, továbbá Andrássy Gyula gróf lovas-szobra és több kisebb műtárgy, köztük Szécsi hagyatéka: az Erzsébet-térre állítandó szökőkút.

Az ezredévi emlékműre kerülő szobrok, allegórikus csoportok és domborművek közül eddig tizenhét részlet készült el teljesen, a melyek még ez év folyamán az érczöntőbe kerülnek. A szobrokat nálunk fogják érczbe önteni, Haraszti József és Róna József öntődéjében. Az egyes részleteknek arányai oly nagyok, hogy az emlékmű egyike lesz a legmonumentálisabbaknak.

Az allegorikus csoportok számát Zala ujabban még kettővel megtoldotta; az egyik a "Szántó-vető embert", a másik az "Életünket és vérünket" ábrázolja. Az előbbi egy izmos ősmagyar szántóvetőt ábrázol, az utóbbin pedig Petőfit látjuk a csatatéren, a mint halálos sebével lováról lehanyatlik, de jobb kezével végső erőfeszítéssel a kebelére szorítja a nemzeti lobogót s a költőt a géniusz fölemeli a csatatérről.