Nagyon sokra megy évenkint azok száma, a kik a lázasan dolgozó a munkások hasznosságával nem sokat törődő amerikai gyárakban, bánya-üzemekben életüket veszítik, ámbár ennek híre csak ritkán jut Európába.

Sajnos az így elpusztultak közt sok magyar is van. Épen most írja Bíró József Amerikában élő honfitársunk a következő mélyen elszomorító eseményt, mely alkalommal ismét számos magyart ért a veszedelem:

ŤÉrtesítem a Politikai Ujdonságokat arról – írja Bíró József Spindaleból január 25-én kelt levelében, - hogy a chesvichi szénbányában a mai napon reggel 8 órakor óriási gázrobbanás történt, melynek 190 ember esett áldozatul, köztük 93 magyar.

Néhánynak nevét is megemlítem: Héja János, Alóczki Sándor, Hajdu József, Gazda Lőrincz, Kozák Antal, Tukacs Károly, Kukoli György. Általában a magyarok Szatmár, Győr, Veszprém és Ugocsa megyéből valók voltak.

Elpusztultak még tótok, németek, angolok és négerek. A bánya megközelíthetetlen, legalább ma este 7 óráig az volt, folytonosan füstgomolyok szállnak föl, a légszivattyuk nem működnek, mert a robbanás mind szétrombolta. Egy angol kísérlette meg a leszállást, de elszédült s úgy huzták fel véresen, mert több helyen sérülést szenvedett.

Gyermekek, nők sírva álltak a kordon körül. Még ez ideig senkit sem hoztak felszínre; minden valószínűség szerint mind ott vesztették életöket.ť

Ennyiben értesíti bennünket a szomorú tudósítás a borzasztó eseményről. a mely felől más részleteket azóta se tudunk. És hány hasonló dolog történik a messze tengeren túl, a melyről itthon még csak ennyit sem tudunk meg, a hány szegény honfitársunk veszti ott életét, a hova oly kecsegtető remények közt vándorolt ki!

Minden nagyobbára végkép titokban marad, legkevesebbet beszélnek pedig róla azok a ravasz ügynökök, a kik most is mindenféle ígéretekkel kivándorlásra csábítják a népet.