A *Chevalier* és *Hanna* sörárpák közt az a leglényegesebb különbség, hogy a *Hanna* árpa vagy két héttel korábban érik, mint amaz. Ha tehát a tavasz korán áll be, a búza érése pedig késik, akkor a *Hanna* megelőzi a búzát az érésében. Rendesen azonban vagy mindjárt a búza után, vagy ezzel egyidőben érik. A *Hanna* többet terem és egyenletesebben érik, mit a *Chevalier* legalább többen ezt állítják. Hogy aztán sörfőzésre nézve melyik árpafaj jobb, arra nézve biztos megállapodás még nincs. 


Hogy mely időszakban vágták ki a fát, azt jód-oldat segítségével lehet megtudni. Minden fában van ugyanis keményítő, a mely mihelyt jóddal érintkezik megkékül. Ha tehát a fát téli időszakban, illetőleg októbertől áprilisig vágják, ekkor, mivel sok benne a keményítő, a jód-oldattól kék színű fog lenni, mihelyt azt a fára cseppentjük, míg nyáron kevés keményítő levén a fában, az csak sárga színt fog a jóddal való kezelés után mutatni. Jód-oldat minden gyógyszertárban kapható. 


Az egerek által nagyon kiritkított búzatáblákat nem czélszerű meghagyni, mert csak gyommal fordulnának fel. Leghelyesebb az ilyen foltokat mindjárt kora tavaszszal, gép segítségével tavaszi búzával bevetni s egyúttal tövis vagy könnyű vasboronával megjáratni, sőt ha a szükség kívánja le is hengereztetni. Az idejében vetett tavaszi búza rendesen egy időben érik az őszivel.