Dtum
Login with Facebookk
1904 | Március

A Kisfaludy-Társaság közülése

Kisfaludy Károly születésének napját követő első vasárnapon a Kisfaludy-Társaság nagy érdeklődés közt tartotta idei közülését az Akadémia nagytermében.

 

A gyűlés programmjában az a változás történt, hogy a társaság elnöke, Beöthy Zsolt gyöngélkedése következtében az ő felolvasása – emlékbeszéd Vadnay Károlyról – elmaradt s az elnöki széket Berzeviczy Albert közoktatási miniszter, a Társaság alelnöke töltötte be. A hallgatóság tagjai közt irodalmi életünk jelesei nagy számban jelentek meg.


Berzeviczy Albert a megnyitó beszédben irodalmunk multjáról és jelenéről elmélkedett, fejtegetvén, hogyan egyeztessük össze irodalmunkban a multat a jelennel, a külföldi szellemi áramlatok hatását a nemzeti jelleg megőrzésével.


A Társaság régi nagy hagyományaiból indult ki s áttért a mai iró helyzetének rajzára, a mely a multtal szemben lényegesen változott. A nyelv fejlesztésének úttörő munkája ma már túlhaladottnak látszik, de ma is vitázunk még oly kérdéseken, melyeket nyelvünk pezsgő életereje vet felszínre.

 

A kor ízlése nem kedvez egyes műfajoknak, másokat meg nagyon is felkap, a műalkat és stil is változásokon megy át, a mai irodalom munkását számos oly veszély környezi, melyektől elődjeink mentek voltak. A nemzeti élet köre is tágult s ezzel nemzeti irodalmunk feladatai is nagyobbodtak.


A fő nehézség, melylyel az irodalomnak küzdenie kell, kétségkivűl a nemzeti jellegnek a rohamos haladás, a világirodalmi hatások s a változó szellemi áramlatok követleményeivel szemben való megóvására.

 

Ennek leküzdésére irodalmunknak gondosan ápolnia kell a népszellemmel való közösséget, de kétségtelen, hogy a népies fogalma nem födi egészen a nemzetinek fogalmát s ezért irodalmunk nemzeti jellemének a modern korszakba való beillesztésére eddig elhanyagolt elemeket is be kell vonni az irodalmi életbe.

 

S a czélhoz vezető fordulat jelei már mutatkoznak; mintha kezdenének visszanézni a multba, még pedig abba a közelebbi multba, melynek küzdelmei ma is dobogtatják szivünket. A kurucz-kor és költészet egyszerre megragadta a lelkeket, néhány emlékünnep kezünkbe adja régibb költőink műveit.

 

Most látjuk csak, mennyire eltávolodtunk multunktól s míg új meg új irányokat kerestünk, milyen kincseket hagytunk észrevétlenűl beporosodott könyvpolczainkon. Kezdjük fölismerni annak igazságát, hogy irodalmuk legfőbb érdeke, a drága kapocs megőrzése népünk szellemével és szellemünk múltjával, hogy az irodalomban a nemzeti az, a mi irodalmunk történeti anyagának talajában gyökeredzik, az, a mi a nemzet történetileg kialakult géniuszával összeegyeztethető.

 

A tétovázás és bizonytalan kapkodás, mely a nemzeti jelleg kidomboritása körűl irodalmunk észlelhető, onnan ered, hogy kicsinyeljük, mert nem ismerjük eléggé a nemzeti irodalmunkat, sőt a történetünket sem ismerjük, multunk többé-kevésbé hamis jelszavak és képzetek gyüledékévé, íróink pedig üres szimbolumokká váltak emlékezetünkben; ezért van, hogy akárhány modern irónk munkáin világosan, sőt néha névszerint kimutatható valamely angol, franczia, norvég, vagy orosz iró hatása, csak a magyar irodalom hatására nem ismerünk rá bennök.

 

Azért, az idegen elemek és modern irányok megrohanásai között, gyorsan élő korunk lázas haladásának csábításaival szemben ne legyünk egészen hűtlenekké régi ideáljaink és hagyományaink iránt. Miért kellne csak egyet is elpusztulni hagynunk azok közűl az oltárok közül, a melyeken apáink lelkesedése áldozott?

 

Legyen irodalmunk nemzeti géniuszunk halhatatlanságának hirdetője; tartsunk ébren a váltakozó nemzedékekben a régibb irodalom maradandó becsű alkotásai iránt való érzéket és vonzódást is, mialatt nyílt elmével és nyílt szivvel fogadjuk be az újat, de nem válogatás nélkűl, nem idegen, gyakran nyers, selejtes, kóros, elfajult alakjában, hanem megkülönböztetve a nemes érczet a salaktól s áthatva mindazt, a minek polgárjogot adunk irodalmunkban, a nemes régi példákból és hagyományokból táplálkozó nemzeti szellem eleven erejével.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98