A természeti tünemények egyik legborzasztóbbja, a földrengés általában ritkán és enyhén jelentkezik Magyarországon. Horvátországban, különösen Zágráb körül mutatkozott leginkább hosszú évtizedek alatt és nálunk Jászberény vidékén egyszer több napig. Április 4-ikén, húsvét másod napjának delén a Balkán-országokat átjáró, de szintén nem romboló földrengés elhatott Magyarországba is.  A déli részeken könynyen észerevehetően érezték.

Nagy –Váradon a hatalmas székesegyházban keletkezett újabb repedést is ennek tulajdonitják. A rengésdélelőtt 11 óra után mutatkozott. Budapesten is érezték itt-ott, a hol a földrengés századok alatt alig fordult elő. Budapesten a földingást némely észlelő szerint délelőtt tizenkettedfél órakor lehetett érezni. Szerintök a harmadik és negyedik emeleti lakásokon, a kik ültek, azok érezték, a kik álltak, jártak, semmit sem éreztek. A lökések körülbelűl 10 másodperczig tartottak kisebb-nagyobb időközökkel.

Az április 4-iki földrengést megfigyelte a budapesti földtani intézetben lévő obszervatórium és az ó-gyallai meteorológiai intézet földrengési obszervatóriuma. A földrengés, mely délkeletről jött, a megfigyelő készülék jelei szerint egyike volt alegtartósabbaknak, melyet a készülékek fölállitásuk óta mutattak.

Az első rengés 11 óra nyolcz perczkor a legnagyobb fokát érte el, a készüléknek 7 centiméternyi lengésével. A második, még erődebb lökés 11 óra 28 perczkor kezdődött s rendkívüli gyorsasággal 11 óra 41 perczig tartott; a készülék lengése 9 centiméter volt.

Az inga teljes nyugalma 1 óra 50 perczkor következett be; e nyugalom után egy órára, tíz perczig tartó gyönge végső rengést tüntet föl a rendkívül finom készülék.