Dtum
Login with Facebookk
1905 | December

Víz alatt járó hajók

A magyar-osztrák haditengerészet, a külföld példája után indulva, mihamarább búvárhajókkal szaporítja flottáját.

Amit Verne Gyula képzelete, mint fantasztikus álmot varázsolt elénk, azt megvalósította a legridegebb realista: a haditengerészet. Megalkotta a víz alatt járó hajót, de nem azért, hogy a világgal meghasonlott lelkeknek, bujdosó remetéknek otthont teremtsen, hanem, hogy ellenség úszó várainak, a büszke Góliátoknak halálhozó Dávidot állítson útjokba.

Az első tenger alatt járó hajót a XVIII. század végén építette Bushnell Dávid. Lehet, hogy az ő nevéről nevezték el Dávidnak e naszádot, de bizonyos, hogy ez igénytelen kis alkotmányra, melyet feltalálója nagy dolgokra tartott hivatottnak, jellemzően találó ez elnevezés.

Ez is maradt a neve a búvárhajónak sokáig.

A múlt század elején még játékszernek tekintették, de az amerikai polgárháború már ráterelte a szövetségesek figyelmét és bizonyos, hogy ostromló hajóhaddal szemben már használták is a búvárhajót.

Az első sikert az 1863.-iki év hozta. Ekkor a New Ironsides nevű hajót támadta meg és süllyesztette el egy víz alatt járó naszád. E siker hatása alatt egy újabb hajó épült, ez azonban három szerencsétlen támadási kísérletével csak a saját legénységét pusztította el, az ellenségben kárt nem tett.

Ezzel vége volt a hajók szereplésének. Nehezen elérhető célt is tűztek maguk elé, mikor arra törekedtek, hogy az ellenség hajójához egész közel férve, ott robbanó aknát helyezzenek el.
A víz alatt járó hajó eszméjét azonban egészen sohasem ejtették el. Tulajdonképpen ennek fejlődése, folytatása Whithead generális találmánya, a torpedólöveg.

Ez nem más, mint egy kis búvárhajó, melyet gép hajt, kormányoz, irányít, és amely felrobban, ha szilárd testhez ütközik. Ember természetesen nincsen rajta, hanem úgy lövik ki a hajó irányító csövéből, akár az ágyúgolyót az ágyúból. Mivel azonban útját sűrűbb anyagban -vízben, nem pedig levegőben kell megtennie, hosszabb távolságot csak úgy futhat be, ha a kilövés után még külön e célra szolgáló gépezet is hajtja.

Ezt a feladatot oldja meg a Whitehead torpedó, melynek eszméje negyven évvel ezelőtt magyar földön született meg és testet öltött, mikor a fiumei gyár megalakult, hogy e torpedók gyártását megkezdje. Azóta az egész világ torpedó-szükségletét majdnem kizárólag e magyar gyár fedezi.

Vajon nem csodálatos-e, hogy mi, akiknek a flottája messze mögötte marad a nagyhatalmak hajóhadának, e találmánnyal nemcsak ellátjuk az egész világot, hanem egyszersmind megszabtuk vele minden haditengerészet fejlődésének útját és irányát?

Nagyon hasonlít sorsunk magának Whitehead-nek az életéhez. Nem volt tengerész ember és a legzseniálisabb tengerésztalálmány az ő nevéhez fűződik; jámbornak, istenfélőnek ismerték és a legöldöklőbb hadi szerszámot ő adta a békétlenkedő világnak.

A torpedónak átalakító szerepe volt a hadihajók fejlődésére. A gyorsjárású torpedónaszádok, melyeknek olyan veszedelmesen fontos szerep jutott az utolsó háborúban is, e lövegeknek köszönhetik létüket.

Feladatuk abból áll, hogy a nagy hajókhoz lőtávolból férkőzzenek, és mielőtt amazok észrevennék őket, rájuk küldjék a víz alatt járó torpedót.

A tengeri háború legnehezebb és legkockázatosabb vállalkozásainak osztályosa a torpedónaszád. Ha nem sikerül észrevétlenül az ellenség közelébe jutnia, akkor a nagy hajó ágyútüze pillanat alatt elsüllyeszti a gyenge kis naszádot. Ha pedig odaférkőzött, ha torpedóját ellőtte is, még mindig kérdés, hogy idejekorán el tud-e menekülni a megtámadott nagy hajó tűzvonalából?

Találnia kell, halálos zavarba kell hoznia az ellenséget, hogy gyors futással visszatérhessen sajá thajórajához, vagy a kikötőbe.

A tengerészkatonáknak mindenütt nehéz, fáradtságos a szolgálata, de sehol sem veszedelmesebb, mint a torpedó-hajón. Ezt tudják is, méltányolják is a feljebbvalói, és úgy kényeztetik a legényeket, hogy a saját bevallásuk szerint, még - civilnek sem lehet jobb dolga náluknál.

De a támadások veszélyes voltát is igyekeznek csökkenteni. Ezerféle a praktikája annak, hogy a naszád miképpen kerülhet észrevétlenül az ellenség közelébe. Rendszerint éjjel támadnak; szürkére festik az amúgy is alacsony hajó oldalát; eltakarják az exponált kéményeket, szóval megtesznek mindent, hogy a naszád elkerülhesse az ellenség figyelmét.

Ezek a maszkírozó kísérletek az idők folyamán szinte öntudatlanul oda vitték vissza a hajóépítőket, ahonnan magának a torpedólövegnek az eszméje kiindult: a víz alatt járó hajóhoz.

A múlt század közepén még nem vált be e hajótípus, mert az ellenséghez túlságosan közel kellett férnie, hogy benne kárt tehessen. Ma már olyan víz alatt járó lövegünk van, amely elvisz két kilométer távolságra, és így megóvja a búvárnaszádot attól, hogy a nagy hajó közvetlen közelébe menjen.

De ennél a távolságnál mindenesetre jobban megközelíti az ellenséget, mert a torpedócélzás bizony nem könnyű mesterség, az elhibázott lövés pedig drága portéka: körülbelül tízezer korona az ára.

A múlt század 90-es éveiben újra nagy hévvel fogtak a búvárhajók építéséhez. A modern technika fejlettsége és a régi kísérletek tapasztalatai megkönnyítették a szakértők dolgát, úgy hogy ma már e hajók a tökéletesség igen magas fokán állnak.

Az alámerülés úgy történik, hogy e célra szolgáló tartályokba vizet bocsátanak, mi által a naszád súlya növekszik, tehát süllyedni kezd. A süllyedés fokát a bebocsátott víz mennyisége állapítja meg, tehát ez tetszésünk szerint szabályozható.

A legénység tartózkodási helye, a gépterem, és az egész járható hajótest hermetikusan van elzárva, úgy hogy oda víz be nem hatolhat. Levegőt sűrített állapotba visznek magukkal és ez a készlet elegendő akkor is, ha 2-3 óra hosszat marad a hajó a víz alatt.

A külvilággal a látókészülék, az omniskop köti össze a parancsnokot. Egy vastag üvegcső, mely egyrészt fölülemelkedik a víz színén, másrészt lenyúlik a parancsnoki toronyba és a benne elhelyezett üveglencsék segítségével, föltárja az egész láthatárt.

A búvárhajók rendszerint csak olyan mélyre buknak alá, hogy az omniskop felső része künn marad a vízből. Amerikában azonban már tovább mentek; ők leereszkednek a tenger fenekére, ott kerekekre állítják a hajót, és úgy hajtják előre, mintha valami óriási automobil volna.

Ezt pedig nem azért teszi a yankee, mert minden áron felül akarja múlni a mi haladásunkat, mert a búvárhajónak így hasznát veszi nem csak háborúban, hanem békében is. Végigkutatja óriási távolságon a partokat, és kiemeli elsüllyedt hajók kincseit, a háborúsdival pedig csak úgy mellesleg foglalkozik.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A búvárhajó kilövi torpedóját Búvárhajó a víz alatt Búvárhajó részben alámerülve Búvárhajó a víz felszínén Torpedónaszád a tengeren
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98