A hölgyek nemzetközi műkorcsolyázó bajnokságáról
A nemzetközi hölgy-műkorcsolyázó-versenyek magyar eredetűek s most, hogy ezek már oly magas fokon állnak, talán nem lesz érdektelen, röviden visszapillantani a versenyek fejlődésére.
Az 1903-ban rendezett Európa és világbajnoksági versenyekre benevezett és részt is vett a világ legnagyobb műkorcsolyázó hölgye Mrs. Syers. A műkorcsolyázók egy része kifogásolta a hölgyek részvételét a férfiak részére kiírt versenyen és az ennek nyomán keletkezett hirlapi polemiában a czikkírók tulnyomó része ugyanezen álláspontot foglalta el.
A szövetség ugyanezen évben Budapesten megtartotta kongresszusát, foglalkozott ugyan ezzel a kérdéssel, határozatot nem hozhatott, mert a szövetséghez tartozó egyletek egyike sem indítványozta a versenyszabályoknak a hölgykérdés folytán leendő megváltoztatását.
A kongresszus tagjai valamennyien oda nyilatkoztak, hogy a versenyszabályok ezen kitétele „Herrenläufer” az amateurség kifejezésére szolgál és semmi esetre sem szolgálhat indokul arra, hogy a hölgyek ez alapon a versenyektől eltiltassanak.
A kérdés tehát továbbra is nyílt kérdés maradt.
A kongresszus behatása alatt a B.K.E. sportbizottsága a kérdést nem vette le a napirendről, több ülésén foglalkozott e kérdéssel és végre egybehangulag arra a megállapodásra jutott, hogy a kérdés leghelyesebb megadása az volna, ha a hölgyek részére külön műkorcsolyázó versenyek iratnának ki.
Ebből indulva ki, a választmánynak azt indítványozta, hogy az 1904-ben tartandó nemzetközi versenyek alkalmával rendezzen egy nemzetközi hölgy műkorcsolyázó versenyt is.
A választmány a sportbizottság indítványát elfogadta s mikor az egylet kiírása közhírré tétetett, a korcsolyázó sporttal is foglalkozó sajtó osztatlan elismeréssel fogadta a kiírást, mint olyan ujabb lépést, mely az ugynevezett „hölgykérdést” véglegesen megoldotta.
A szövetség versenyszabályai értelmében a kiírásoknak deczember 1-ig kell közhírré tétetniök és így tekintettel arra, hogy a B.K.E. kiírása is az utolsó napokban közöltetett, mi sem természetesebb, mint az, hogy 1904-ben egyedül nálunk tartottak nemzetközi hölgy-műkorcsolyázó versenyt. Ez a verseny várakozáson felül jól sikerült daczára annak, hogy annak nemzetközi jelleget, csak két bécsi urhölgy részvétele kölcsönzött. Kezdetnek azonban mindenesetre jó kezdet volt.
1905-ben a helyzet már lényegesen megváltozott. Jóformán minden egylet, mely nemzetközi versenyeket írt ki, felvette programmjába a hölgy műkorcsolyázó versenyeket ugyanannyira, hogy például a stockholmi hölgyversenyen nem kevesebb mint kilencz urhölgy vett részt és pedig a legkülönbözőbb országokból.
A magas színvonalon álló verseny a legnagyobb érdeklődés mellett folyt le s a gyönyörű verseny hatása alatt az egyes országok kiküldöttei már ott megállapodtak abban, hogy meg kell teremteni a hölgyek részére a klasszikus versenyt, a hölgybajnokságot.
A Berlinben 1905-ben tartott kongresszus vita nélkül egyhangulag ily irányban változtatta meg a versenyszabályokat.
1906-ban Berlinben kellett volna az első hölgybajnokság versenyt megtartani, de a kedvezőtlen időjárás folytán az lehetetlenné vált a verseny rendezését Davos vállalta magára és így Davosban nyerte el Mrs. Syers öt versenytársával szemben a büszke bajnoki czímet.
.jpg "Az aratás és a fegyvergyakorlatok")
.jpg "Hazatérő kivándorlók")
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!