„Székesfővárosi közlekedési vállalat”
E jól megválasztott hangzatos cím alatt működik évek óta egy vállalat, mely a főváros legnagyobb forgalmu s más közlekedési vállalatok által is használt utakon végig baktatja közlekedési eszközeit.
Elve: nagy forgalmat csinálni, óriási haszon mellett a részvényesek javára, s főleg agyonsanyargatni azokat a páriákat, kik lelki és testi szenvedések mellett kénytelenek alamizsna számba menő fizetés mellett éjjel nappal fáradságos és keserves munkával a vállalat érdekében dolgozni.
Lapunk mind eddig a lehető legnobilisebb hangon foglalkozott az ügykörébe tartozó vállalatok működésével azok érdekeit – a közjó érdekében – mindenkor felkarolta és tőle telhetőleg támogatta. Eddig még nem szakítottunk szolid irányzatunkkal, mert nem akartuk magunkat az esetleges igazságtalanság vádjával illetni. Ez egyszer azonban kénytelenek vagyunk a lehető legnagyobb mértékben felemelni tiltakozó szavunkat.
Hogy e vállalatnak szálítási tarifája milyen magas azt nem bántjuk, mert azt a fővárossal egyetértőleg állapították meg.
De igen is, ki kell a legenergikusabban kelnünk az ellen, hogy alkalmazottaikat oly silányan fizetik. Már pedig a részvényeseknek kiosztott nagy dividenda absolute nem képez enyhítő körülményt a kocsivezetők és kocsisok gyatrán való fizetésére.
A székesfővárosi közlekedési vállalat évek óta óriási haszonnal dolgozik.
S ez nem az igazgatóság vagy ügyvezetőség érdemének tudandó be, amiről bizonyára ők is megvannak győződve. Mi elsőrangú közérdeknek tartjuk azt, hogy lapunknak – mint közlekedési lapnak a hasábjain szót emeljünk ugy az esetleg megzsarolt munkaadók, mint a rosszul és méltánytalanul dotált alkalmazottak érdekében.
A kocsis reggel 4 órakor már az istállóban van s éjjel 11 és 12 óra között szabadul el onnan.
Akkor is még rendbe kell hozni a lovakat – mert hisz előbb a ló jön s aztán csak Ő – s a midőn már félig összerogy, megengedik neki hogy néhány órára pihenésre térjen, ha ugyan megvan neki a rendes pihenője. A fizetés 1 frt 20 kr, mely egy néhány év mulva 1 frt 40 kr, emelhető, mert ez a legnagyobb fizetés azok részére, kik már évek óta törik magukat a vállalat érdekében. Tehát meg kell öregednie míg eléri az 1 frt. 40 kr napdíjat.
Van e mellett még külön jutalmazása is mert a társaság 14 óránál tovább is igénybe veszi e szegény embereket, s minden további óráért még nagy kegyesen 10 krt adnak nekik. Alkalmam volt ugy esti fél 11 óra körül egy kocsis mellett ülni az ő közlekedési ládáikon, s igazán mondhatom a legnagyobb megbotránkozással láttam, hogy az a szegény kocsis összefagyva félig lecsukott szemekkel megtörve, hajtotta a befogott 3 gebét.
A mikor megkérdeztem tőle, hogy mi a baja, fájdalmasan felelte, hogy bizony megtöri őt ez a kegyetlen kenyér.
Egész nap a járomban s ha dél alatt kis meleg levest ennék – ha ugyan jut levesre ebből a fizetésből – nem ehetik , mert alig van néhány percnyi ideje erre.
De ez még hagyján!
Két három heti időközben az ügyvezetőség ad a kocsisnak és vezetőnek egy napi pihenési időt – mert hisz az állat is pihen némelykor nem a maga jóvoltából, - de ezt a pihenési napot nem azért adja, mert kötelessége volna az agyonhajszolt emberekkel szemben méltányosságot gyakorolni, hanem azért, hogy azt az 1frt.20 krt, megtakarítsa mely a kocsisnak jár, miután szabad napon a kocsis nem kap alamizsnát illetőleg fizetést.
Kiteszik az utcára nyomorultan nyomorúsággal koldusnak. Hát még a kocsi vezető. Milyen sorsa van annak. Felháborodás vesz rajtam erőt , a mikor ezekre a szegény emberekre gondolok, a kiknek korrareggeltől késő estig, esőben fagyban szélben állniok kell azon a kocsin a mely még a lelkét is kirázza az embernek, nem is beszélve arról, hogy a kocsi olaj lámpái míly egészségtelen gőzt fejlesztenek. S aztán az a felelősség, mert ha csak egy hatossal téved vagy rossz hatost kap , mily nehezére esik annak megtérítése.
Egyelőre elég ennyi!
Kötelességünké tettük egyelőre a nyilvánosság elé lépni, miután minden igyekezetünk oda irányulván hogy a szegény alkalmazottak sorsán valamit segítsünk. Felhívjuk tehát a székesfőváros intéző köreinek figyelmét az állapotokra. De nem mulaszthatjuk megjegyezni azt sem hogy reméljük, hogy felszólalásunknak meg lesz a kellő foganatja a társaság igazgatóságánál is amelytől jogosan várhatjuk ez anomáliák rövid időn belül való megszüntetését.
G – J.
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!