Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1906 | Május

Az iparpártoló mozgalomhoz

Az országszerte megindult nagy iparpártoló mozgalom a tulipán jegyében szép reményekre jogositóan fejlődik.
A proraganda sem szűnik meg. Ma ismét két olyan előadást is regisztrálhatunk, melyek szintén hozzájárulnak a mai lelkesedés ébrentartásához, mi nálunk, meg kell valani, igen hasznos és feltétlenül szükséges cselekedet.


Marczali Henrik az ismert történettudós a história tanulságos világa mellett a régi idők iparpártoló mozgalmait adta elő az országos iparegyesületben.


Rövid kivonatban adjuk az érdekes történeti fejtegetést.


A mult század negyvenes évei iparos mozgalmainak jellemző vonása, hogy a mennyiben országos jelentőségre emelkedtek, nem az iparos osztályból magábol indultak ki. Ennek külső oka a céh-rendszer és a polgári osztály csekély politikai jelentősége, belső oka az, hogy az iparos osztály külföldi eredetű lévén, itt csak a magával hozott fokon maradt, tovább nem fejlődött és monopoliumánál fogva nem is szorult a haladásra.


Magát az iparegyesületet is voltaképp közhasznu ismeretek terjesztésére szolgáló társaságnak szánták;  alapitói közt látjuk Eötvös bárót, Kossuthot, Tholdy Ferencet, de iparost alig. Csak Kossuth volt az, ki ennek az egyesületnek tudatosan, politikai célból megadta célját és tartalmát.


A nagy probléma ugyanis abban állott, mikép maradhat meg addig elzárt nemzetünk, ha ugy eszmék és intézmények, mint közlekedés dolgában megnyilik hazánk a mind erősebb eszközökkel rendelkező, máris kapuit ostromló világforgalom előtt.


Széchenyi a szellemi és anyagi haladástól, a nemzetiség erkölcsi tartalmától remélte nemcsak fönmaradását, hanem fölvirágzását is.

Deák ezek mellett az alkotmánybiztositására, a nép fölszabaditására helyezett nagyobb sulyt.


Kossuth az uj föladatnak uj eszközzel, a magyar iparral akar megfelelni.
A lényeg: nemzetnek versenyképessé tétele a létért való küzdelemben. A tisztán mezőgazdaságból élő nemzet Kossuth szerint félkezű és igy versenyre képtelen.


Ezt a versenyt megneheziti még az Ausztriától függés gazdasági tekintetben.
A védő-egyesület, mint e függés elleni küzdelem jogos eszköze, jött létre és ragadta magával a nemzet szimpatiáját. Célját azonban, minden lelkesedés és hazafias hév mellett, nem érhette el, bár kétségtelenül emelte az addig pangó magyar ipart.

Nem érte el, noha a küzdelemmel együtt pozitiv alkotás is járt és Deák igen helyesen kitűzte célját: azt, „hogy a külföldivel versenyezhető honi készitményt vehessen mindenki, ugy hogy védőegyesületre szükség ne legyen, hanem a nélkül is honi kelmét viseljen.” Ezt a célt pedig tisztán lelkesedéssel elérni nem lehet, sok ezrek munkája szükséges, különösen oly nemzetnél, mely az uj vállalniokat nagy hévvel karolja föl, de visszariad a kivitel nehézségeitől.


A kudarc legmélyebb, igazán történeti oka az, hogy egy nemzetnek iparos léte nagyobb kulturális fokot jelöl, olyant, mely folytonos, állandó, becsületes munkát követel.


A magyar szalmatüzet is megmagyarázza eddigi történeti fejlődésünk.
A magyar előbb katona, kinek egy hadjáratra, egy csatanapra össze kell szednie minden erejét, de előbb s később pihen és áldomást ül, mint Árpád hadaival. Aztán földműves lesz, ki néhány héten át a legnagyobb erőfeszitéssel dolgozik, ugy, hogy ebben alig van párja, de aztán henyél, vagy prókátor, kinek szántása, vetése aratása egy-egy pör eldöntésében áll.

Az iparos ellenben nap nap után dolgozik egyforma hévvel s ha fejlett az iparos, dolgozik nemcsak megélhetésén, hanem tökéletesedésén. Ő naponkint áldoz a haza oltárán, nem egyes szakokban, mint a honvéd vagy a gazda.

Az ilyen, de csak az ilyen munka hozta meg az iparnak azt a becsületet, melynek hiányát még a negyvenes években annyira fájlalták. Az ipar ilyen fejlesztése vagy annak pártolása pedig ilyen hazafias kötelessége mindannyiunknak, mert ez nemzeti létünknek nagyobb foku fejlesztése, biztositása a nemzetnek hálás küzdelmében. 

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A néma tüntetés. Özv. gróf Andrássy Tivadarné, a Tulipánkert megalkotója A Fischer-czég (ahol a tulipánokat árusitják) kirakata a Váczi-utczában A tulipán készitése. A tulipán készitése.
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Rémnapok Szarajevóban Rémnapok Szarajevóban
A trónörökös és nejének holtteste még ott feküdt ravatalon a...
Fréderic Mistral   (1830-1914) Fréderic Mistral (1830-1914)
A költőknek rendszerint szerencséjük az, ha valamely nagy nemzethez...
A Braun-féle keretantenna  1. A Braun-féle keretantenna 1.
A drótnélküli telegráfiában az elektromos hullámok kisugárzása és...
Jób Dániel
Magános, éjjeli séták jutnak az eszembe, ifjúkori séták, mikor két...
A Debreczeni Torna Egylet versenye A Debreczeni Torna Egylet versenye
Jól sikerült athletikai versenyt rendezett ma a D. T. E., amelyen a...
9:7-re kikapott az UTE vízipólócsapata Brüsszelben 9:7-re kikapott az UTE vízipólócsapata Brüsszelben
Az Újpesti Torna Egyesület úszógárdája változatos sikerrel szerepelt...
Ifjuságunk testi neveléséről Ifjuságunk testi neveléséről
Ha a költő ma kiszállna sirjából és látná hazája mostani ifjuságát,...
A milliomodik alsónadrág A milliomodik alsónadrág
A milliomodik alsónadrág! Ugy hangzik ez, mint valami jó vaskos...
A hónap rövidhíreiből A hónap rövidhíreiből
A földmívelésügyi minisztériumból most érkezett le a kecskeméti...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98