Dtum
Login with Facebookk
1904 | Október

Legyen a gazda iparos!

Réges-régtől fogva tudják Európa cultur népei, hogy a sors szeszélyeitől függő ősi földmívelés a modern élet igényeinek megfelelő létalapot immár biztosítani képtelen.
Ennek tudatában minden törekvésük oda irányult, hogy az őstermelés mellett oly ipar-üzemeket rendezzenek be – melyek biztos jövedelmi forrásokká válván – függetlenséget adjanak az időjárás, az elemi csapások kiszámíthatatlan esélyeitől. 

Ennek a törekvésnek köszönheti Anglia, Francziaország, Németország, Belgium és Németalföld összes lakossága a biztos existentia, a közvagyonosodás oly magas fokát, melyről nekünk – még mindég ősapáink módja szerint a földet turó szegény magyaroknak – halvány fogalmunk sincsen! 

Mi még jelenleg is ott tartunk, a hol a művelt külföld a mult század derekán volt.
A mi gazdáink, földbirtokosaink még mindég földéhesek. A legtöbb gazdaság, bár intézőik mást képzelnek, még ma is a lehető legkülterjesebben kezeltetik. Sok a föld. Kevés az instructio! Földet venni mindég akad pénze a kisgazdának, de eszközökre, állatokra és berendezésre, szóval mindarra a mit a rationális belterjes gazdálkodás megkíván, még mindég sajnálja a pénzt. Arra pedig, hogy élelmes módon valamely iparág meghonosításával szaporítsa jövedelmét, feldolgozván azt, amit földje nyújt, nem is gondol. 

A mi gazdáink fogalma szerint (tisztelet a kivételnek) a gyáripar, a kereskedelem nem való gazdának.
Hisz az nem uri foglalkozás. Ördögöt az!  A mai kor igényteljes életmódja egyszerű földturással már ki nem elégíthető. Jó volt az ősapáinknak, akik tíz évig egy ruhában jártak, de ebből az eladó lányok báli, fürdői és úti igényeit, a tanuló(?) gentry ifjuság gigerli és urizáló tempóit fedezni képtelenség. 

Az a nehány száz holdas nemes birtokos, a ki a jobbágyság idejében ötös fogaton robogó kis Isten volt, ma szegény ember.
Sok esetben az, hisz földje legtöbbnek ma már csak névleg az övé, a valóságban pedig – a bankok zsellérje. Jövedelmének nagy részét megeszi a kamat, törlesztés, adó, ármentesítés, s jó ég tudja még mi?! A mi marad, az vajmi csekély, a ház igényeihez mérten. 

Rettenetes helyzet, amely még borzasztóbbá válik, ha az Isten oly csapást mér gondterhelt fejére, mint az idei aszály.
Az ilyen esztendő képes aztán kihuzni azt a kis ősi földet a talpa alól, amelyen eddig csak megvolt valahogy. Jön aztán az árverés, legtöbbször álszeméremből a kéz alatti olcsó elkótyavetélés.

A mi fiaink: urfiak születésüktől.
Később jól-rosszul – inkább rosszul - elvégzik a gimnáziumot aztán jogászság, vagy más hasonló czím alatt lopják a napot nehány évig és végül ha nem mennek haza gazdálkodni, hát előszeretettel pályázgatnak egy kis csöndes (értsd: dolog nélküli!) hivatalocska után. E mellett urfiak maradnak, a míg a jó hozomány reményében meg nem nősülnek, a mikor aztán mint gubóból a pillangó: nagyságos urakká vedlenek. E közben tanulnak sok mindent csak egyet nem: *dolgozni*. 

Bájos kisasszonykáink pedig a valódi keleti nevelés szelíd palántái.
Vartyognak kissé németül, olykor francziául vagy angolul. Tudnak teniszezni grácziával. Járják rangosan a bostont. Fel van vágva jócskán a nyelvecskéjök. Fecsegnek rém sok badarságot a hozzájok méltó s már kölyök korukban blazirt urakkal és pompásan flirtelnek!!

Mikor aztán főkötő alá kerülnek, kész nyomoruság.
Házi dologhoz nem értenek. Sütni, főzni nem tudnak. Renyhék s a rendszeres munkásságról fogalmuk sincs. Prédák! Követelők! Persze kész a házi perpatvar, könnyek, szitkok. Aztán a kénytelen összeszokás, gyakran azonban a válópör. 

Ítéljen minden józan gondolkozásu, nem elfogult ember, lehet-e csodálni, ha kiszalad az ősi föld a birtokos alul?
Az elfogulatlan bíráló ítélete csak az lehet: vagy iparos, vagy kereskedő lesz a föld birtoklója és eszerint neveli csemetéit, vagy azé lesz minden széles e hazában, a ki tanul, dolgozik és nem tartja lealázónak az ipart, a kereskedést!

 

Dixi et salvavi animam meam.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Dixi et...
Szabóné Fricska Anna

A latin kifejezés szó szerinti jelentése: elmondtam és megmentettem a lelkemet.


Itt az idők folyamán rárakódott tágabb jelentésében szerepel: megmondtam és ezzel megnyugtattam a lelkiismeretemet.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Spányik: No ne izéljen - udvarlást ábrázoló képeslap Feller Jenő portréja. Az Elsa Fluid-ház. Az épület sarkán látható monumentális reklám
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98