Dtum
Login with Facebookk
1907 | Augusztus

A középkor művészete

Az emberiség különböző fejlődési fokozatain különbözőkép oszlik meg a művészetek különböző ágainak szerepe is. A szerint, hogy mire van az egyes kulturfokokon inkább szüksége az emberiségnek s a művészi kifejező eszközök gazdagodása melyik ágnak kedvez, hol az egyik, hol a másik művészeti ág fejlődik ki erősebben.


A félig mesés őskorban, a keleten, a régi Babilonban és Egyiptomban az építészet volt az uralkodó. A szobrászat és a festészet még csak dadogott, megfelelő anyag, a szemlélet fejlettsége híján csak kísérője volt az építészetnek, annyira, hogy egyes nevezetes szobor-alkotásai is inkább architektonikus természetűkkel, mint szobrászati formáikkal hatnak.

 

A görögök plasztikai érzéke hallatlan módon föllendítette a szobrászatot, kiszabadította az architektura békóiból, díszítő elméből önálló művészetté tette, sőt a görög szellem alkonya felé, mikor a kialudt ősi hit már nem kívánt nagyszerű templomokat, rávetette az egész művészet hangsúlyát.

 

A keresztény középkorban, a mikor az új hitnek új templomok kellettek, az új vallásos érzések új hangulatot teremtettek, az uj világnézet uj szemléleti módot hozott világra, ismét az építészetre helyeződött át a hangsúly.

 

Az emberi szellem művészi szükségérzete abban keresett kielégülést, hogy nagyszerű csarnokokat, hatalmas boltíveket, égbe nyúló tornyokat emelt Isten dicsőségére s a szobrászat és festészet ép úgy alárendelt, főleg díszítésre való szerepre jutott az építészettel szemben, mint a hogy a filozófia szolgálója lett a theologiának.

 

A három közötti viszony csak a renaissanceban jut teljes egyensulyra, a mikor először érvényesül a maga igazi jelentősége szerint a festészet, megerősödve az új technikák, főleg az olajfestészet föltalálásával.

 

A három testvér-művészet aztán együtt haladt, harmonikusan kiegészítve egymást, egészen az újkorig, a mikor előtérbe nyomul a festőművészet. A modern kor művészetének egyik jellemző vonása épen az, hogy az ecset művészete játsza benne a főszerepet, mellette a szobrászat részben, az építészet pedig mondhatni egészen háttérbe szorul, minden kornak megvan a maga lelkéből fakadt építészete, csak a XIX. századnak nincs.

 

Az empire izlés kimulta óta az építészet története minden erölködés mellett is nem egyéb, mint régi formáknak ismétlése, fölevelenítése, az építészet csak félig építész , másik felében archeologus. Csak a legújabb időben próbálkozik egy újító mozgalom, mely a modern kornak a maga nyelvén akarja megszólaltatni az architektonikus érzést és gondolatot.


Mai viszonyainktól semmi sem áll tehát távolabb művészi tekintetben, mint a középkor, a maga hatalmas, egészen eredeti, a maga lelkéből való építészetével, a mely roppant tömegeivel, az egész lelket megragadó nagy érzéseivel és formanyelvének csodás gazdaságával szinte elnyomja az összes többi művészeteket, - még a költészetet és zenét is.

 

A középkornak mystikus sóvárgása a kereszténység eszméi és érzelmei tartalmának művészi kifejezésére teremtette meg előbb a román, aztán a gót stilust s a népvándorlással Európába jutott s itt kereszténynyé lett népek szellemének érvényesülése mintegy visszahatásul az ókor görög-latin szelleme ellen a képzelet új szineibe és új formáiba öltöztette az emberi gondolatot.


Talán ép ez ellentét erejénél fogva izgatja a modern embert annyira a középkor művészete. Soha annyit nem foglalkoztak a román és gót stilű építményekkel, soha annyi figyelő szem nem vizsgálta a régi dómok boltíveit, komor oszlopsorait s soha annyi gondolkodó agy nem emésztődött azokon a problémákon, melyeket ezek a komor és fönséges alkotások lépten-nyomon fölvetnek.

 

Épen kapóra jön tehát a magyar olvasóközönségnek is az a hatalmas könyv, mely mint a Beöthy Zsolt szerkesztésében megindult négy kötetes nagy műtörténeti kézikönyv második kötete most jelent meg s a középkor művészetét tárgyalja.


A nagyszabású mű, mely hatszáznál több lapra terjed s tömérdek kiválóan sikerült szövegillusztrácziót, képmellékletet, színes műmellékletet foglal magában, mint az ily nagy műveknél ma már világszerte szokás, több szakember közreműködésével készül.

 

Az iszlám művészetét Egyiptomban élő s ott kiváló tudományos állást betöltő hazánkfia, Herz Miksa Bey írta s ez a rész magában is különös értéket ad a műnek, mert meglátszik rajta, hogy szerzője egyike a tárgy legalaposabb ismerőinek.

 

A többi részek közül az ókeresztény kort, a román kort és csúcsíves kort Császár Elemér és Csányi Károly irták, még pedig úgy, hogy Csányi dolgozta fel az építészetet, Császár a többi képzőművészeteket. Csak a gothikus építészet megirását bizták Zsámboki Gyulára. Külön nagy fejezet szól a középkori magyar művészetről, melyet Divald Kornél dolgozott ki.

 

Ez az első ily bő terjedelmű összefoglalása a magyarságművészi törekvéseinek a középkorban s a magyar szempontoknak ez a kellő figyelembe vétele az, a mi a nagy művet a művészet iránt érdeklődő magyar közönség számára nélkülözhetetlenné teszi, mert ezt természetszerűleg nem találja meg semmiféle hasonló természetű külföldi munkában.

 

Láthatjuk e részből azt is, hogy mily gazdag volt művészi kulturánk e régi korban, nemzeti királyaink uralma alatt s mily hatalmas művelődési fejlődése volt az, a melyet a török betörése megakasztott.

 

A nagyon becses könyv maga is kulturánk haladásának örvendetes jele, tartalmassága, jeles feldolgozása tudósaink buzgalmát dicséri, az pedig, hogy ily nagyszabású és költséges munka ily szép kiállításban megjelenhetett, arra vall, hogy a közönség is komolyabban érdeklődik az ilyen nagyobb elmélyedést kivánó dolgok iránt is.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Ugrás a halálba Ugrás a halálba
Megrendítő szerencsétlenség történt a minap a rákosi...
Bécs-Budapest 8:2 (2:1) Bécs-Budapest 8:2 (2:1)
Nem szállunk szembe a közönség ítéletével, amely a magyar csapatot az...
Magyar Nemzeti Bank Magyar Nemzeti Bank
A függetlenség és a tárgyilagosság aranyerezetei mind ritkábban...
Németország kiáltványa az elszakitott országrészek lakosságához Németország kiáltványa az elszakitott országrészek...
A német birodalom kötelékéből kiváló országrészek német lakosságához!...
Szabadon és tényszerűen a költségvetésről Szabadon és tényszerűen a költségvetésről
Nem nagy dolog. Költségvetési vitája lesz a magyar parlamentnek....
Magyar zsenik elmekórtana Magyar zsenik elmekórtana
Lombroso egykor oly népszerű tanítása lángész és őrület...
A prágai ikrek gyermeke A prágai ikrek gyermeke
Mint tudjuk, nagy feltünést keltett néhány hónappal ezelőtt, hogy a...
Mindkét Pannonia-nyolcas győzött Komáromban Mindkét Pannonia-nyolcas győzött Komáromban
A Magyar Evezős Szövetség úgy tervezte, hogy az országos vidéki...
A hódito vasut A hódito vasut
A vasut, a civilizáció vasutja – holttesteken robog végig!...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98