A spanyol királyi pár hét hónapos kis fia már tengeren is utazott. A szülei elvitték Angliába, a világért se hagyták volna odahaza, pedig valószínűleg jó gondviselésben részesült volna ott is.

A kis trónörökös – ahogy képünkön is látjuk – nem épen szép gyerek, de erős, egészséges fiucska, aki természetesen szemefénye királyi szüleinek és, reménysége egész Spanyolországnak.

A kis királyfiunak saját lakosztálya van a madridi királyi palota napos oldalán. A lakosztály hat szobából áll; van benne nappali és háló szoba, ebédlő, fürdőszoba, cselédszoba és – dolgozószoba, amelynek ugyan még nagyon kevés hasznát veszi a kis trónörökös.

A szobák berendezése persze nagyon czélszerű. Nincsenek benne sarkok, ahol a kis fiu megüthetné magát, az ablakon vasrács van, a szobában minden holmi fehér és mosható, mert a tisztaság a kis királyfi nevelésének legfőbb szempontja.

Elképzelhető, hogy mennyi udvarhölgy, dada, doktor és szolga örködik a kis trónörökös jólléte fölött. Amellett a királyné csak a legfontosabb esetekben hagyja egyedül a kis fiát. ( Tanulhatna tőle nagyon sok nagyvárosi asszony! ) De azért nem kényeztetik el a kis királyfit. Az édesanyja angol asszony, aki gyermekét is angol módra akarja nevelni.

A trónörökös abban a kis ágyban alszik, amelyben annak idején az édesanyja és nagyapja feküdtek. Eredetileg hatalmas csipkemennyezet borította az ágyat és két faragott angyalszobor koronát tartott az alvó gyermek fölé. A királyné azonban eltávolította ezt a sok czifraságot, mert félt, hogy összeesve, a kis gyermeket megsérthetnék. Hiába, a királynék is csak anyák!