Dtum
Login with Facebookk
1907 | December

Muzsika -Molnár Ferencz új könyve

Molnár Ferencz a legfiatalabb iróink közé tartozik,- talán még be sem töltötte harminczadik évét – és máris olyan multja van, mint nagyon kevés már iróinknak. Múlt alatt itt t.i. az elért eredményeket és sikereket kell érteni.


Jól emlékezhetünk még első lépésére, hisz alig van öt-hat éve. Egy regényt adott ki, „ Az éhes város ”-t, a mely nagy mozgalmat támasztott, - de inkább az irodalom melletti, mint az irodalmi világban. Az irodalma csak a konczepczió merészsége és nagysága érdekelte; a hogy s amilyen eszközökkel a regény meg volt csinálva, abban nem sok irodalom volt.

 

Egy–egy fellobanását láttuk benne az iró szellemének, néhány megfigyelést, erős hangulattal megrajzolt jelenetet, - egyebekben lerítt róla az élet forgatagába egy ugrással belekerült fiatal ember tájékozatlanság, kritikátlansága és ítélet dolgában való könnyelműsége. Afféle kulcsra járó regény volt, tele ismert, a budapesti életben ismert alakkal, kiket csak hiányosan leplezett az álnév,- az egész munka inkább pillanatfotográfiák gyűjteménye volt, mint irodalmi mű.

 

S ezek a pillanatfölvételek is hamisak voltak, mert nem az élő személyek után készültek, hanem a róluk forgalomban levő szóbeszédek után. Szóval ez nagyon rossz regény volt, a mely azonban nagyon tehetséges fiatal irót revelált. Első munkánál pedig sohasem az eredmény a fő, hanem az iramondás, a melyet a fiatal iró vesz, - akár nagy magasugrás lesz belőle, akár csak iramondás marad.

 


A regény után egy hosszabb novella következett: „ Egy gazdátlan csónak története”. Ez már egyszerre kész embert és kész irót mutatott, tele finom vonásokkal, roppant fogékonysággal az élet megértésére. Néhány brilliánsan megirt tánczanovella, egy jó szindarab , egy kitűnő ifjusági regény, majd egy kis szagnálás következett erre.

 

S aztán egyszerre egy olyan szinpadi siker, a milyent jó egy pár év óta nem láttunk. „ Az ördög” az idei tavaszszal a szinpadon nemcsak zajt ütött, hanem mélyen behatolt a közönség lelkébe s ma is a Vígszinháznak legnépszerübb darabja, mely játszva veri le a franczia bohózatokat és angol drámákat. És megtörtént ezzel a darabbal, a mi tudtunkkal magyar szindarabbal még soha: könyv-alakban kiadva ép oly sok olvasót hódított, mint a szinpadról nézőt. Csak pár hét kellett hozza, hogy megérje az ötödik kiadást.


Ez a példátlan könyv siker mit bizonyít első sorban? Azt , hogy „ Az ördög”-nek, a színpadi készségen túl, nagy irodalmi kiválóságai vannak, a melyek megkívántatják a közönséggel, hogy a szinpadi előadás után vagy előtt belemélyedjen egy kicsit , elvonja a szinházi környezet módosító hatásaiból s magában, külsőségek támogatása nélkül próbálja mérlegelni.

 

S épen ebben nyilvánul rendkívüli sikere, hogy az embereket nem csak a függöny legördültéig érdekli, hanem tovább is, hogy ingerli őket az elmélyedésre, gondolatokat ébreszt bennük, állásfoglalásra kényszeríti őket. Igen nagy dolog ez, ha meggondoljuk, milyen nehéz a mi közömbös világunkban csak annyira is vinni, hogy meghallgassák az irót.


Most megint más oldalról látjuk Molnár Ferenczet: „ Muzsika” czímű új könyvében, mint egy sereg tárczanovella szerzőjét. Az író itt is ugyanaz, csak a forma más, a melyben nyilatkozik. Alap-tulajdonsága a fölényes, átható intelligenczia, a mely meglát mindent és megért mindent.

 

Meglátja a drámai elemeket a szerelmes süldő leány lelkében, a kit az a veszély fenyeget, hogy a lehető legprózaibb helyzetben fogja látni a szerelmes sihedert, meglátja a mély, nemes tartalmat, a mely öntudatlanul ott szunynyad a moral insanityben szenvedő városligeti csirkefogó lelke fenekén, meglátja az egész budapesti élet képét a gőzfürdő hajnali látogatóiban s a szenet lopó fuvarosokban.

 

A ki meglát mindent, és megért mindent, az szomorú ember, mert nagyon sok szomorú dolgot lát. A legszomorúbb pedig, mikor nevet, mert csak fájdalmasan tud nevetni,csak azért hogy sírnia ne kelljen. Az olyan nevetés, melyet egy-egy helyzet külső komikuma kelt, nagyon ritka Molnárnál, az ő nevetséges alakjai – sebeiktől lettek nevetségesek. A kis leány, a ki szentimentális elérzékenyüléssel nézi jogász bátyja szerelmét a csinos szobaleány iránt, még csak komikus alak, de mikor a jóismerős hölgyek osztozkodását látjuk elhúnyt barátnőjük apróságain, - akkor is nevetünk az alakok, a helyzet bohóságán, de a végén úgy érezzük, mintha az író mellbe lökött volna – egy keserű igazsággal.


Egészen fiatal embernél, mint Molnár, szinte megdöbbentő a látásnak ez az illuzió-mentes tisztasága. És szinte megdöbbentő uralkodása a formákon, a rajz, a kifejezés eszközein. Minden novellája formailag olyan, mint a finom művű pánczél, részei, a nagy erős lemezek ép úgy, mint a kicsi kapcsok, mind a legpontosabban összeillenek, az egész mű, bár számtalan részecskéből áll, az egységes szervezet benyomását kelti.


Az olyan jelenségek, mint a Molnár munkái, meg kell hogy állítsanak maguk mellett. Alig öt-hat év alatt akkora magaslatokra jutott , mint nagyon kevés más magyar író: hova fog vajjon jutni, ha így fejlődik tovább?
S.A.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Mit jósol a Mit jósol a "Csillagjósok Szövetsége" 1932. esztendőre?
A csillagjóslás többezer esztendős multra tekinthet vissza s a XX....
Heltai Jenő: Egy asszony keze
De jó egy kis kezet A kezünkbe fogni, A karcsú ujjakra Szavakat...
Nessi Pál képviselő katonai ügye Nessi Pál képviselő katonai ügye
Nessi Pál képviselő és szolgálaton kívül levő honvédtiszt jan....
Harangit egy ismeretlen versenyző kiütötte Harangit egy ismeretlen versenyző kiütötte
Ezután kerül sor az olimpiai jelölt, Harangi MAVAG meghívási...
Román mozgósítás a szerbek ellen Román mozgósítás a szerbek ellen
Hiányos jelentések alapján megírták a lapok, hogy az oláh nemzeti...
Mi van a bécsi tarisznyában? Mi van a bécsi tarisznyában?
Végre megalkudtunk az osztrák sógorral. A magyar kormány megbizottai...
Erzsébet királyné emléke Kolozsvárott Erzsébet királyné emléke Kolozsvárott
Kolozsvár város elhatározta, hogy a város legszebb pontjára, a...
Nevetés és nevettetés Nevetés és nevettetés
Régi közmondás, hogy a jó kedély fél orvosság minden betegség ellen...
Horthy Jenő Duce-ja nyerte a Magyar Derbyt Horthy Jenő Duce-ja nyerte a Magyar Derbyt
Százesztendős lófuttatásunk legfiatalabb hajtása, a Magyar Derby...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98