A” Budapesti Szemle”januári száma első helyen Marczali Henriknek egy érdekes tanulmányát közli Rákóczi Ferencz és a nép czimmel. A szerző főleg a fejedelem szavaiból s irataiból igyekszik megvilágítani Rákóczinak a néphez való viszonyát. A további közlemények közfigyelmet érdemel Berzeviczy Albertnek a Kisfaludy-társaságban tartott emlékbeszéde Kelety Gusztávról, a kiváló magyar festőművészről és műkritikusról.



Kropf Lajos a Britisch Muzeumban felkutatott adatok alapján mond el érdekes adatokat magyar alchimistákról, Hegedűs Pál egy most kezdődő czikksorozatban „A szabadelvű császárság” czimmel III: Napoleon hires és sokat támadott miniszterének, Olliviernek a második császárság korából szóló nagy művét ismerteti. A füzet szépirodalmi tartalmát De Amicis elbeszélése, Kozma Andor egy kedves bordala s egy angolból fordított vers adják.



Waldapfel János Lazarusról, a három év előtt elhunyt kiváló német filozofusról, mint a néplélektan alapítójáról értekezik. Ballagi Géza pedig Gaál Jenő közgazdasági és társadalompolitikai dolgozatait ismerteti. A gazdag és sokoldalú „Értesítő” rovat számos magyar és külföldi könyv ismertetését adja. A „Budapesti Szemle” Gyulai Pál szerkesztésében és a Franklin-társulat kiadásában jelen meg, előfizetési ára fél évre 12 korona.