Dtum
Login with Facebookk
1907 | Január

Magyar-cseh barátkozás

Az összes osztrák nemzetiségek között eddig a csehek voltak legállhatatosabb, sőt mondhatnánk legengesztelhetetlenebb ellenségei a magyarságnak. Az osztrák németekkel megtudtunk úgy a hogy alkudni, s meg is tudtunk férni. A míg a birodalmi tanácsban a németek képezték a többséget, addig soha se volt oly éles az ellentét Magyarország és Ausztria között, mint a minővé az utóbbi esztendőkben változott. S türhető volt az állapot akkor is, a mikor a lengyelek szava lett döntő. Igazán éles csak akkor lett a viszony a két ország között, mikor teljes erővel érvényesült odaát a cseh befolyás.


Mi magyarok semmi különös okot nem adtunk rá, hogy a csehek bennünket annyira meggyűlöljenek, s hogy ők kezdeményezzék ellenünk többek között azt a harczot is, melynek az volt a jelszava: „nem kell magyar liszt”. Nem is viszonoztuk a csehek gyülöletét, sőt szivesen elfeledtük azt a sok cseh hivatalnokot is, a kik a Bach világban Magyarországot nyomorgatták. A csehek gyülölete azért mégis meg volt, működött ellenünk, nem is volt szelidithető, mert a politikai helyzetnek volt szükségképi folymánya.


Deák Ferencz müvének, az 1867-iki kiegyezésnek az képezte egyik feltételét, hogy Magyarországon a magyarság kezében legyen a hatalom, odaát pedig a német nemzetiséghez tartozók legyenek az urak. Mindaddig, a míg Magyarországon a Deák politikáját támogatta a többség, kormányunknak létérdeke hozta magával, hogy az osztrák pártok közül mindig a németség oldala mellé állott. Természetszerű volt, s ép azért még öntudatlanul is megtörtént, hogy az állami élet ezernyi változó eseményeiben, mindig azokat az érdekeket támogatta, melyek a németségnek voltak javára. De ily módon a magyar hivatalos hatalom, azoknak a pártján állott folytonosan, a kikkel élet-halál harczot folytattak a csehek. Mi barátai voltunk az ő ellenségeiknek, azért tekintettek bennünket ellenség gyanánt.

És íme, alig mindotta ki a magyar nemzet, hogy szakítani akar a Deák politikájával, a cseheknek irántunk való viselkedése – sőt bizonynyal érzése is – azonnal megváltozott. A nélkül, hogy ezt eddig tettekkel bizonyítottuk volna be, tudják rólunk, hogy Ausztria nemzetiségi viszályaival szemben meg fog változni a politikánk. Annak a Magyarországnak, mely nem tartja megingathatatlannak a 67-iki kiegyezést, semmi érdeke se lesz többé, hogy Ausztriában a németség kezében legyen minden hatalom. S elesik reánk nézve annak szüksége is, hogy minduntalan az osztrák németek segítségére siessünk, valahányszor hajba kapnak a csehekkel, vagy a szlovénekkel.


S a megváltozott viszonyoknak hatása alatt egyszerre barátságos hangok kezdenek hallatszani Prága városa felől. A kereskedők kijelentik, hogy ezentul szivesen vásárolják és árusítják a magyar lisztet. Sőt szorosabbra akarják füzni a két országnak egymáshoz való viszonyát, azért a kereskedelmi iskolákban tanítani fogják a magyar nyelvet. (A mit Hunyadi Mátyás királyunk óta sohase értett n áluk senki.) A cseh lapok nyiltan hirdetik, hogy ők a magyarokban barátjaikat akarják látni ezután, sőt szövetségeseiket Bécscsel szemben, s egyenesen be fogják dugni a füleiket, ha a magyarországi tótok panaszkodni mernek ellenünk. Az ifju cseheknek egyik vezérpolitikusa pedig ellátogatott a magyar fővárosba is, hogy az itteni befolyásos emberekkel keresse az összeköttetést.


Mindez magában véve szép dolog. De barátságból nem lehet politikát csinálni. A csehek legyenek tisztában azzal, hogy mi magyarok meg tudjuk ugyan őket és törekvéseiket érteni, de segítségünkre csak akkor számíthatnak, ha ellenszolgálatokra is képesek lesznek.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Elmaradt a nagy sztrájk Elmaradt a nagy sztrájk
A szocziáldemokrata párt vezetősége márczius 8-án délután gyűlést...
Gyermekek a filmen Gyermekek a filmen
Egy időben úgy tudom, szó volt róla, hogy a hatóság Amerikában vagy...
Gyomornedv a fényképezésben Gyomornedv a fényképezésben
Egy német tudós előadást tartott arról a felfedezésről, hogy ő...
A halál vőlegényei A halál vőlegényei
Egyetlen katona élete sincs biztonságban a fronton, mégis a repülők...
Épülő fővárosunk Épülő fővárosunk
Nem mondhatja senki, hogy ez a mi szép fővárosunk túlságos...
 Derkovics Gyula Derkovics Gyula
Kernstok Károly volt az első mestere. A tanulás éveinek nyomai hosszú...
Róza báróné halálára Róza báróné halálára
Szombat este ugyszólván egész Pest erről beszélt: hogy ,,Rózsa...
Béke a háborúban Béke a háborúban
Ebben a kis történetben - amely nem is történet, mert hisz éppen azt...
Beszélgetés a szivemmel Beszélgetés a szivemmel
Kérdem szivem: - Én szivem miért gerjedsz fel Örömre? Napod...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98