Dtum
Login with Facebookk
1907 | Március

Kalandozás a világűrben

Csillagászati érdekességek

Habár a csillagok rejtelmes világába egyre jobban behatol a tudomány, még mindig messze vagyunk attól, hogy lehulljon a világűrről az a lepel, amelyen mi, gyarló emberek nem pillanthatunk át. Amikor felnézünk a csillagos égre, önkéntelenül meglep bennünket a töprenkedés: van-e élet odafent is, azokon a csillogó égi testeken?

A csillagászok évszázadok óta figyelik a világűr minden jelenségét és változását s olykor nagyon érdekes felfedezésekkel lepik meg a kiváncsi emberiséget. Különösen a Hold és a Mars-bolygó érdekelte mindig nagyon a világűr kutatóit. A holdról általában azt hiszik a csillagászok, hogy teljesen kopár égi test, amelyen az életnek semmi nyoma sem fedezhető fel. Annál meglepőbb most a Harward-egyetem hires professzorának, William H. Pickeringnek az a megfigyelése, hogy a holdon az élet jelei mutatkoznak.

Husz esztendeig vizsgálta Pickering a holdat s most azt állitja tapasztalatai nyomán, hogy az élettelennek tartott égi test hatalmas kráterei működésben vannak. A kiváló tudós ezenkívül még azt is állítja, hogy a holdon jég és valami különös növényzet is fedezhető fel. Tehát a holdon is van élet!

Pickering a többi közt Plátónak, a görög bölcsnek elnevezett kráter megfigyelésekor szerezte említett tapasztalatait.

A hold felületét érdekesen mutatja az itt bemutatott másik két fényképfelvétel is, amelyeket a Yerkes-csillagvizsgáló óriási távcsövének segítségével készített Ritchey professzor. Az egyik a hold Theophilusz-kráterét ábrázolja.


Érdekes a Copernicus nevéről elnevezett kráter is.

A holdnál talán csak a Mars-bolygó foglalkoztatta jobban a csillagászokat. Már régen állitják a csillagászok, hogy életnek kell lenni ezen a bolygón. A megfigyelések mind ennek az állításnak a valószinűségét igazolják. A Marsot a mienktől csak kevéssé különböző légkör veszi körül.  Ahol pedig levegő van, ott életnek is kell lennie!

Érdekes az az állítás, hogy a Marson emberek is laknak s ezek sokkal fejlettebb szervezetűek, mint mi vagyunk s nagyszerű kultúrájuk van.

Azt az állítást is sokszor hallhattuk már, hogy a Mars lakói már régóta érintkezésbe akarnak lépni velünk s evégből hatalmas fénylő háromszöget alkottak bolygójuk felületén, hogy ezzel jelt adjanak nekünk. A háromszög fénylő pontjai csakugyan jól kivehetők a Marson a távcsövek segítségével.

Akadtak tudósok, akik azt indítványozták, hogy mi is hasonló jellel adjunk életjelt magunkról s valami módon mi is alkossunk földünkön hasonló háromszöget, amelynek fényét észrevennék a Mars emberei. De ez a terv nem igen valósítható meg. Más csillagászok azt indítványozzák, hogy óriási fényvetítő készülékkel betűket vettessünk a holdra, a mely a Marsról is igen jól látszik.

A Marsbeliek észrevennék a jelt és azután maguk is vetitenének jeleket a holdra s ilyen módon sikerülne megállapítani valami módon olyan jel-beszédet, amelylyel megérthetnők magunkat a Mars-beliekkel s azok mi velünk. Képünkön bemutatjuk, hogy milyennek képzelik ezt az óriási vetítő-készüléket.

A vetítővel éppen az „A” betűt vetik a holdra e fantáziabeli képen. Igy vetitenék oda az ábécé többi betűjét is; a Mars lakói talán megtanulnák és megértenék később, ha egész mondatokat vetítenénk betűsorozatokból a holdra.

Ez a terv természetesen még csak a Verne regényekbe való, mint sok más, amit fantáziánk a Mars világáról teremtett.

A fantázia sokat megengedhet magának. Itt látható képünk is egy ilyen fantasztikus jelenetet ábrázol. Földünkről feljut a Marsba egy ember, de csak törpének látszik az óriás Mars-lakó mellett, aki csodálkozva hajlik le hozzá. A távoli hegyekről a többi Mars-lakó is bámulva rohan elő a különös vendég látására.
Még érdekesebb az a másik képünk, amely a Mars lakók mulatságát ábrázolja.


Azt állítják, hogy a Mars lakói olyanok, mintha angyalok volnának. Szárnyuk is van s röpködhetnek ide-oda. Ők már fejlettebb eszűek, mint mi vagyunk s olyan vetitő-készüléket készítettek, a melynek segitségével a földön történő jeleneteket felvetíttetik maguk elé s gyönyörködnek a mi cselekedeteinkben, mint valami panorámabeli képben.

A szárnyas Mars-lakók – mint fantasztikus képünk mutatja – éppen a mi utczai életünknek egyik jelenetét nézik. Némelyek szabad szemmel, mások pedig nagyítóüvegen keresztül, hogy annál jobban láthassák. Persze, az ilyesmi mind a fantázia körébe való, de nem lehetetlen, hogy az örökké kutató tudomány végre csakugyan behatol a Mars rejtelmes világába és akkor megtudjuk: vannak-e ott csakugyan, emberek?

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Földlakók, holdlakók
Kántor Judit

Az embert már a legkorábbi időktől kezdve foglalkoztatták az égitestek. Megjelentek a mítoszokban, a vallásos elképzelésekben és a hétköznapi élet babonáiban is. Ezeken túl minden kor megteremtette a maga „égi tudományát” is – gondoljunk csak Stonehenge hatalmas kőépítményére!

Közelsége és változékonysága miatt a Hold kiemelten fontos szerepet játszott gondolkodásunkban. Megfigyeltük ciklikus változásait, készítettünk hold-naptárt, elképzeltük, hogyan élnek az ottaniak.

Már az ősi indiai írások, a Védák is azt tanítják, hogy a Holdon is van élet, méghozzá az embernél jóval civilizáltabb élőlények lakhelye. Sokkal később Joseph Haydn Élet a Holdon címmel operát komponált. Nem véletlen hát, hogy a huszadik század tudományát is élénken foglalkoztatta ez a kérdés.

A Mars kutatása mellett ez volt az egyik legfontosabb csillagázati probléma, amire a kor tudósai a válaszokat keresték.

Ahogyan az évszázadok során folyamatosan, most is feltételezték, hogy a Holdon élet van. Sőt már 1821-ben felvetődött, hogy a földi élet valahogyan a Holdból érkezett a Földre, az onnan származó csírák indították el. Sales-Gyon de Montivault felvetése alapján H. E. Richter német fizikus próbálta megtalálni elsőként ennek tudományos bizonyítékát. Azt feltételezte, hogy az üstökösök a bolygók mellett elhaladva keresztezik azok atmoszféráját, közben „felveszik magukba” az ott jelen lévő életet.

Gondolatai alapján született az ún. „pánspermia” elmélet, mely szerint a földi élet nem földi eredetű, hanem a Hold vulkanikus kitörése sodorta le hozzánk az élet csíráit.

A Vasárnapi Újság is rendszeresen foglalkozott a kérdéssel, már az 1800-as évek végétől kezdve. A rendszeres híradások 1883-ban kezdődtek, amikor Kán Ágoston az Akadémia segítségével pályázatot írt ki abban a témakörben, hogy „hogy közlekedhetnének a föld lakói a holdon létezőkkel?” A felhívást a Vasárnapi Újság hasábjain is közzétették – csekély eredménnyel. Mivel a megoldás nem született meg, a pályadíjul kitűzött 200 arany visszaszállt az Akadémiára.

A kutatások azonban – szerencsére – nem álltak meg. Szintén 1883-ban megtudhattuk, hogy „A holdról uj elméletet állitott fel egy berlini tudós. Ez elmélet szerint, mivel a nehezebb résznek kell a föld felé fordulva lenni, a másik, töllünk állandóan elfordult részben levegőnek s viznek kell lennie,mely könynyebb. A felerészben vizzel telt golyónak, ha zsinoron egy tárgykörül forgatjuk, külő részét mindig a vizzel telt fél fogja képezni.”


Ha ezek az érvek sem győzték meg a tisztelt olvasót, akkor semmi! S hogy miért föltételezték, hogy a holdon víz és levegő van? Azt is megtudjuk egy másik híradásból, mely szerint „Mr. Stanley Williams ez évi márczius hó 27-én egy 110-szeres nagyitásu távcsővel a holdnak „Plato” néven ismeretes kráterét vizsgálta. Esti 8 órakor nagy csodálkozására a nagy krátergyürü keleti oldalán, s a középponttól kissé északra, széles fényszalagot vett észre.

Déli részén is fedezett fel hasonló fényszalagokat, melyek azonban keskenyebbek és halványabbak voltak, mint az előbbiek. Még jobban elbámult, mikor az egész nagy kráter belsejében gyönge, tejszinü fény tünt föl. Az egész kráternek csak mintegy negyedrésze volt sötét, mig többi részét e fény boritotta. Megfigyeléseit a fellegek megzavarták, s mikor az ég 9 óra tájban kiderült, mindennek vége volt, sötét lett az egész kráter.

Stanley Williams egybehasonlitotta megfigyeléseit Schröterével (1789) és Birtével (1871). Ő maga már 1877. augusztus 31-én egy 150-szeres nagyitásu távcsővel hasonló tüneményt észlelt az emlitett kráteren. Felső felülete egészen árnyékban volt, mig déli lejtőjén foszfor-fény látszott. Trouvelot 1871. január 4-én a „Kant” kráteren, más alkalommal a „Godin” kráteren hasonló tüneményeket észlelt.

Bizonyos okokból ki van zárva annak a lehetősége, hogy azon fényt a nap sugarainak visszaverődése okozza. Hogy mi a voltaképeni oka, azt csak gyanitani lehet. Trouvelot azt hiszi, hogy a tünemény a holdnak rendkivüli mérvben megritkult légkörében leli magyarázatát.”


Már pedig, folytatódik az okfejtés, ahol levegő van, ott víznek is lennie kell. S ezek után már azon sem lepődhetünk meg, hogy eltöprengtek azon is, hogy „Milyennek látszik földünk a csillagokról?”


Megtudhattuk például, hogy „mindenesetre legszebb tüneménynek látszik a föld a holdlakóknak. Ezek számára épen akkor ragyog a legteljesebb fényben (akkor van „föld-tölte”), mikor különben legsötétebb az éjszaka, ellenben fénye akkor fogy el (akkor van föld-fogyta), mikor a Nap épen delel.

Naplemente után minden este szürkület nélkül állana ott be a teljes sötétség, ha az ég homályát a föld nem enyhitené. De csak a hold egyik felén. Tudvalevő, hogy a hold folyton csak egyik oldalát forditja felénk, a másik oldalát mi sohasem láthatjuk, s igy arról az oldalról a földet sem láthatni soha. Vannak vidékek, melyeknek lakói épen fejök fölött látják ezt az égi testet négyszer akkorának, mint minőnek mi a holdat; vannak ismét más vidékek, melyekről folyton a láthatár szélén egy magasságban látható.

De a hold minden egyes pontjáról folyton ugyan azon a helyen lehet látni s nem mozog sem előre, sem hátra. A hold lakóinak egyik része földünket nem látja soha, s ha megvan bennök is a természet tüneményei iránt az érdeklődés, előbb utazást kell tenniök, hogy azokra a vidékekre eljuthassanak, a melyekről a föld látható. Élénken el tudjuk képzelni a hatást, melyet ez a tünemény az ily utazókra gyakorolhat!

Közelébb és közelébb jönnek a földsütötte tájak felé, mig egyszerre – pirkadó hajnal előzése nélkül – előttünk áll a fenséges tünemény. Egy égi test, mely szebb valamennyinél s helyét nem változtatja, mint azok! Ott áll folyton ugyanazon a helyen, biztos, el nem téveszthető iránymutató gyanánt szolgálva az éj utasának.

S ha vannak a holdlakóknak messzelátói, bizony alighanem folytonos észleléseik tárgyát képezzük. (...) Alkalmasint észre fogják venni, midőn egy-egy hatalmas világitó toronyban kigyul az elektrikus fény, s nem lehetetlen, hogy Chicago égése fényes panorámát szolgáltatott nekik.”


Mert miért ne tételezhetnénk fel, hogy a holdlakók, éppen ugyanolyanok, mint mi, földiek? Fürkészik az eget, gyönyörködnek a horizonton fénylő „föld” csodáiban. „Talán ott is ép úgy ismerik az adóvégrehajtást, a rossz verseket (melyeket azonban nem a "holdhoz", de a "földhöz" írnak), az államdeficzitet, mint mi, boldog földlakók."


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A hold Plátó krátere, amelyen Pickering csillagász változásokat vett észre Az óriási Copernikus-kráter - a jobbról levő nagyobbik A Theophilus-kráter, melynek átmérője 64 méter. Az alatta levő Cyrillus nevű kis kráternek falait letörte a Theophilusról leömlő láva Ilyennek látszik a Mars felülete a távcső lencséjén. Jól láthatók itt a Mars sokat emlegetett csatornái is A Mars térképe Moreux észlelései alapján Moreux és Lowell rajzai, Lampland fényképfölvétele A Mars-lakók mulatsága. Vetitő készülékkel a földünkön látható jelenetet felvetitik a Marsra. Éppen egy utcza mozgalmas életét vetitik maguk elé Eleven fantáziáju csillagászok ilyennek képzelik el a Mars lakóit. E fantasztikus képen csak törpének látszik a földünkről a Marsba került ember Óriás fényvetitő készülék, amelylyel a holdra jeleket lehetne vetiteni, hogy ezeket a Mars lakói megláthassák
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Húsvéti poggyász Húsvéti poggyász
Mindenekelőtt: nehezen fér el a hálóba! Sok jóindulat és borravaló...
Fürdőkád a csatatéren Fürdőkád a csatatéren
Warren angol tábornok, akit a boerok Spionkopnál ugy megvertek, már...
Rekord-meglepetések az idei Nemzetközi Vásáron Rekord-meglepetések az idei Nemzetközi Vásáron
Március 3-án kivonul a Budapesti Nemzetközi Vásár kiállítói és...
A hadifoglyok ruházata A hadifoglyok ruházata
A hideg időjárás beállta folytán gondoskodás történt, hogy a munkára...
Az FTC nyerte Magyarország ökölvívó csapatbajnokságát Az FTC nyerte Magyarország ökölvívó csapatbajnokságát
Vasárnap délelőtt rendezték Magyarország ökölvívó csapatbajnokságának...
Czukoradó-inditvány az osztrák képviselőház előtt Czukoradó-inditvány az osztrák képviselőház előtt
Az osztrák képviselőház kétharmadtöbbséggel sürgősnek fogadott el...
A nagyváradi vérengzés második napján A nagyváradi vérengzés második napján
Erdély gyönyörű magyar városainak földúlása után, mialatt a lakosság...
Expresszionista arckép Bródy Sándorról Expresszionista arckép Bródy Sándorról
Bródy Sándorról nem tudnék mint íróról beszélni. Nem szerettem az...
Uj tanukat hallgatnak ki a kivitell panamák ügyében Uj tanukat hallgatnak ki a kivitell panamák ügyében
A Magyar Hiradó jelenti: A kiviteli panamák ügyében folyó bűnpörbe a...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98