A budapesti egyetemi növénykert
Nemcsak Budapest székesfőváros művelt közönsége, de az egész nagy Magyarország művelődésre vágyó s a természet szépségei iránt érdeklődő közönsége ismét búcsút vehet a magyar kultúra egyik régi intézményétől, a budapesti egyetemi növénykerttől, a melynek nagyobb része be van már építve s a megmaradt rész is hamarosan el fog tünni.
Az elhelyezés kérdése kiváló fontosságú. Legelső elv, a melynek a terület megválasztásánál érvényesülnie kell, az, hogy az új növénykert végre állandó helyre kerüljön, hogy a befektetések, alkotások, a melyek úgyis csak egy emberöltő multán hozzák meg első gyümölcseiket, hiábavalókká ne legyenek, mint az eddigiek nagy része.
Második és harmadik elv, melyeknek szintén érvényesülni kell, az, hogy a növénykert csakis az egyetemi oktatás, és a tudományos búvárkodás helye legyen, a hol a nagyközönség érdeklődése is anyagot, s művelődésre ösztönt merithessen. Természetszerű dolog, hogy a kert talaja, a környezet hatása a kert levegőjére stb. önmagától adódó feltétel. A kert helyéül tervbe vett területek közül legutóbb a Margitsziget nyomult előtérbe.
A Margitsziget jelenlegi igen becses növénykincsének még nagyban való gyarapítása s nagy, nyilvános pálmaház épitése által nehézség nélkül átalakítható olyan növénykertté, a mely a nagyközönség művelődési vágyát, érdeklődését teljesen kielégitheti, sőt a legnemesebb szórakozás helyévé lehet. Az eddig is kiváló szakértelemmel folytatott szigeti kertészet fejlesztése és tudományos búvárkodás czéljára szolgáló kertet azonban nem egykönnyen tudok elképzelni a Margitszigeten.
Ehhez a kettős czélhoz egy minden irányban egyenlő módon kifejlesztendő kert szükséges, olyan területen, a hol minden növény könnyű szerrel tenyészthető legyen. Ez a kérdés az árvizes szigeten sehogy, vagy csak sok millióba kerülő talaj-építkezések útján volna megoldható. De még ekkor is felmerül az a kérdés, hogy mint tudományos intézménynek, mikét egyeztethető meg ez a jellege a sziget jelenlegi szórakozóhely jellegével?
Mindenesetre a sziget és kert nagyrészének elkerítése s a közönségtől való teljes elzárása sok nehézségbe ütközik, pedig ez az elzárás életkérdés egy tudományos kisérleti telep részére. Mint egyetemi intézménynek szoros kapcsolatban kell lennie az egyetemi növénytani tantermekkel és laboratoriumokkal, melyeknek a területén való elhelyezése feltétlenül szükséges.
Az egész szigetet pedig a főváros és az ország közönségétől elvenni lehetetlen, ez nagyobb vesztesége volna a fővárosnak és a közönségnek, mint nyeresége a tudománynak. Igen nagy költséggel is csak olyan egyetemi növénykert volna alapítható a szigeten, mely elől a további fejlődés útja el van vágva, és ezután is folyton felette függene az ideiglenes jelleg veszedelme! Egy ideiglenes természetű növénykert alapítása pedig nem hogy nem lendít az ügyön, hanem sokat árt neki.
Van Budapestnek elég más alkalmas helye még egyetemi növénykert részére, az illetékes tényezők bizonyára tisztában vannak ezzel. Jelenleg fődolog a sürgős és végleges megoldás. Magyarországon egy egész tudományhalmaz alól ki van rántva a ponyva, nincs kertje sem Budapestnek, sem a hasonló sorsú Kolozsvárnak!
Az összes tényezők együttműködésére van szükség, meg kell alkotni modern szellemben, a külföldi nagy alkotások példájára az új növénykertet, mely az egész ország kulturális haladásának tükre kell, hogy legyen.
A kulturállamok minden növénykertjét az a nagy nemzeti érzés tette nagygyá, a mely hazájának akarta biztosítani az elsőséget, a vezetést ezen a téren is; a társadalom előkelősége, a nagy közönség meleg részvéte keltette életre mindenhol ezt az intézményt; a koronás főtől kezdve a legszegényebb természetbúvárig mindenki ott állott áldozatával akkor, midőn ilyen nagyfontosságú intézmény megalakítása vált szükségessé.
Dr. Szabó Zoltán
.jpg "Az önálló vámterület és a függetlenségi párt")
.jpg "Az aratás és a fegyvergyakorlatok")
.jpg "Hazatérő kivándorlók")
).jpg "Kalászosokból közepesnél jobb termés várható")
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!