Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1909 | Május

Doktor Szélpál Margit - A Nemzeti Szinház bemutatója

Balász Béla "Doktor Szélpál Margit” czimű három felvonásos drámájában a mai irodalom ismert tipusának, az úgynevezett „kétlelkű aszszony”-nak egy új változatát akarta bemutatni. A doktor kisasszony két férfit szeret, az egyikhez testi, a másikhoz szellemi hajlam fűzi, — amahhoz ösztön vonzza, ehhez meg a tudomány, — ott a nyers természetet imádja, itt az elvont észt.

 

Érezzük, hogy e sajátságos benső dilemmában kettészakad a nő egyénisége: egy tudományos részre, a mely a Csendes óczeán fenekén élő őslények kutatását tűzte ki czélul, s egy érzékileg felhevült részre, a mely gyönyöröket óhajt. A tudós ifjú, a kihez a doktor kisasszonyt az óczeán-kutatás vágya vonzza, Berlinben él; a tudatlan és parlagi férfi pedig, a kihez érzéki vágyak csatolják, a Tátrában lakozik.

 

A tudóssal két évig közös lakásban lakott, közös laboratóriumban dolgozott, közös könyvet irt s közös tudományos fölfedezésekről álmodozott, de mindennek daczára vele közelebbi érintkezésbe nem jutott. Ellenben a tudatlan ifjú iránt a Tátrában való rövid nyári tartózkodás után vágyra gyullad s a hatalmas termet s deli férfiasság mindjárt végzetesen hat vérére és idegeire.

 

A tátrai őserő hódítóbbnak bizonyul a berlini észnél s a doktor kisasszony megfeledkezve tudományos kutatásairól, a parlagi ifjú hitvese lesz. A Csendes óczeán helyett a csendes kisvárosi házat választja s ott él mint hitves és anya, míg nem jelenik meg újra a másik ifjú s nem csábítja őt el tengeri fauna vizsgálatára.

 

A régi eszmény föllángol az asszony szívében, de hiába! Szárnyai csüggedten hanyatlanak alá, nemes hevülete megtört, sivár próza — anyai kötelesség —- nyűgözi le s ő lemondva és szomorún ott marad a hatalmas termetű férj és gyermeke oldalán. Az ösztönök győztek az óczeáni kutatás hajlama fölött.


E mesében mindjárt feltűnik a jellemzés és fölfogás különössége. Csodálkozunk a nő fölött, a ki állítólag tudományos eszményekért rajong, de egy nyers atléta láttára azonnal lemond a tudományról. Ha vére ennyire lobbanékony, nem értjük, hogy a tudós ifjúval Berlinben mikép élhetett két éven át a közös háztartás daczára is plátói módon?

 

Viszont érthetetlen, hogy ha már az érzékiségnek rabja, miért vágyódik ismét vissza a görebekhez és lombikokhoz? S aztán miért oly sivár és vigasztalan próza neki a családi tűzhely? Ha meg úgy érzi a tudós hölgy, hogy ö „magasabbra” termett, mint arra, hogy férjet és gyermeket boldogítson, miért hagyta el a laboratóriumot, vagy miért nem megy vissza a tengeri fauna kutatására?

 

Meg tudjuk érteni az oly nőt, a kit a családi tűzhely iránti vonzalom vezérel, még azt is elfogadjuk, hogy akad nő, a ki tudományos buvárlatért feláldozza a családi tűzhelyet, azt is elhiszszük, hogy lehet asszony a ki mind a két hajlamot követi: de azt már sohasem értjük, hogy egy női lélekben meglegyen mind a két hajlam, de azért egyik se legyen meg.

 

Furcsának tartjuk a női Prometheust, a ki a biológiai tudomány isteni tüzének birtokába jutva, önmagát száműzi a családi tűzhely kopár sziklájához, önmaga kovácsolja magának a bilincseket, szét is akarja azokat tördelni, módja is van erre s mégis bilincsben marad.

 

Ez nem az emelkedett szellemű, modern, tudós nő tipusa, — a minek a szerző gondolta, — hanem az eszméletlen állapotban levő, konfúczius nő alakja, a ki önmagát s a világot ámítja, midőn tudósnak mondja magát, tudós társát ámítja, midőn tengeri expediczióra igérkezik, férjét ámítja, midőn szerelmet s hűséget fogad neki.

 

És semmiképen sem fogadhatjuk el a szerző abbeli felfogását, hogy ily nők lenézéssel illethetnék a családi tűzhelyet, a melybe „magas szellemük”csak úgy illeszkedhetik, ha a korlátolt viszonyokba „beletörődik".


A mily megfejtetlen talány marad előttünk a hősnő jelleme, oly indokolatlan és érthetetlen a két férfi alakja. Legszomorúbb a Berlinben élő ifjú tudós, a ki két évig együtt élt egy leánynyal, szerelmes is volt beléje, mégsem tett kisérletet meghódítására s még csak vallomásra sem nyitotta száját. Ez nem férfi, hanem szánalmas báb.

 

S különös, hogy míg a szerző egyik férfi-alakját így megfosztotta minden férfiasságától, a másikat minden értelmi erő nélkülinek fogta fel. Nem két élő lény ez, hanem két szerencsétlen fogalom: az egyik a testi erő nélküli tudományos ész, a másik az ész nélküli testi erő elvont fogalma.

 

Ez magyarázza meg egyúttal, miért válik a nő ennyire konfúzussá. A mely világban férfi már nincs, mert az egyik a megszemélyesült óczeán-kutatás, a másik a megtestesült agyhiány: ott megbomlik a női lélek is s egyik körben sem találja többé helyét.


De mindez nem irható a törekvő szerző rovására. Ő nagyot és rendkívülit akart alkotni csakhogy szelleme némely külföldi irók, nevezetesen a norvég, dán s éjszak-német szimbolisták igézete alatt áll s azok hatása alól még felszabadulni sem próbált.

 

A hatás okát is látjuk a berlini diák-tanya képében, a melynek némely élethű vonása mutatja, hogy a szerző személyes megfigyeléséből ered, a mi valószínűvé teszi azt, hogy külföldön töltött tanulmányi évek hangulatai s idegenben, nyert irodalmi hatások birták a szerzőt a mű megirására.

 

Ugyancsak a jelzett hatásra vall hogy a szerző, a ki kétségtelenül még fiatal, a cselekménynyel, a mesével keveset törődik, a drámai szerkezet titkaiba nem hatolt, hangulat-képeket s szimbolumokat kedvel s minden indokolás nélkül a cselekménynyel össze nem függő szimbolikus alakokat léptet fel.

 

A mű szinpadi szereplői közül Márkus Emilia a hősnő szerepében nehéz tusát fejtett ki. A művésznő,a ki magyar szerzők műveiért mindenkor kész egyéniségét latba vetni, mindent elkövetett a siker érdekében, de az ilyfajta felemás doktor kisasszonyok ábrázolása nem felel meg temperamentumának. Teljes elismerést érdemel Odry, a ki a tudós merőben passziv szerepébe öntött életet. F. Dömjén Róza egy tudományért s egyébért sovárgó vidéki tanítónő jelentéktelen alakjából valódi kabinetalakítást teremtett.
Palágyi Lajos.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


HIRDETÉS
Cikk-ajánló
Baleset az Arlow féle vívóteremben Baleset az Arlow féle vívóteremben
Az Arlow-féle vívóteremben, a mult héten történt baleset, élénk...
Új találmányok Új találmányok
Müller Konrád Jenő svájczi mérnök, mint előtte sok más mérnök és...
8000 fiatalember jelentkezett az értelmiségi átképző tanfolyamokra! 8000 fiatalember jelentkezett az értelmiségi átképző...
Most készült el Kulcsár István miniszteri tanácsos, az ifjúsági ügyek...
Egy fiatal festőművész, akinek nagy sikereket jósolnak Egy fiatal festőművész, akinek nagy sikereket jósolnak
Marosvásárhely utcáin télen-nyáron sétálgat egy kalapnélküli...
Borzalmas tűzvész a fővárosban Borzalmas tűzvész a fővárosban
Borzalmas tűzvész pusztított Budapesten augusztus 24-ikén este....
Az embermészáros főhadnagy és feleségének sötét multja Az embermészáros főhadnagy és feleségének sötét multja
Lederer Gusztáv csendőrfőhadnagy rablógyilkossága még mindig...
Magyarország mezei futóbajnoksága Magyarország mezei futóbajnoksága
Nehéz, ólmos felhőkkel köszöntötte az időjárás szeszélye a mezei...
Séta a színházak körül Séta a színházak körül
A szinházak világában elmulott a karácsony és az ujév murija, de...
Árucsere-forgalmi megállapodást kötöttünk Csehországgal Árucsere-forgalmi megállapodást kötöttünk Csehországgal
Magyarország és Cseh-Szlovákia között hosszabb idő óta szerződésen...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98