A balkáni események, ugylátszik, elérkeztek a fordulóponthoz s szinte ott vagyunk az utolsó pillanatnál, a melyben eldől a háború vagy béke kérdése.
A sokat emlegetett és sokáig mindenféle szerbes csalafintasággal halogatott szerb választ márczius 10-én tették közzé, egyidejűleg az orosz kormány jegyzékével. Az orosz kormány e hónap 2-iki barátságos jegyzéke a következőkép hangzott:
Megelégedéssel konstatáljuk, hogy a kir. kormány megmarad amaz elhatározása mellett, hogy békeszerető magatartását nem változtatja meg, hogy kerül mindent, ami Szerbia és Ausztria és Magyarország között fegyveres konfliktust idézhetne elő és hogy nem tesz katonai intézkedéseket a határon. Meg vagyunk győződve, hogy Szerbiának, a mely iránt mindig a legőszintébb rokonérzést tanusitottuk, életérdekei parancsolóan irják elő ily irányú magatartását, a mely egymagában és egyedül felel meg az általános mai követelményeknek.

Ezenkívül meggyőződhetünk arról, hogy a hatalmak nem mutatnak hajlandóságot arra, hogy a Szerbia javára szolgáló területi kompenzácziók gondolatát támogassák. A szerb kormánynak ebből azt a következtetést kell levonnia, hogy összes törekvései, a melyek arra irányulnának, hogy a hatalmakat ily értelmű szándékainak támogatására birják, eredménytelenek fognak maradni és hogy a hatalmak rokonérzését csak úgy őrizheti meg, ha eláll ama követeléseinek sürgetésétől, a melyek Ausztria és Magyarországgal fegyveres konfliktusra vezethetnének.

Szívből óhajtjuk a szerb kormány óvni bármily olyan magatartástól, a mely ily veszedelemnek tehetné kis. Reméljük, hogy Szerbia, miként már kijelentette, hű fog maradni igéreteihez, hogy a nagyhatalmak tanácsait követi. Egyuttal a mellett vagyunk, hogy a szerb kormány a jelen viszonyok között jelentse ki nyiltan a hatalmaknak, hogy nem ragaszkodik területi követeléseihez és hogy mindent, a mi a nyilt kérdések megoldására vonatkozik, a nagyhatalmak döntésére biz. Ez esetben a hatalmak fáradozásukat a szerb érdekek javára fogják kifejteni.