A czár, a ki hatalmas birodalmában nehezen, vagy alig találja meg nyugodalmas otthonát, nemcsak Francziaországban, hanem Angliában is vizitelt.

Vele volt a családja is, utjában egy flotta kisérte, torpedo-hajók vigyáztak a vizeken, nem szólván arról a sok titkos rendőrről, a kik jóval a czár előtt és mögött ellepték az utvonalat, ugy hogy már csak a felső levegőréteg, meg a tenger feneke volt őrizetlen.

A czár az angol királylyal Cowesbe találkozott, a hol Edwárd király nem minden büszkeség nélkül bemutatta a világ legelső és legnagyobb hadi flottáját, az angolt. Az óriási Dreadnoughtok méltóságteljesen állotak fel a messzi tengeren, a czár pedig merengve nézte a hatalmas hajótengert, amelylyel fél Európa partvidékét lehet ostromzár alá helyezni.

A czár és Edwárd király találkozása azonban – ugy olvassuk azt az angol lapokban – nem volt oly szivélyes, mint régebben. Az angol közvélemény ugyanis már ráunt a czárra, a kinek birodalmában január elsején el kezd dolgozni a bakó és deczemberben is akad feles munkája.

Az angol-orosz feszült viszony persze a képünkön nem látszik meg, mert hisz nemcsak a papír, hanem a fényképező gép is elég türelmes és megörökítette a rövid ideig tartott barátságos együttlétet. Oly barátságosan ülnek együtt egymás mellett, mintha valami dusgazdag ültetvényesek volnának.

Pedig a képünkön látható czár ugyanaz, a kiről már megírták, hogy a sokféle fenyegetés, félelem, rettegés tönkre tették az idegzetét. Persze: mindezekről hallgat a képünk.