Fölmerült a tárgyalások kezdetén az az anomália, hogy a frankfurti higieniai kiállítással kapcsolatos atletikai versenyek nevében az olympiai jelzés bentfoglaltatott, holott annak az olympiádhoz semmi köze sem volt. A kongresszus határozata gyanánt az összes szövetségek fölszólitandók, hogy hassanak oda, hogy ez a nagy név könnyelmüen ne forgácsoltassék széjjel.
Délután végre rátérhettünk a stockholmi olympiád előkészületeire. A meglepetés igen örvendetes volt. Utolsó berlini konferenciánk alkalmával a svédek csak igen szerény igéreteket tettek. Nem akartak a hazaiak rovására nagy terveket gyártani. Most azonban előadták programmjukat, s az annak alapjául szolgáló anyagi bázist és kiderült, hogy a becsületes svéd náció hallatlan erőfeszitéseket tesz a nála rendezendő olympiád érdekében.

Mindenekelőtt tudtul adták, hogy a stockholmi „Idrotten Park”-ban uj és végleges stadiont építettek. Olympiai célokra 1,175,000 svéd koronát ad az állam, 114,000 svéd koronát a svéd nemzeti sport szövetség, amely még külön 140,000 svéd koronát is garantál. Együtt a rászánt összeg meghaladja a 2,000,000 magyar koronát.
A tulajdonképpeni olympiád időbeosztása 10 nap: 1912. julius 7-től 16-ig. Ez idő alatt lesz atletika, vivás, torna, uszás és birkózás.
Ezen kívül:
Julius 1-től 7-ig tenisz és céllövés.
Julius 17-től 18. lovasjátékok.
A lovasjátékok egyik örökös vándordiját gróf Andrássy Géza adja. A lovas pentatlon dija Coubertin-től van.
A stadion futópályájának szélessége 7 ½ és 3 méter között váltakozik; 20,000 ülőhelye lesz.

A második napon folytatjuk a stockholmi programm tárgyalását. Dülőre került a modern pentatlon ügye, melynek alapeszméje Coubertin-től ered, s abból indul ki, hogy a mai kor embere miféle eszközökkel védheti magát. Innen az elnevezés is: self-deference-pentatlon. A mikor megtámadják elébb futásban keres menedéket. A terrénum akadályokat is rejt magában. Közben víz áll utjába: átuszik rajta. A tulsó parton lovat talál s azon menekül. Amikor utólérik, fegyverrel védi az életét (vivás) s mikor a fegyverétől megfosztják, birkózik. E helyett – modern emberről lévén szó – a kongresszus a lövő fegyver alkalmazását okszerübbnek találta, s igy az ötödik szám céllövés lesz.
Eldöntésre került a dekatlon eszméje is. Némi kontroverziát látok a 100 és 1500 m.-es futások fölvételében; és nagy adag hazabeszélést a svédek részéről abban, hogy a birkózást kihagyták.
A marathoni futás változatlan ugy, amint azt Athénben és Londonban megtartották. A svédek 40 kilométerre szerették volna redukálni, de a konferencia ragaszkodott a klaszszikus távhoz. Ujság, hogy orvosokat kivéve senki nem kisérheti a versenyzőket. Hosszu vita folyott e fölött, s különösen az angolok követelték a kisérés megengedését, de végül gyözött az egészségügyi érv, hogy nem szabad a futók előtt jármüvekkel a port fölverni.

A harmadik napon (hétfőn) döntésre került a szépmüvészeti kiállítás kérdése (Concours d’art). Ez is Coubertin régi kedvenc ideálja. A svédek persze költség kiméléséből ellenezték, de a kongresszus megkövetelte. Igaza is van. Ha utánozni akarjuk a régi olympiádokat, s ha már a régi görögöknek volt ez iránt érzékük, a modern kor ne akarjon barbárabb lenni a régieknél.
Az alapeszme az,hogy a sport inspirálja a müvészetet. Nem kell alkotásaikban közvetlen sport vonatkozásnak lenni, csak a sporttól kell ihletet kapnia.
Lesz itt irodalmi verseny (éposz), zene, szobrászat, festészet és építő müvészet bemutatva.
Ugyane napon határozatba ment, hogy távirati nevezéseket nem lehet elfogadni. Helyes, mert e miatt már nagy zavarok voltak a multban.
Fölvetették továbbá a svédek azt a kérdést, hogy a vándor dijakon kívül tisztelet dijak is adassanak. Ez azonban heves ellenzésre talált. Végül is ugy szólva egyhangulag kimondatott, hogy az olympiádok megmaradtak a legmerevebb amatőrség korlátai között, s a tiszteletdijaknak helyt nem ad. Minden dij örökös vándordij marad.

A nap utolsó tárgya az amatőrség kérdése volt. Fölkéretett Cook (Anglia képviselője), hogy tervezetet készitsen az atletikai amatőrség definitiójára. Ugyanilyen megbizást kapott de Bertier Sauvigny a vivásra. Terveik a budapesti konferencián kerülnek megvitatásra, s ha jól sikerül a kezdet, akkor majd a többi sportágakra is adnak megbizást.
Junius 13-án délután még fölvettetett egy állandó és változtathatlan olympiai programmtipus szerkesztésének kérdése. Megbizást kaptak Laffan és Venningen, hogy tervezzék meg és a budapesti kongresszuson adják elő.

Végül igéretet tettek a svédek, hogy a budapesti kongresszus egybehivása előtt már részletes programmot fognak az összes nemzeteknek elküldeni. Egyuttal megengedett a svédeknek, hogy egyes sport verseny számokat nők számára kiirhassanak. Ennek az elhatározásánál tekintettel kellett lenni a speciális svéd viszonyokra, a hol különösen a tornában a nőknek ugyancsak jelentős szerep van adva. A női konferenciára vonatkozó részletes terveket majd Budapesten vitatjuk meg.

Ezzel a kongresszus programmja kimerült. Következett a bankett, - az udvari ebéd, - a miniszterelnök, a polgármester ebédje, Maurice Pescatore kerti ünnepélye s a jó luxemburgiak egyéb vendég szerető kedveskedései. Ezek közé tartoztak egy futballmets, a hol engem mint sok jót látott magyart meglepett ennek a sportnak hihetetlenül kezdetleges állapota, dacára a kedvező szomszédságnak; és tornászati mutatványok, amik bizony szintén elég gyengék voltak.

Ezzel befejeztem részletes referálásomat. Konstatálom, hogy a VI-ik olympiai kongresszus Budapesten fog megtartatni. És már jó eleve komolyan figyelmébe ajánlom mindenkinek, hogy ennek a kongresszusnak a sikere nagyban hozzá fog járulni ahhoz a mindenki által remélt megoldáshoz, hogy az 1926. évi olympiád szinhelye Budapesten legyen.

Nem is félteném ezt a mi reményünket, ha itt nem állana a hatalmas német konkurrencia.
Elkészült a stadionjuk s most követelik az eddig két izben elhárított olympiádot. Nem lehetünk elég elővigyázók, lelkesek és áldozatkészek, hogy a vágyainkat elérhessük. Mostantól kezdve mindenkinek azon kell törekednie, hogy a cél érdekében közremüködjék.

Végül megemlítem, hogy Egyptom is a konkurrensek sorába állott. Van Alexandriaban ez milliárdos ur: Bolanachi, aki ott minden sport vezetője és támogatója. Fölajánlotta, hogy megrendezi az 1916-iki olympiádot egészen a saját költségén!! Az olympiai nemzetközi bizottság meg volt hatva ettől az óriási áldozatkészségtől, s hogy némiképpen honorálja, bizottsági taggá választotta Bolanachi urat. Az ő áldozatkészségét kell az udvarnak, a kormánynak, az országgyülésnek és az egész magyar társadalomnak szem előtt tartani, hogy óhajunkat elérhessük.

Ezek után az alábbiakban közlöm az ötödik olympiád részletes tervezetét ugy, amint az most Luxemburgban megvitatva és elfogadva lőn.