Most ülte meg az osztrák-magyar hadsereg volt vezérkari főnöke, gróf Beck Frigyes táborszernagy, az arcier-testőrök parancsnoka születésének nyolczvanadik évfordulóját. A ki figyelemmel olvasgatta az osztrák-magyar monarchia katonai ügyeit, sűrűn találkozhatott Beck táborszernagy nevével.

Ő volt az uralkodó legmeghittebb katonai tanácsadója és noha ma nem teljesit aktiv szolgálatot, hanem mint testőrparancsnok inkább csak tiszteletbeli állást tölt be, azért ma is gyakran szólitja őt magához az uralkodó és vitatja meg vele azokat a katonai kérdéseket, a melyeknek tenorja mindig egy és ugyanaz, t. i. a hadsereg egysége, a német kommandó, az osztrák lobogó stb. Az emlékezetes chlopyi hadparancsnak is Beck volt az értelmi szerzője, sőt a szövegezést is neki tudják be.

Beck néhány hónappal idősebb az uralkodónál, mindketten 1830-ban születtek, Beck márcziusban, az uralkodó augusztusban. Beck 1848-ban I. Ferencz Józseffel együtt résztvett a magyar nemzet elleni hadjáratban. Az olaszországi hadjárat befejeztével Becket a vezérkarhoz osztották be. Ő volt az első, a ki 1852-ben az ujonnan felállitott hadiiskolában letette a felvételi vizsgálatot.

1859-ben résztvett a magentai véres csatában, 1863-ban az akkori főhadbiztossághoz osztották be, ezredessé léptették elő. 1866-ban ő lett az ugynevezett katonai iroda főnöke. 1881-ben az uralkodó vezérkari főnökének nevezte ki. Mint ilyen, katonai ügyekben ő lett a döntő tekintély. 1906. óta testőrparancsnok.