Dtum
Login with Facebookk
1911 | Július

A szombatosok

Az erdélyi kis Bözödujfaluban van egy világszerte hires hitközség: izraelita most már, de tagjai a régi szombatosokból valók. Nagy történelmi multja van annak a szektának, mely a „szombatosok” névvel különböztette meg magát a többi vallásfelekezettől. Visszanyulik a története a Krisztus utáni első századba, az ebionitáknak nevezett szektáig. Azután keletkezett ezt a szekta, a mikor a jeruzsálemi keresztény egyházban Thebuitis egyházatya szakadást idézett elő abbeli haragjában, hogy nem ő lett Jakab apostol halála után a jeruzsálemi püspök. Jeruzsálem pusztulása előtt Thebuitus pártja a püspökhöz hiv másik párttal együtt Pellába és Dekapoliszba menekült.

Itt azután elszakadtak egymástól s Thebuitis pártja az e környéken tartózkodó zsidó aszketafelekezetnek, az ugynevezett esszeusoknak befolyása alá került és átalakult az ebioniták szektájává. Ez a szekta, habár tagjai eredetileg keresztények voltak, elfogadta a zsidó vallás törvényeit, de azzal a különbséggel, hogy Jézust elismerte Messisának, a kit azonban József és Mária gyermekének tekintett és emberi tulajdonságokkal ruházott fel. Ez a szekta idővel eltünt, de tanai lappangva terjedtek tovább a későbbi századokba is, mig végre ismét életre keltek más, de hasonló formában a szombatosok szektájában.

Ez a szekta, a melyet a szabattáriánusoknak is neveztek, a reformáczió után keletkezett és többféle kisebb felekezetre oszlott szét, a melyek vissza akarták helyezni az egyház által eltörölt zsidó vallásos törvényeket s a vasárnap helyett a szombatot ismerték el pihenő napnak; innen kapták a „szombatos” nevet, de zsidózóknak, fél-zsidózóknak vagy keresztény-zsidóknak is nevezték őket. Már a tizenhatodik században alakult egy ilyen szombatos-szekta Csehországban, később pedig Sziléziában és Lengyelországban is. A régi lengyel szombatos-szektának a maradványa még ma is megvan.

De nemcsak az emlitett helyeken, hanem még Angolországban is alakult rövidéletü szombatos-szekta és pedig a tizenhetedik században; keresztény-zsidónak nevezték tagjait. Később, 1750-ben másik angol szombatos-szekta is alakult Angolországban: az uj izraeliták kis felekezete, a melynek alapitója egy Southcote Johanna nevü vallásos nő volt. A Csehországban üldözött husziták maradványaiból „abrahamita” nevü szekta lett, a melynek tagjait 1780-ban számüzték és Magyarország déli határvidékeire hurczolták és elkülönitették őket egymástól. Ilyen módon sikerült is megsemmisiteni a szektájukat.

Különös emberek voltak a régiek a maguk fanatizmusában; üldöztek másokat, mert más módon dicsérték az Istent, mint ők. Hiába voltak a más vallásuak derék, jó, erkölcsös emberek, mégis üldözték őket a fanatikusok, a kik nem tudtak felemelkedni arra a magasabb és egyedül emberséges nézőpontra, hogy a vallás mindenkinek magánügye és kiki ugy imádkozzék, a hogyan akar, csak jó ember legyen és tiszteletben tartsa mások vallását is. Mint láttuk, sok üldözésben volt részük a szombatosoknak, mielőtt Magyarországon is megalakult a felekezetük.

Nálunk nagy pártfogója akadt a szombatosok vallásfelekezetének Eössi András dusgazdag székely főnemesben. A mit ő megkezdett a szombatosok felekezetének terjesztésében, hathatósan folytatta azt nagytehetségü fogadott fia, Péchy Tamás, a ki Bethlen Gábor fejedelemsége idejében Erdély főkanczellárja volt. Előkelő családi összeköttetéseit, nagy vagyonát és befolyását, 1620-ban történt bukása után pedig minden idejét és tehetségét a szombatosok ügyének szentelte Péchy Tamás. Nagy tudós volt és nagy jártasságra tett szert a héber nyelvben is.

Terjeszteni kezdte a szombatosságot a székelyek között és csakhamar megszaporodtak a hivei. Irt számukra egyházi könyveket is, továbbá zsoltárokat, zsidó liturgiai és szertartáskönyveket forditott magyarra. I. Rákóczi György utját vágta a szombatosság terjedésének. Azóta folytonos üldözésben volt részük a vallásukhoz ragaszkodó szombatosoknak, a kik közül sokan Törökországba menekültek üldözőik elől. Azok, a kik itthon maradtak, a kis Bözödujfaluban huzódtak meg.

Felekezetük azután egyre közelebb jutott a zsidósághoz s 1868-ban át is tértek a bözödujfalui szombatosok a zsidó vallásra és ugynevezett „izraelita prozelita hitközséggé” alakultak. Dr. Kohn Sámuelnek „A szombatosok” czimü nagybecsü munkájában, mely a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában jelent meg, igen érdekes adatokat találhatunk a bözödujfalui szombatosokról, a kik valóságos rajongással ragaszkodnak hitükhöz. Ez a rajongás minden cselekedetükben megnyilvánul, a mikor bizonyságot akarnak tenni vallásosságukról. Semmi-féle áldozattól sem riadnak ekkor vissza.

A régi szombatosok csak ezzel a rajongásukkal voltak képesek megmenteni a felekezetüket a sok üldözés közben való elpusztulástól. Egészen a zsidó vallás törvényei szerint éltek már a zsidó hitre való áttérésük előtt is. Szigoruan megtartották a zsidó vallás törvényei szerint éltek már a zsidó hitre való törvényei szerint éltek már a zsidó hitre való áttérésük előtt is. Szigoruan megtartották a zsidó ünnepeket és ragaszkodtak a zsidó étkezési törvényekhez: csak kóser ételt ettek. Inkább éhen haltak volna, mintsem megegyék a disznóhust. Libát hizlaltak disznó helyett. Egy izben sokáig nem juthattak kóser hushoz s ekkor inkább nem ettek hust és nem főztek zsirral. Végre megérkezett egy kocsiderékra való kóserhuszállitmány a falujokba.

Az asszonyok, a mikor ezt megtudták, örömükben ide-oda szaladgáltak a falu utczáin, torkuk szakadtából kiabálva: „Megjöttek a kóserhus!” Régi feljegyzés szerint ezt mondotta az egyik szombatos: „Ha a fejedelem fejem felé állna is egy pallossal, mégsem enném meg a disznóhust!” Ha valahonnan zsidó érkezett a falujokba, örömmel fogadták s mint kedves vendéggel bántak vele otthonukban. Szépségükről országszerte hires leányaik örömest mentek férjhez zsidó ifjuhoz.

A XVII. század második felében még több községben voltak szombatosok, de a XVIII. század közepe óta csak Bözödujfaluban és Ernyén maradt közülök kevésszámu család. Végre csak Bözödujfalun huzódtak meg, erősen ragaszkodva a hitükhöz. Ez a község Háromszék délnyugati részén van, minden oldalról hegyekkel elzárt, nehezen hozzáférhető regényes völgyben. Nem vezet oda még rendes országut sem. A hogyan mondani szokták, az Isten háta megett levő hely ez. De azért nem feledkeztek meg ott az Istenről, mert az ezer főnyire sem szaporodott, részben székely, részben oláh lakosság hat felekezetre oszlik szét; vannak ott a szombatosokon kivül római katholikusok, reformátusok, egyesül és nem egyesült görög-katholikusok, de mindannyian példás egyetértésben élnek egymással.

Legérdekesebbek köztük természetesen a szombatosok, a kik most már teljesen a zsidó vallás törvényei szerint élnek. Orthodox zsidó hitközséget alkotnak s van zsinagógájuk is, a melyet az egyik képünkön bemutatunk fotográfiai felvételünk nyomán. Ott áll a templom előtt a hitközségük két véne Hirsch István rabbival együtt.

Másik képünkön bent a zsinagógában is látjuk őket. Igen tekintélyes és tiszteletreméltó aggastyánok ezek s a külsejük is elárulja a szelidségüket, vallásos lelkületüket. Van még a községben egy szombatos is: Sallós József, a ki azelőtt több esztendeig viselte a községi birói tisztet. Ő az egyedüli a régi szombatosok közül, a ki nem tért át a zsidó hitre. A római katholikus egyház kötelékébe tartozik, de azért a régi szombatosságra való emlékezésből maig megtartja a szombatot. Özvegy ember s gyermekei nincsenek. Bátyja áttért a zsidó vallásra s rabbija volt a hitközségnek.

A székely zsidók – igy nevezi őket a nép – magyar családnevük mellé zsidó neveket vesznek fel, a milyenek a többi közt: Mendel, Lévi, Őser, Naftali. Nagyon kedvelik a bibliai neveket is, különösen az Ábrahámot.

A zsinagógájukat volt lengyel saktereiktól eltanult zsidó-német szóval síl-nek szokták nevezni. A zsinagóga szombaton és ünnepnapokon és ünnepnapokon megtelik ájtatos hivekkel; a nők is rendesen járnak az istentiszteletekre. Hétköznapon zárva van a zsinagóga, mert a székely zsidók ilyenkor a munkájukat végzik. Virradattól késő estig dolgoztatnak szántóföldjeiken s nagyon kell szorgalmatoskodniok, hogy a két kezük munkájával megszerezzék minedennapi kenyerüket.

De örömmel és jó kedvvel dolgoznak; nagyon derék, becsületes és jólelkü emberek. Az istentiszteletet egészen ortodox szokás szerint héberül végzik a rendes zsidó imakönyvekből. A fiatalabbak jól olvasnak héberül, a vénebbek azonban jobban tudják az imádságokat könyv nélkül elmondani, semmint elolvasni. A régi szombatosoknak magyar nyelvü imádságaik és énekeik voltak, a melyek igen szépek. Üldöztetésük alkalmával is énekekben vigasztalódtak s megható a többi közt ez az énekük, a melyben erőért és kitartásért imádkoztak:

Ábrahámnak ura, Izsák és Jákóbnak
Kegyelmes szent istene,
Ne hagyj elszakadnunk, tőled eltávoznunk
A mostani ügyünkbe’
Tarts végig hitünkbe’ és reménységünkbe’
A mostani időkbe’.

A székely zsidók nyelvre, ruházatra és életmódra teljesen székely parasztok, csakhogy a férfiak ortodox szokás szerint sohasem jelennek meg fedetlen fővel, nyáron pedig, a mikor a szőrös, szürke székely kabát nélkül, magyar szabásu szük nadrágban, gyakran mezitláb, ingujjban járnak az utczákon, ingük alól kilátszik a cziczesz. A férfiak közül többen a lengyel zsidók módjára tekercses fürtökbe szedik hajukat a halántékon, a férjes asszonyok pedig vagy levágják a hajukat vagy pedig eltakarják kendővel.

Bözödujfaluról Erdély más helységeibe került szombatos zsidók mindenütt beolvadtak a zsidó hitközségbe. Az iskolásfiuk közül többen voltak már növendékei a pozsonyi ortodox rabbiiskolának. A leányok inkább pártában maradnak, mintsem keresztény ifjuhoz menjenek feleségül. Még talán akkor sem cselekednék meg ezt, ha a szerelem ösztökélné rá őket. Vallásosságuk még a szerelmükön is uralkodik s csak zsidó vallásu férfinak nyujtják kezüket. Érdekes, hogy szigoruan megtartották a zsidó vallásos törvényeket azok a szombatosok is, a kik a tömeges áttérés idején megmaradtak a régi szombatosságban.

Ezek is áhitatosan megülték a szombatnapot és a zsidó ünnepeket. Kereszténynyel ők sem kötöttek házasságot.
Világszerte hires a bözödujfalui hitközség és a külföldi teológusok is gyakran érdeklődnek iránta. Évekkel ezelőtt Amerikából is lelkes hangu üdvözletet kaptak a székely zsidók.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Bözödújfalu
Szabó Zoltán

Az egykori Bözödújfalu Erdőszentgyörgytől keletre terült el a Küsmöd vize mellett. A települést, mint láttuk, 1911-ben egyedülálló történelmi – vallási közösségként tartották számon, melyben különböző nemzetiségű és felekezetű családok éltek együtt évszázadokon át. Laktak itt katolikusok, unitáriusok, szombatosok, ortodoxok és zsidók is.

Ma már a település helyén csak egy víztározó látható, melyet az 1980-as évek végén kezdtek építeni. A falu házai, a mezőgazdasági területek jórésze, az alacsonyabban fekvő temetőrész és a templomok is víz alá kerültek – csak a katolikus templom vízből ilátszó csúcsa emlékeztet még a hajdani Bözödújfalura. Lakói elköltöztek, szétszóródtak.
Bözödújfalu hajdan a tolerancia jelképe volt, mára a falurombolás szimbólumává vált.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A zsidó hitre tért bözödujfalui szombatosok zsinagógája A bözödujfalui székely zsidók két véne és rabbija a zsinagóga belsejében
Cikk-ajánló
Hazaáruló szabotázs a náci posztógyárban az „őskeresztény”...
Hatalmas szabotázst lepleztek le a gazdasági rendőrség nyomozó...
Pannónia és az Újpest győzelme az első evezősversenyen Pannónia és az Újpest győzelme az első evezősversenyen
Hideg reggeli szél borzolja a Dunát. Olyan kihalt ez a vasárnap...
Egy drótostót halála Egy drótostót halála
Ujvidék környékén egy szegény drótostótot gyilkoltak meg. Deczki...
Fedák Sári nótája…. Fedák Sári nótája….
A népbíróság most kezdte meg Lovik Károly, az Est-lapok egykori...
Kitünően beváltak a Dermata-gyár műtalpai Kitünően beváltak a Dermata-gyár műtalpai
Az ország lakosságának cipőellátásával és a cipőgyártás...
A főváros a sajtóért és esküdtszékért A főváros a sajtóért és esküdtszékért
Talán esztendők óta nem volt olyan lelkes és impozáns gyülése...
Bosznia tervezett annexiója Bosznia tervezett annexiója
A „Daily Chronicle”-nek jelentik Bécsből:...
Cselédmizériák Cselédmizériák
Asszonytársaságban, ha cselédről van szó – ugyan, hogyne volna...
Asszonyok és leányok iskolája Asszonyok és leányok iskolája
Megirtuk már a „Néplap”-ban a hirek közt, hogy az ország...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98