Dtum
Login with Facebookk
1911 | Június

Az ember és az időjárás

Hogy milyen idő lesz holnap, vagy a következő pár napon, ezt manapság már nemcsak a gazdaember tudja, hanem mindenki, aki ujságot olvas. Az ujságokban ugyanis állandó rovata van az időjárásnak. Ebben a rovatban különösen azt a részt szoktuk figyelemmel kisérni, a mely igy kezdődik: „jóslat”. A jóslat majdnem csalhatatlan biztossággal megmondja, hogy pár napig változatlan marad-e az idő, hogy melegebb lesz-e, vagy hüvösebb, hogy esőre, szélre, derült időre vagy zivatarokra van-e kilátás?

Ne gondolja senki, hogy az ujságok csak ugy találomra jósolják az időt, vagy talán szerződtetnek munkatársaik közé egy-egy pásztorembert is, a kik „lapzárta előtt” körülnéznek az égbolton és elmondják véleményüket, a mely aztán másnap megjelenik nyomtatásban. Az ujságoknak az időjárást tudományos intézetek „liferáják”, az ugynevezett meteorológiai intézetek. Ilyen intézetek bőven vannak az egész világon és feladatuk az, hogy megállapitsák, milyen irányban haladt valamely légáramlat, hogy hideg-e, vagy meleg ez a légáramlat, hogy az eső vagy szárazság jár-e a nyomában?

Minthogy az intézetek telegráf-összeköttetésben állanak egymással, a telegráf pedig milliószor gyorsabb a leggyorsabb szélnél, természetes, hogy például Magyarországon mindig két-három nappal hamarább megtudhatjuk, hogy milyen időt hoz hozzánk egy légáramlat, a mely felénk tart.

Ha azonban most azt kérdezzük, hogy mi előnye van ebből a tudománynak, a közgazdaságnak és a nagy közönségnek, sajnos, azt kell felelnünk, hogy kevés, jóformán semmi. A jelzett időjárás kérlelhetetlenül bekövetkezik, azt valamely vidékről elháritani nincs mód, nincs hatalom. Még ha egy egész évszakra, vagy legalább egy egész hónapra előre meg lehetne állapitani valamely területen (például a Dunántul, a Duna és Tisza közt stb.) az időjárást, ezt sok mezőgazda a maga hasznára fordithatná. Csakhogy az ilyen időjóslás egyszerüen lehetetlenség.

A tudománynak ez idő szerint semmiféle eszköze nincs erre nézve. Minduntalan akadnak ugyan „időpróféták”, a kik az esztendő minden hónapjában, sőt minden hónapnak minden hetére előre megjövendölik az időjárást, de ez a jövendölés csak ugy „találomra” történik és nem is veszi komolyan senki. Egy juniusi fagy, egy juniusi tavasz, egy novemberi másodvirágzás: mindez kivül esik minden emberi számitáson.

Az időjárás tudománya a leggyámoltalanabb az összes tudományok közt, mert tehtetlenül áll a nagy természeti erőkkel szemben, a melyek a változásokat okozzák s a melyekben eddig semmiféle rendszert nem sikerült kikutatni. Az igazi természettudós ezt őszintén bevallja, ha tehát mégis találkoznak olyan tudósok, a kik azt állitják, hogy nekik van valami rendszerük, azoknak tudománya nem sokban különbözik a százesztendős jövendőmondó tudományától.

Hogy a jövőben mennyire fogunk haladni azon a téren, a melyen ugy tizenöt év előtt Falb Rudolf, a hires német időjós annyit beszéltetett magáról, ezt igazán még csak sejteni se lehet. Még sokan emlékezhetnek erre a Falbra, a kinek jóslatai, főleg a zivatarok, felhőszakadások, nagy esőzések és szárazságok tekintetében sokszor beváltak. Azóta azonban mindenki tujda, hogy az ilyen jövendölés nem nehéz mesterség. A földgömb óriási területén minden vidéken, mindennap változik az időjárás.

Sokszor olvashatjuk a lapokban, hogy mialatt Budapesten a május gyönyörű szép és meleg, addig Párisban fagyoskodnak az emberek, pedig ugy Magyarország, mint Francziaország legnagyobb része ugyanazon szélességi fok alatt fekszik, vagyis egyforma távolságra az egyenlitőtől. A nyár folyamán mindennap van valahol égiháboru vagy jégeső, mialatt más helyeken süt a nap.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
A meteorológia
Kántor Judit

A kifejezés maga Arisztotelész azonos című művéből származik. Akkor még természetesen nem a mai értelmében használta, hanem jóval tágabban: beletartoztak például a geológiai tudományok is – csak évezredek múltán nyerte el mai „szaktudományos” jelentését. (Ha még emlékeznek, ugyanez történt például a „physicus” kifejezéssel is.)


Az első lejegyzett időjárási megfigyelések jóval későbbről, az 1600-as évekből származnak. Ebben az időben kezdték el ugyanis a levegő hőmérsékletét „szakszerűen” regisztálni: Galilei épített egy termoszkópot, ami ugyan mérőszámmal nem mutatta a hőmérsékletet, de bemutatta a hőmérő mintáját. Mivel nem volt egyezményes mértékegység, ezért a XVIII. századig ezek a feljegyzések nem egyértelműek.


Szintén a XVII. század találmánya a barométer; Toricelli 1643-ban elkészítette az első mesterséges vákuumot, ennek segítségével pedig az első barométert. Öt évvel később Pascal felismerte, hogy a légnyomása tengerszinttől távolodva csökken – amiből az következik, hogy a légkör felett vákuum van.


1667-ben Robert Hooke elkészítette az első szélmérőt, bár a szelek tulajdonságaival tudományosan csak Edmund Halley foglalkozott, 1686-ban. Feltérképezte a főbb szeleket és rájött, hogy a légköri változásokat a napsugárzás okozza.


Vele szállt vitába George Hadley 1735-ben, amikor úgy gondolta, hogy a szelek mozgását a bolygók mozgásából kell levezetni.


Benjamin Franklin az 1700-as évek második felében jelentősen előmozdította a meteorológia fejlődését. Megfigyelte, hogy a észak-amerikai időjárási rendszerek nyugatról keletre mozognak. Felismerte, hogy a villámlás elektromos jelenség és nyilvánosságra hozta az első térképet a Golf-áramlatról. Rájött, hogy a vulkánkitörések összefüggnek az időjárással és ő volt az első, aki felvetette, hogy az erdőirtások hatással lehetnek az időjárásra és az éghajlatra is.


A levegő páratartalmát 1780 óta tudjuk mérni, akkor építette ugyanis Horace de Saussure az első hygrométert.


Az 1800-as évek eleje a felhők megfigyelésének jegyében telt. Ekkortól van az egyes felhőfajtáknak egységes latin elnevezésük, valamint egyezményessé vált a felhők és a szelek osztályozása is.

Lényegében ekkorra már lehetőség volt a hiteles mérőműszerekkel ellátott észlelőhelyek kialakítására. Magyarországon 1753-tól regisztrálták rendszeresen az időjárási eseményeket: a Nagyszombati Érseki Egyetemen Weiss Ferenc készített időjárási feljegyzéseket. Az egyetemet 1781-ben Budára helyezték át, először a Várban, majd 1818-tól a Gellért-hegyi Csillagdában folytatták a méréseket.


1853-ban négy, az 1860-as évek végén pedig már 40 meteorológiai állomás volt az országban. Az itt dolgozó számos tudós és kutató munkájának eredményeképpen nagyszámú tudományos és ismeretterjesztő könyv jelent meg e témakörben.


1890-ben Konkoly-Thege Miklós lett az intézet igazgatója – akiről nem sokkal később már az újonnan épülő ógyallai obszervatórium átadása kapcsán olvashattunk. Ezt követte a kalocsai, temesvári és zágrábi intézmények átadása. A Meteorológiai Intézet első székházát 1910. május 1-én avatták fel Budapesten.


A tudományos meteorológia kiadványai mellett ekkor már egyre több ismeretterjesztő jellegű munka is megjelent – külön ajánlottak például meteorológiai eszközöket hölgyek számára. Erről már olvashattak lapunkban…


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Időjelző készülék 1901. Lambrecht-fél időjelző 1901. Meteorológiai eszközök otthonra 1901.
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98