Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1912 | Február

Állataink télen

A „Gazdasági Lapokban” Hírschfeld József nehány helyes dologra hívja fel a figyelmet az állatok téli tartása tekintetében. Mindenek előtt tisztában kell lenni minden gazdának, hogy az istállók, aklok és ólak is csak megközelítőleg és részben nyujtják azokat az előnyöket, miket pl. a nyár folyamán a szabad levegő, mint legegészségesebb tartózkodási hely nyujt.

Épen ezért a gazdának ha állatai számára a téli tartózkodási helyöket elviselhetővé tette arról kell gondoskodnia, hogy azon helyek a tél folyamán a bajok, betegségek károsodások keletkezésének okozói ne legyenek.

Állataink téli tartózkodási helyein mindenekelőtt sok és jó levegőről kell gondoskodni; továbbá elviselhetővé kell tenni a levegő hőfokát és nedvtartalmát. Mindezt elérjük ha a tisztaság fenntartására szigorú gondunk van s nem tűrjük meg, hogy ezen helyeken a szeny, piszok fölhalmozódjék és rossz, egészségtelen hatását mindenekelőtt a levegő megrontásában fejtse ki. 

Mindezért a gazdának külön gondja kell, hogy legyen télen át az istállók, aklok, ólak szigorú tisztántartására; azonban nemcsak magára az épületre kell kiterjeszteni, hanem a berendezési tárgyakra, az alomra, a csatornázatra, sőt az épületben tartózkodó állatok tisztántartására is.

Különösen az utóbbira kell télen át nagy gondot fordítani, mert zárt helyen, hol állatainknak az öntisztításra nincs alkalmuk, testük sokkal könnyebben és nagyobb mértékben elszennyesedik és bőrüket ellepik a különféle élősködők, sőt különféle fertőző anyagok is megtelepedhetnek rajta, s igen könnyen állataink szervezetébe is bejuthatnak.

Ezután a szellőztetésre kell kiváló gondot fordítani.
E zárt helyek levegőjét ugyanis állataink bőrének állandó párolgása, a légzés közben kiürülő, sőt az ürülékekből elszálló gázok igen hamar megronthatják és az ottan tartózkodó állatoknak egészségére az károssá lesz, ha a gazda szellőztetés folytán ennek kicseréléséről, új friss és egészséges levegőről nem gondoskodik. E szellőztetés azonban olyan legyen, hogy általa léghuzam ne keletkezhessen, a belső túlmeleg levegő kellően lehűttessék, s a beáramló esetleg túlhideg levegő kellően fölmelegíttessék.

Nagyon kell óvakodni a túlzsufolt istállóktól, mert azok rendesen túl melegek, nedvesek, gőzösek, egyszóval egészségtelenek. Nem megfelelő a kellőleg be nem népesített istálló sem, mert az rendesen túl hideg szokott lenni. Az istálló belterületének nagyságához mért benépesítés tehát egészségügyi szempontból is igen fontos.

Tekintve azonban azt, hogy a szabadban tartózkodást, annak tiszta, egészséges, éltető levegőjét semmivel sem lehet pótolni, gondja kell legyen a gazdának arra, hogy kedvező időjárás esetén állatai télen is a szabadban hosszabb-rövidebb időre kibocsáttassanak.

Ezt az időt pedig az istállóknak, akloknak, ólaknak tökéletesebb kiszellőztetésére, gyökeresebb kitakarítására kell fordítani; sőt az időnkénti fertőtlenítésről sem szabad megfeledkezni még akkor sem, ha semminemű veszély sem forog fenn. Tanácsos időnként az istállók, aklok, ólak falait bemeszelni, a berendezési tárgyakat pedig kék vagy zöld gálicz oldattal átmosni, a burkolatot, csatornákat higított karbolsav-oldattal megöblíteni.

Mindez ha fáradtsággal is jár, ha időt is vesz igénybe s némileg pénzbe is kerül, állataink egészségére csak előnyös lehet és sok ugynevezett istállói betegségtől menthetjük meg ezek által állatainkat, a melyek rendesen olyan helyeken szoktak fellépni, elhatalmasodni és károkat okozni, a melyek az egészségtani kivánalmaknak meg nem felelnek.

A gondos gazda meg is nézi naponkint állatait, meggyőződik azok hogylétéről, a megbetegedett állatot az egészségesektől elkülöníti, az esetleges bajt figyelemmel kiséri, a betegséget igyekszik azonnal megállapítani, mert jól tudja, hogy minden bajon könnyebb segíteni, ha idejében s nem elkésve avatkozunk bele.

Az ilyen szemle a gazdát az istálló levegőjének állapotáról is meggyőzi, mert ha ott az egészséges ember is jól érzi magát, a levegő állategészségügyi szempontból is megfelelő, de ahol túlmeleg, roszszagú, bűzös levegőjétől az ember trüsszögni, köhögni, sőt könnyezni is kénytelen, ott föltétlen veszélyeztetve van állataink egészsége is.

Azonban ez még nem minden, mert kint a szabadban is gondjukat kell viselni télen át s különösen az elcsuszásoktól és meghülésektől kell őket félteni, óvni. Igás állatainkat az elcsuszásoktól az úgynevezett téli vasalással, az éles sarkú patkókkal szoktuk megvédelmezni. Haszon állatainkat pedig ha télen át a szabadban vannak nem hajtjuk sikos uton, vagy ha ilyenen menni kénytelenek pl. külső itatásnál a vályukhoz, szórjunk rá homok-, fűrészpor- vagy hamut, mert bizony ha mindezt elmulasztjuk, állataink könnyen felbukhatnak, lábukat kitörhetik s így tetemes károkat okozhaznak.

A meghüléstől féltve állatainkat, különösen a lovakat tanácsos lepokróczolni, sőt a csűd bőrét nagy télen át zsírral bekenni is tanácsos, a mi annak megfagyását gátolja meg.

Aztán a szánokat, szekereket nem tanácsos télen át túlságosan megrakni, mert bizony a téli nehéz uton állataink sokszor igen nehezen s csak igen nagy erővel tudnak húzni, minek következménye azok leromlása, gazdájoknak igen nagy kárára.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


HIRDETÉS
Cikk-ajánló
A vén banya A vén banya
Érdekes tárgyalás folyt le a VII. ker. járásbíróság egyik...
Mátyás király egykori vadászkastélyának romjai Mátyás király egykori vadászkastélyának romjai
Röviddel ezelőtt értékes leletre bukkantak véletlenül a belvárosi...
Budapest asztalitenisz bajnoksága Budapest asztalitenisz bajnoksága
Szombaton és vasárnap rendezte a Semperit az asztaliteniszezők...
Az ehető és mérges gombákkal való foglalkozás Az ehető és mérges gombákkal való foglalkozás
A mostani inséges időkben minden élelmiszerül vagy táplálékul...
A 10 km-es gyalogló bajnokság A 10 km-es gyalogló bajnokság
Az utolsó pillanatban vállalta az FTC a bajnokság rendezését....
A tempó múltja és jelene
A történetírás apja, a világjáró Heredotos szerint a főniciai ember...
A talaj forgatása A talaj forgatása
A talaj forgatásának (rigolozásának) célja a porhanyítás, továbbá az,...
A római ghetto A római ghetto
Alighogy az ember befordul a római ghettóba, máris meglepetés éri. Az...
Tersánszky J. Jenő -  Cicának Tersánszky J. Jenő - Cicának
Talán fehér kígyóval álmodt Utolsó éjen, anyád, veled áldott, Hogy...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98