Dtum
Login with Facebookk
1912 | November

A földmivelésügyi költségvetés a pénzügyi bizottságban

A képviselőház pénzügyi bizottsága november 9-kén tárgyalta a földmivelésügyi költségvetést és rövid, de érdekes vita után egyhanguan elfogadta. Több fölszólalás után gróf Serényi Béla nevezetes nyilatkozatokat tett a birtokpolitikáról, a katasztrófával sujtott vidékek segítéséről, a kopárok befásításáról, a borközraktárakról, a gazdasági szakoktatásról és műtrágyagyárak szaporításáról. 

Pap Géza előadó behatóan ismertette a költségvetést és kivált a gazdasági szakoktatással, az állattenyésztéssel és a tagosítási kérdéssel foglalkozott. Örömmel állapította meg, hogy a népies fölolvasásokat a kis gazdák mind nagyabb számban állandóan látogatják. 

Sándor János fölhívja a miniszter figyelmét az idei katasztrófáktól sujtott erdélyi részekre és az egész keleti országrész lakosságára. Szükség lesz takarmányra, vetőmagra, kéri a segítést és a mérnöki személyzet szaporítását. A fürdők támogatását is kéri.

A középbirtokos osztály állandóan pusztul.
A korral lépést akar haladni, de ennek anyagi eszközeit és különösön a gyermeknevelésnek nagy költségeit kisbirtoka nem adja meg részére. A kisember segítése nem az általános közgazdasági viszonyok javítása útján történik, de az, mint egy alamizsna jellegü. A segítés e módját, a középbirtokos egyrészt nem veheti igénybe, másrészt meg gazdaságának folytathatását annyira megnehezítette, hogy rohamosan terjed a középbirtok parczellázása. A középbirtokok állami megvásárlását nem tartja czélravezetőnek, mert nézete szerint helyesebb lenne a bérleti rendszerre való áttérés. 

Heltai Ferencz szintén kéri a katasztrófáktól sujtott lakosság segítségét.
Szükségesnek tartja, hogy a szövetkezetek, különösen a Hangyával összeköttetésben lévő fogyasztási szövetkezetek távol tartassanak minden politikai mozgalomtól. Szól a földtani intézet személyzetének igen sanyarú helyzetéről. Az intését munkálkodása nagy jövővel bír. Nagy szolgálatot tett ez az intézet a földgáz és a petroleumforrások feltárása körül. Az itt érdemeket szerzett tisztviselők egyike kapna külföldön olyan dotácziót, mint a milyennel nálunk az egész intézet van ellátva. 

Kammerer Ernő a gazdálkodás érdekében a közlekedésügy és a birtokviszonyok rendezését, a szakértelem fejlesztését, a helyes arányosítást kívánja. 

Vadász Lipót nem lát elég alapot ahhoz, hogy főkép az erdélyi részekben eladó nagyobb erdőbirtokokat a magyar állam megszerezhesse, holott ezt nemzeti közgazdasági és kincstári érdekek is követelik. 

Gróf Serényi Béla miniszter:
Első sorban üzletpolitikai álláspontját ismerteti. Az a szándéka, hogy jelentékenyebb erdőterületeket fog megszerezni, azok és az ide csatlakozó magánbirtokosok mellé fog középbirtokokat alkotni s a középbirtokokkal kapcsolatban fogja a kisebb terephelyeket elhelyezni, hogy így a különböző birtokkategóriák egymásra támaszkodjanak. Az akcziót a magyar földhitelintézetek országos szövetsége révén fogja vezetni.

Az erdélyi és északkeleti árvízkárokról a valóságnak megfelelő informácziót kapott. Tervbe van véve elsősorban az ínséges vidékeken a lakosság között bizonyos állami kedvezések mellett, ott, a hol föltétlenül szükséges, élelmiszerek kiosztása, továbbá a tavaszi vetőmagvak beszerzése és különösen a községi apaállatok eltakarmányozása és eltartása tekintetében szükséges segítés. A számítások szerint e czélra mintegy 5 millió koronára lesz szükség, s mintegy 1,700,000 koronára tehető az az összeg, a mit ebből a fond perdu fog fölhasználni.

Ehhez ugyan a pénzügyminiszter hozzájárulását nem birja, de remélhetően, a mennyire a pénzügyi viszonyok megengedik, a pénzügyminiszter nem fog elzárkózni a tervezett akczió szükséges hitelének fölhasználásától. Ezzel kapcsolatban azonban még nagyon szükséges, hogy e vidékeken a gazdaközönség megfelelő hitelhez jusson és ezért a pénzügyminisztert arra is kérte, hogy e vidékeken lévő szövetkezeteket a pénztári készletekből megfelelő betétekkel támogassa. 
A miniszteri kirendeltségekkel az a czélja, hogy azokat helyi hatósággá formálják át, a legteljesebb deczentralizálás mellett és ezekkel az egész országot behálózni kivánja. E czélbol a mostani budgetbe tervbe vett 3 új kirendeltségen kivül a jövő évi budgetbe még 4-6 kirendeltség fölállításáról kiván gondoskodni és ezek területi beosztásánál igyekezni fog az igazgatás egyéb ágainál már meglévő területi beosztásokhoz alkalmazkodni. 

A kulturmérnökségnek ép úgy, mint a többi állami műszaki testületeknek megfelelő szakképzett személyzettel való szaporítása igen sok nehézségbe ütközik, mert a jeles képzettségű ifjak inkább keresik a jobban jövedelmező magántevékenységeket. Igyekszik azonban a mutatkozó hiányokon minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni. 

A kopárok befásítását igen hátráltatta a csemetekertek elégtelensége és az a körülmény, hogy a csemeteszükségletet rendesen a befásítandó területtől nagy távolságra fekvő helyekről kellett odaszállítani, miért is első intézkedése az volt, hogy a kopárok helyén neveltessék a helyi viszonyoknak megfelelő csemete s hogy e fásítások azután megfelelő szakszerű gondozásban részesüljenek. 

A borközraktárakat az idén és a jövő évben fölállítják, s tervbe van véve azoknak mustkészlettel való ellátása, mert csak így lesz elérhető bortipusok teremtése. 

A szakoktatásnál az a fő törekvése, hogy legelsősorban a népies oktatást vigyék keresztül és oly módokat keressenek, hogy a legszélesebb néprétegeknek is módot nyujtsanak ahhoz, hogy a viszonyai közt szükséges gazdasági ismereteket elsajátíthassa. E czélból a kezdő lépés volt a tanítóképző intézetekhez megfelelő gazdasági tanárok beosztása, hogy az azokból kikerülő tanító már bizonyos gazdasági ismeretekkel és gazdasági érzékkel mehessenek a nép közé. A további lépés az osztrák Winterschulék mintájára ambulánstanfolyamok szervezése lesz, a melyek faluról-falura menve, a téli hónapok alatt a falusi gazdálkodókat megfelelő kiképzésben részesíthetik. 
Ugyanide tartoznak az önálló gazdasági népiskolák is, a melyek ez idő szerint a kultusztárcza körébe tartoznak, de a melyeknek tárczája körébe való átvétele iránt tárgyalásokba bocsátkozott. 

A műtrágyaárak szaporítását szükségesnek tartja, mert nálunk a műtrágya megfelelően elterjedni azért nem tud, mert drága, nem mindig a megfelelő helyeken alkalmazzák és azok eladása körül igen sok visszaélés tapasztalható. A rendelkezésére álló eszközökkel hajlandó műtrágyaárak alapítását előmozdítani és a műtrágya terjesztése és a nép körében való megkedveltetése érdekében is a lehető intézkedéseket megtenni. 

A miniszter nagy tetszéssel fogadott fölvilágosításai után a bizottság a költségvetést úgy általánosságban, mint részleteiben egyhanguan elfogadta, s ezzel az ülés véget ért.

<<
<
1
2
3
4
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98