Dtum
Login with Facebookk
1914 | December

A negyedik moratórium és a pénzintézetek

Irta: dr. Hantos Elemér, a Pénzintézetek országos egyesülése igazgatója

Amikor 1914. augusztus 1-én a monarchia mindkét államában elrendelték az általános moratóriumot és augusztus első napjaiban már, ugyszolván, világmoratóriumról lehetett beszélni, akkor egy kiváló német pénzügyi szaktekintély a moratóriumnak Németországban való elrendelését azzal ellenezte, hogy moratóriumot elrendelni könnyű, de azt megszüntetni lehetetlen. A moratóriumnak – mondotta – csak kezdeti időpontja bizonyos, véghatárideje beláthatatlan. 

Ezek a szavak csengenek fülembe, valahányszor arról van szó, hogy a moratórium tartamát meghosszabitsuk. Az ellentétes érdekek kereszttüzében, a harctéri és politikai helyzet mérlegelésével lehetetlen olyan moratóriumi rendeletet alkotni, amely az összes érdekeltségeket egyformán kielégitse.

Ennek dacára megnyugvással állapithatjuk meg, hogy a legujabb moratóriumi rendelet helyes mértéket alkalmaz az adós és hitelezői viszony kölcsönös mérlegelésében, és mig egyrészt a hitelezőt messzemenő fizetési intézkedésekkel megóvja a rosszhiszemű vagy gondatlan adós célzatos vagy könnyelmű gazdálkodásától, másfelől a háboru által gazdasági létében megbénitott adóst sem szolgáltatja ki a hitelező kénye-kedvének, vagy éppenséggel kiméletlenségének. 

A küzdelem, amelyet a Pénzintézetek országos egyesülete égisze alatt azon 14 képviselőtársammal együtt, akik vidéki pénzintézetek vezetésében részesek, folytattam, teljes eredménnyel járt. Állást foglaltunk az ellen, hogy a négy hónap óta tartó moratórium már most a háboru derekán és tél elején lefaragtassék oly módon, hogy az adósoktól nagyobb visszafizetés követelhető legyen. A vidéki pénzintézetek megelégszenek azzal, ha adósaik esedékes kamattartozásaikat pontosan törlesztik. 

Sajnos, sok helyütt még a kamatfizetés körül is nagyon sok a kivánni való, de indokoltnak kell tartanunk a mai viszonyok között egy olyan álláspontot, amely a kamatfizetéseken tul nagyobb tőketörlesztést is követel. E tekintetben tehát csak helyeselhetjük az uj moratóriumi rendeletnek azt az első és óvatos lépését, amelylyel a váltótartozásokra vonatkozólag a tőkefizetéseket egy bizonyos korlátolt mértékben elrendeli.

Még ebből a csekély visszafizetési kényszerből, amely az november elseje előtt lejárt váltók 10%-át teszi január hónapban esedékessé, – még ebből is bizonyos érdességek származhatnak a vidéki pénzintézetekre, amelyek a maguk részükről hadbavonult vagy egyébként fizetni nem tudó váltóadósoktól esedékes követeléseiket behajtani nem tudják, holott maguk kénytelenek a visszleszámitoló pénzintézetnek a tiz százalékot pontosan megfizetni.

A kormány ezt a visszás helyzetet átlátta és nehogy a visszafizetési kényszer a vidéki pénzintézetekre egyenlőtlen terheket rójon és velük szemben kiméletlenül érvényesüljön, amikor ők a rájuk gyakorolt nyomást saját ügyfeleikre tovább nem adhatják, igéretet tétetett magának arra nézve, hogy a fővárosi nagybankok azokat a hitelkereteket, amelyek a moratórium elrendelésekor a vidéki pénzintézetek javára fennállottak, a moratórium egész tartama alatt fenntartják és a 10% törlesztések helyett megfelelő váltóanyagot elfogadnak. A fővárosi nagy intézeteknek ez a dicséretes álláspontja tette egyedül lehetővé, hogy a moratórium leszerelése a váltótartozások emlitett hányadára már most bekövetkezhessék. 

Az eredmény, amelyet a moratóriumnak ez irányu legyengitésétől a hitelélet vár, abban állana, hogy a vidéki pénzintézetek tárcáiban heverő több száz milliót kitévő holt, mert lejárt váltóanyag a visszafizetési kényszer révén megelevenedik és az uj élettől uj gazdasági erő vonul a magyar hitelforgalomba. 

A negyedik moratóriumi rendelet ilyformán átmenet az általános moratóriumtól a nálunk rendesnek nevezhető hitelélethez, mely a moratórium előtt sem ismerte a váltóknak lejáratkor készpénzben való beváltását, de e helyett a kisebb-nagyobb törlesztések rendszerét követte. 

Az általános moratórium helyébe lépett a részleges moratórium, melyet azonban csak a háboru befejezte után követhet a moratórium végleges megszünése.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank pénztárterme A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Bank betétkönyve Müller és Tsa Bank és Váltóüzlet
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Apróságok Apróságok
Horgászszenvedélyét alaposan kielégítette Miss Helen Herr, az...
Lendval-Lehnert kormányzósértéssel gyanusítja a rendőrség Lendval-Lehnert kormányzósértéssel gyanusítja a rendőrség
A vasárnapi lapok beszámoltak arról a titokzatos nyomozásról, amelyet...
A római gabonaértekezlet nagyfontosságu határozata A római gabonaértekezlet nagyfontosságu határozata
A Rómában lezajlott nemzetközi buzakonferencia nagyfontosságu...
A legujabb repülőgép A legujabb repülőgép
Eddigelé a repülőgépek szerkezeti elhelyezésében alig történt valami...
Megbeszélés a török helyzetről Megbeszélés a török helyzetről
A külügyminiszterek tanácskozásáról a következő hivatalos értesítést...
Az apjáért Az apjáért
Budapesten egy fiatal másodéves egyetemi tanuló, Erhardt József az...
Európa húsvéti borzongása Európa húsvéti borzongása
Titokzatos félelem, gyötrő aggodalom, meg nem szűnő gyanakvás érzete...
Afrikai kura Afrikai kura
Régi igazság, hogy minél elmaradottabbak és müveletlenebbek az...
A Házépitő Részvénytársaság áruüzletei
A Budapesti Közlöny vasárnapi számában teljes oldal terjedelemben egy...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98