Dtum
Login with Facebookk
1914 | Január

A sin

Egy gépet lát itt az olvasó, amelyen két körfürész, s mellettük három-három furórud van elhelyezve, s ennek a gépnek annyi köze van a cikk cimében lévő „sin”-hez, hogy ez a gép vágja és furja a sint, azt az alkotását a gépi és fémipari technikának, amely nélkül sem sebesség, sem életbiztonság a vasúti járóműveken el sem képzelhető.

Ha most a vasuti sinről fogunk irni, okszerüleg annak is kell következni, hogy erről a legmodernebb sinvágó és furógépről irjunk, mert ez a gép, általában a sinvágó és furógép van olyan fontos a sin életében, mint maga a sin. Hát szóljunk előbb a sinről, amely a közéleti fogalomban ugy szerepel, mint vasút. Vasból készült utja a dübörögve rohanó vasszörnyetegnek.

Pontos meghatározás szerint nem vas, hanem acélut, acélból készül, de hát az acél anyaga is csak vas, s nem lehet senkinek sem célja, hogy a közfogalomban lévő vasut nevet acélutra akarja keresztelni.

Nem szabad azt hinnünk, hogy a sin fogalma a vasuti mozdonyok keletkezésével egyidős. Nem. A sin részint kő, részint fa, részint vas anyagból az ókorban is ismeretes volt. A római kulturélet följegyzéseken kívül ásatások utján is hirdeti a kőutat, amelyet ugy épitettek meg, hogy a kerék nyomtávolságában az uton végig széles kősávokat építettek be az uttestbe. Helyenként kettős vágányt, sok helyen kitérőt készitettek csak ugy, mint manapság a vasból készült utakon.

E kővágányokon kívül van tudomásunk olyan utakról is, amelyeket fából készitettek. Ilyen fapályák máig is vannak erdei üzemekben, s régebben a bányák üzemében csakis fapályákat használtak. Kőpálya is van még használatban, még pedig a legmodernebb kivitelben, vasbetonból. Heringsdorf és Svinemünde nevü németországi fürdőhelyek a Keleti tenger partján ilyen kőpályán futó fiákerközlekedéssel vannak összekötve.

Ezek a sinek természetesen attól függnek, hogy milyen sulyu a rajtuk haladó járómű. A járóművek sulya és sebessége lassanként szilárdabb anyagot követelt, s így alkották meg a vaspályákat. Sokáig, talán évtizedekig gyártották a vassineket, mikor még a vasuti mozdonynak a gondolata is az ismeretlenség homályában feküdt. Nyilvános közuti közlekedés is volt ekkor persze lóval, vagy emberi erővel vontatott jármüvekkel.

Addig a vassin olyan alaku volt, amilyent a kerék kivánt. Széles lapos, alacsony törzsü, s hogy a kerék le ne szaladjon róla, a szélén pereme volt. A gőzmozdony föltalálása a sineket rohamosan megváltoztatta. A járóművek nehezebbek lettek, gyorsabban jártak, tehát a vassint erősebbre, szivósabbra kellett gyártani. De mert a vassint nem lehetett hossz, szélesség, magasságméretekben növelni, a járóművek egyre fokozódó sulya és sebessége szerint, a sin vasanyagát kellett belsőleg javitani, erősiteni és megváltoztatni. Igy alkották meg az acélsint, amelynek gyártását e helyütt már ismertettük.

Stephenson György Rocket nevü mozdonyának első szereplése időpontjától az acélsin fejlődése napjainkig együtt járt a járóművek fejlődésével. Az első sineket öntötték, de persze hamarosan rájöttek arra, hogy milyen törékenyek az öntött sinek. Azután kovácsolták, ami ha szivósságát emelte is a sineknek a gyártást szinte kizárta. Ma, mint figyelmes olvasóink bizonyára tudják már, a sineket hengerelik.

Ezzel az eljárással ugyszólván tetszőleges hosszuságu sineket lehet csinálni, de óvhatatlan, hogy a sineknek a talpfákra való helyezésekor ne forduljon elő az az eset, főleg a váltószerkezethez való csatlakozás előtt és után, valamint vágánykeresztezéseknél mind a négy irányban, hogy sineket ne kelljen vágni. Ezt a sinvágást még ma is ugy végzik, hogy kézi vésőkkel körül vésik a levágandó helyet, azután fölemelik a sint, s rádobják a vésett hellyel egy tönkre. Azon a helyen a sin eltörik. Azután kézi furókkal kifurják a törzset a hevederek csavarjai számára.

Képünkhöz még magyarázat sem kell. A sint ráfektetik a két fogasrudon futó szekrényre, s a pontos helyen a két elektromos motorral dolgozó körfürész s az ugyanakkor dolgozó furórudak pontosan elvégzik a vágást és a hevederlyukak furását.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98