Dtum
Login with Facebookk
1914 | Szeptember

Francia orvtámadás

Az 1916. évi olympiász ellen megkezdődött már a csatározás azok részéről, a kiket a világháboru Németország ellenfelei sorában állított. Anglia már régebben kísérletet tett, hogy Berlint elüsse a világverseny rendezésének dicsőségétől, a mennyiben puhatolózott a svéd olympiai bizottságnál, hogy hajlandó volna-e annak rendezését elvállalni.

Az angol perfídiának azonban csuf kudarc lett a következménye; a svéd bizottság nemcsak hogy nem fogadta el az épp oly nagylelküen, mint illetéktelenül tett ajánlatot, hanem alapos kioktatásban is részesítette az angol gentlemaneket a fair sportpolitika alapelveiről.

Az aknamunkát most a francia olympiai bizottság folytatja nagy buzgalommal és ravaszsággal. A minap elhatározta, hogy indítvánnyal fordul a nemzetközi bizottsághoz, hogy a legközelebbi olympiász színhelye New-York legyen. Egyuttal azzal a határozattal is kedveskedett, hogy majd annak idején állást fog foglalni az 1920. évi olympiásznak Budapesten való megrendezése ellen.

Ez a gyülölködéssel telt áskálódás végleg felnyithatja a szemét mindazoknak, a kik még hajlandók voltak a franciák kulturérzéke tekintetében illuzióban ringatni magukat. Hiába, a francia nemeslelkűség, gavallérság, magasan szárnyaló gondolkodás, a francia gloire legszebb sugarai iránt való hitet annyi tradíció és legenda táplálta bennünk, hogy szinte alig mertük elhinni a kulturellenes cselekedeteknek azt a megdöbbentő sorozatát, a melyet az álmából vadul felrázott atavizmus a franciákkal napról-napra műveltet.

A testedzés ügyének nemzetközi szervezése oly pompás kulturintézménye a világnak, hogy megbocsáthatatlan merénylet minden kísérlet, a mely szétrombolására törekszik. Még a háboru szülte gyülölet legnagyobb fellobbanásának sem szabadna elfeledetni a meggondolást, hogy az emberiségnek végre is a béke a normális állapota, a mikor fájdalmas veszteséget jelent minden hiányzó kulturérték, a melyet az ellenséges gyülőlet lángjának vakon és felesleges módon martalékul dobnak.

A sport különben is az a terület volt eddig, a mely a faji, vallási, társadalmi és politikai ellentétek villogásától mentesítve maradt. A sportüzőket a közös cél szeretete füzte egymáshoz és az elért eredmények kölcsönös megbecsülése irányította a nemzetközi sportpolitika faktorait.

Bár az objektív higgadtság sohsem tartozott a francia nemzet jellemző tulajdonságai közé, azt még a legtultengőbb érzelmi szubjektivitás is kénytelen elismerni, hogy a német nemzetnek vannak olyan érdemei a sportterén, hogy az olympiászrendezést elvenni tőlük barbár igazságtalanság volna.

A franciák intrikái tehát előidézhetik, hogy a külpolitika káros bevonása következtében a meghasonlás üt tábort a nemzetek sportüző társadalmában és a szakadás romba dönti azt a gyönyörű épületet, a melyet sok év vállvetett közös munkája az emberiség testi kulturájának fejlődése érdekében emelt.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98