Mig egyfelől ezt a biztonságot az eddigi hadviseléssel minden kétséget kizáróan elérnünk sikerült és a biztonságnak ez a fölényes érzése a német birodalmat arra képesiti, hogy egész hadseregeket képes az eddigi harcterekről egészen uj harcterekre áthelyezni, addig ezen a szilárd alapon elindulva az első tavaszi hónapokban szövetségesünkkel együtt meglepően sikeres offenzivát kezdhettünk. 

A németek sikeres előrenyomulása a flandriai harctéren és Oroszország északi tartományai felé, csapataink páratlan hősiessége az orosz déli szárny megingatásában okvetlenül messze kiható változásokat fognak előidézni az entente hadviselésében, amelyekből egyelőre az látszik valószinünek, hogy a Dardanellák és a Boszporus ellen inditott akciók hatástalanok lesznek. De ezekkel a most következő változásokkal lényegesen enyhülni fog az a jelentékeny katonai és pénzügyi nyomás, amelyet az entente eddigelé a semleges államok nagyobb részére gyakorolni képes volt. Mindjobban közeledni fog az az időpont, amidőn a semleges államok menten az entente nyomásától szabadon fognak határozhatni a maguk reális érdekeiről, amelyekkel eddigelé szabadon nem számolhattak. 

Biztosra vesszük, hogy a lendület, amely hősies csapataink céltudatos és halált megvető előtörésében megnyilatkozott, fokozni fogja a már erős bizalmat és ez a lendület át fog terjedni a gazdasági és pénzügyi térre is. Az ország minden lakosa át van hatva annak a tudatától, hogy harctéri sikereinket megfelelő gazdasági és pénzügyi sikereknek kell követniök. Erre a céltudatos erőkifejtésre és törekvéseink impozáns megnyilatkozására megvan az alkalom most, amidőn az állam ujabb kölcsönével fordul ez alkalommal az ország polgárságához. 

A helyzet az első kölcsön óta pénzügyileg és a háboru szempontjából jelentékenyen megváltozott és az állam most is változatlanul felkinálja az ország lakosságának azt a 6 százalék névleges kamatozásu kölcsöntipust, amellyel sokkalta nehezebb viszonyok között igen jelentékeny eredményeket volt képes elérni.

Teleszky pénzügyminiszter igen helyesen nem spekulál a helyzet alakulásával, hanem tisztán az államhitel és az ország lakosságának, mint az állam hitelezőinek érdekeit tartja szem előtt, midőn a korábbi kölcsöntipust ujból felajánlja. Az államhitel érdekeit tartja szem előtt, midőn a világháboru közepette is ragaszkodik az eredetileg bevezetett kölcsön feltételeihez és az államhitel konszolidált állapotát a háborus viszonyok közepette is változatlanul fenntartani igyekszik.

Mindnyájan tudjuk, hogy a korábbi háboruk alkalmával nálunk jóval gazdagabb nemzetek sem voltak képesek ezt az elvet fenntartani és megvalósitani. Háboruban a különfélébb feltételü kibocsátásra keletkeztek a különféle igéretek özönével, nem csekély kárára az állam hitelének és háztartásának romlására.

Szem előtt tartja az állam hitelezőinek, tehát ennél a tulnyomó részben belföldi kölcsönnél az ország lakosságának érdekeit is, mert nem óhajt előnyöket biztositani a második kölcsönben résztvevőknek az első kölcsön birtokosainak rovására és nem akarja kihasználni a kedvező pénzügyi és politikai helyzetet arra, hogy az államnak uj hitelezőit kedvezőtlenebb helyzetbe hozza azokkal szemben, akik az első kölcsönt jegyezték. A magyar állam hiteléhez és szolid kölcsöngazdálkodásához mérten a magyar állam a háborus viszonyoknak megfelelő egyformán bőséges kamatozást nyújt azoknak is, akik ebben a második kölcsönben jegyzéseikkel résztvesznek. 

Ennek az egyedül igazságos és becsületes elvnek a szemmeltartásával azonban Teleszky pénzügyminiszter módját találta annak, hogy kifejezésre juttassa megfelelően a mostani kibocsátásában azt is, hogy a belföldi pénzpiac az első kölcsön kibocsátása óta jelentékenyen javult és hogy az államhitel a háboru tizedik hónapja dacára kedvezőbb viszonyok közé jutott. Ennek az igazságnak kifejezője az 5 1/2 %-os járadék felvétele az előbbi kölcsönnél is szerepet nyert 6%-os cimletek mellett. 

A gondolat igen ügyes és meg vagyunk győződve, hogy az 5 1/2 százalékos cimleteket a közönség nagyon kedvezően fogja fogadni. Igaz ugyan, hogy az előbbi cimletekkel szemben kamathozadékuk csekélyebb, de ez a különben szintén jelentékeny kamat tiz év tartamára van biztositva, mert e kölcsönt az állam csak tiz év mulva mondhatja fel, mig a 6 százalékos kötvényekre nézve az állam felmondási joga, vagy is a konvertálás lehetősége már hat év mulva beáll. Az egész felmondási időre számitva tehát 5 1/2 %-os cimletek kamat- és tőkenyeresége jelentékenyebb, mint a 6%-os cimleteké, ugy hogy valószinünek kell tartanunk, hogy az 5 1/2-es cimleteknek a jegyzési eredménye igen kedvező lesz. 

Ezzel azután el lesz érve a cél, hogy az állam a háboru közepette képes az olcsóbb kamatozásu kötvényekre áttérni, viszont a háboru alatt visszaszoritott spekulativ törekvések is szerény kielégitést találhatnak abban, hogy a 91-es árfolyamon kibocsátandó 5 1/2 %-os cimletek áralakulása minden esetre alkalmat nyujt arra, hogy a háboru befejeztére számitó spekuláció is megtalálhassa a maga számadását. Éppen a felmondás kizárására való tekintettel arról is meg vagyunk győződve, hogy ezeknek a cimleteknek a háboru után nagy kelendőségük lesz a külföldön is, ami minden esetre fizetési mérlegünkre és contoviszonyainkra lesz majd kedvező befolyással.