Dtum
Login with Facebookk
1915 | Május

A második hadi kölcsön

Budapest, 1915. május 8. 

Ha a most kibocsátására kerülő második hadikölcsönt az impozáns eredménynyel végződött első hadi kölcsönnel összehasonlitjuk, csak a felszines egybevetés állapithatja azt, hogy a kibocsátás alkalmával felvett uj, 5 1/2 %-os tipus a hitelező szempontjából még szigoritotta a kölcsön feltételeit. 

Teljesen azonos az első és második kölcsönben a 6 %-os járadék, amely most, a második hadi kölcsön alkalmából teljesen azonos feltételekkel kerül kibocsátásra, mint az első hadi kölcsönben. De itt is csak arról lehet szó, hogy a kölcsönfeltélelek azonosak, ellenben kétségtelen, hogy időközben a belföldi pénzpiac viszonyai jelentékenyen megváltoztak.

A pénzbőség jelentékenyen nagyobb, mint az első kölcsön kibocsátásakor, ami a háboru előrehaladása következtében érthető; de a pénzkészletek nagyobb megtorlódása a bankoknál is érezhetőbb. Ez már a háborus gazdasági jelenségekkel jár együtt és érdekes megfigyelni, hogy ezeknek a tőkéknek részben ujból való foglalkoztatására a hadi kölcsön egyuttal szükségesnek is mutatkozik.

A pénzbőség és a tőkék torlódása nemcsak abban nyert kifejezést, hogy a hivatalos bankráta most félszázalékkal alacsonyabb, mint az első kölcsön kibocsátása idején, de ezekről a jelenségekről tanuskodnak a belföldi pénzpiac viszonyai általában és a vásárló kedv, amelylyel a tőke a régi 4 %-os papirokhoz nyult. A korábbi kölcsönből változatlanul megtartott 6 százalékos tipus kibocsátási feltételei teljesen azonosak ugyan, de a pénzpiac viszonyai, melyek között a második kölcsön most kibocsátásra kerül, lényegesen és pedig kedvezően megváltoztak. 

De nemcsak a belföldi pénzviszonyok, az állam-kölcsönökre mindig nagy hatással levő politikai viszonyok, hanem a háboru folyamán kibocsátásra kerülő kölcsönök eredményei szempontjából a legnagyobb hatással levő háborus eshetőségek is gyökeresen megváltoztak az első hadi kölcsön kibocsátása óta. Akkor még a sötéten látók a tulzott optimizmusnak vélték betudni azt is, ha valaki a középeurópai hatalmak defenzivájának sikerességére teljes nyugalommal számitott.

Ma ezzel szemben kétségtelen pozitivumokkal számolhatunk.
Ma, a háboru tizedik hónapjában mindenki előtt kétségtelen, hogy azok az eredmények, amelyeket a német birodalom a belga, francia és az orosz harctéren még a mult év őszén elért, megingathatatlanok, mert ezekkel a tényleges eredményekkel szemben ugy a nyugati, mint a keleti ellenséges offenziva tehetetlennek bizonyult.

Mig egyfelől ezt a biztonságot az eddigi hadviseléssel minden kétséget kizáróan elérnünk sikerült és a biztonságnak ez a fölényes érzése a német birodalmat arra képesiti, hogy egész hadseregeket képes az eddigi harcterekről egészen uj harcterekre áthelyezni, addig ezen a szilárd alapon elindulva az első tavaszi hónapokban szövetségesünkkel együtt meglepően sikeres offenzivát kezdhettünk. 

A németek sikeres előrenyomulása a flandriai harctéren és Oroszország északi tartományai felé, csapataink páratlan hősiessége az orosz déli szárny megingatásában okvetlenül messze kiható változásokat fognak előidézni az entente hadviselésében, amelyekből egyelőre az látszik valószinünek, hogy a Dardanellák és a Boszporus ellen inditott akciók hatástalanok lesznek. De ezekkel a most következő változásokkal lényegesen enyhülni fog az a jelentékeny katonai és pénzügyi nyomás, amelyet az entente eddigelé a semleges államok nagyobb részére gyakorolni képes volt. Mindjobban közeledni fog az az időpont, amidőn a semleges államok menten az entente nyomásától szabadon fognak határozhatni a maguk reális érdekeiről, amelyekkel eddigelé szabadon nem számolhattak. 

Biztosra vesszük, hogy a lendület, amely hősies csapataink céltudatos és halált megvető előtörésében megnyilatkozott, fokozni fogja a már erős bizalmat és ez a lendület át fog terjedni a gazdasági és pénzügyi térre is. Az ország minden lakosa át van hatva annak a tudatától, hogy harctéri sikereinket megfelelő gazdasági és pénzügyi sikereknek kell követniök. Erre a céltudatos erőkifejtésre és törekvéseink impozáns megnyilatkozására megvan az alkalom most, amidőn az állam ujabb kölcsönével fordul ez alkalommal az ország polgárságához. 

A helyzet az első kölcsön óta pénzügyileg és a háboru szempontjából jelentékenyen megváltozott és az állam most is változatlanul felkinálja az ország lakosságának azt a 6 százalék névleges kamatozásu kölcsöntipust, amellyel sokkalta nehezebb viszonyok között igen jelentékeny eredményeket volt képes elérni.

Teleszky pénzügyminiszter igen helyesen nem spekulál a helyzet alakulásával, hanem tisztán az államhitel és az ország lakosságának, mint az állam hitelezőinek érdekeit tartja szem előtt, midőn a korábbi kölcsöntipust ujból felajánlja. Az államhitel érdekeit tartja szem előtt, midőn a világháboru közepette is ragaszkodik az eredetileg bevezetett kölcsön feltételeihez és az államhitel konszolidált állapotát a háborus viszonyok közepette is változatlanul fenntartani igyekszik.
Mindnyájan tudjuk, hogy a korábbi háboruk alkalmával nálunk jóval gazdagabb nemzetek sem voltak képesek ezt az elvet fenntartani és megvalósitani. Háboruban a különfélébb feltételü kibocsátásra keletkeztek a különféle igéretek özönével, nem csekély kárára az állam hitelének és háztartásának romlására.

Szem előtt tartja az állam hitelezőinek, tehát ennél a tulnyomó részben belföldi kölcsönnél az ország lakosságának érdekeit is, mert nem óhajt előnyöket biztositani a második kölcsönben résztvevőknek az első kölcsön birtokosainak rovására és nem akarja kihasználni a kedvező pénzügyi és politikai helyzetet arra, hogy az államnak uj hitelezőit kedvezőtlenebb helyzetbe hozza azokkal szemben, akik az első kölcsönt jegyezték. A magyar állam hiteléhez és szolid kölcsöngazdálkodásához mérten a magyar állam a háborus viszonyoknak megfelelő egyformán bőséges kamatozást nyújt azoknak is, akik ebben a második kölcsönben jegyzéseikkel résztvesznek. 

Ennek az egyedül igazságos és becsületes elvnek a szemmeltartásával azonban Teleszky pénzügyminiszter módját találta annak, hogy kifejezésre juttassa megfelelően a mostani kibocsátásában azt is, hogy a belföldi pénzpiac az első kölcsön kibocsátása óta jelentékenyen javult és hogy az államhitel a háboru tizedik hónapja dacára kedvezőbb viszonyok közé jutott. Ennek az igazságnak kifejezője az 5 1/2 %-os járadék felvétele az előbbi kölcsönnél is szerepet nyert 6%-os cimletek mellett. 

A gondolat igen ügyes és meg vagyunk győződve, hogy az 5 1/2 százalékos cimleteket a közönség nagyon kedvezően fogja fogadni. Igaz ugyan, hogy az előbbi cimletekkel szemben kamathozadékuk csekélyebb, de ez a különben szintén jelentékeny kamat tiz év tartamára van biztositva, mert e kölcsönt az állam csak tiz év mulva mondhatja fel, mig a 6 százalékos kötvényekre nézve az állam felmondási joga, vagy is a konvertálás lehetősége már hat év mulva beáll. Az egész felmondási időre számitva tehát 5 1/2 %-os cimletek kamat- és tőkenyeresége jelentékenyebb, mint a 6%-os cimleteké, ugy hogy valószinünek kell tartanunk, hogy az 5 1/2-es cimleteknek a jegyzési eredménye igen kedvező lesz. 

Ezzel azután el lesz érve a cél, hogy az állam a háboru közepette képes az olcsóbb kamatozásu kötvényekre áttérni, viszont a háboru alatt visszaszoritott spekulativ törekvések is szerény kielégitést találhatnak abban, hogy a 91-es árfolyamon kibocsátandó 5 1/2 %-os cimletek áralakulása minden esetre alkalmat nyujt arra, hogy a háboru befejeztére számitó spekuláció is megtalálhassa a maga számadását. Éppen a felmondás kizárására való tekintettel arról is meg vagyunk győződve, hogy ezeknek a cimleteknek a háboru után nagy kelendőségük lesz a külföldön is, ami minden esetre fizetési mérlegünkre és contoviszonyainkra lesz majd kedvező befolyással.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Fekete (WMTK) kerékpáros hegyibajnok Fekete (WMTK) kerékpáros hegyibajnok
Kerékpárosaink feltűnően szorgalmasak az idén. Vasárnap délelőtt...
Lukács György: Megjegyzések Balázs Béla új verseiről Lukács György: Megjegyzések Balázs Béla új verseiről
Két ősi formája van a költészetnek - nem történelmi, hanem...
A műselyem, az égésipróba A műselyem, az égésipróba
A műselyem ellenzői különösen tűzveszélyes voltát és a mosásakor...
Forráshiány
Forráshiány miatt a rovat nem tartalmaz...
Bethlen váratlan hazatérése Genfből, Bud pénzügyminiszter optimizmusa Bethlen váratlan hazatérése Genfből, Bud pénzügyminiszter...
Bethlen István gróf miniszterelnök szombaton délután váratlanul...
Asbóth legyőzte Henkelt és ezzel 3:2 arányban megnyertük a német-magyar teniszviadalt Asbóth legyőzte Henkelt és ezzel 3:2 arányban megnyertük a...
A magyar-német teniszmérkőzés harmadik napján zsúfolásig megtelt a...
Kálnoky László versei Kálnoky László versei
Kálnoky László kötetének alaphangja, mint a legtöbb mai fiatal...
Fontány volt népügyész ön- és közveszélyes elmebeteg
Szenzációs fordulat történt abban a feltűnést keltő bűnügyben,...
Magyarország – Bulgária 4:1 (1:1) Magyarország – Bulgária 4:1 (1:1)
A római világbajnokság selejtező mérkőzését, a magyar-bolgár...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98