Az esőmennyiség csökkenése
Az esős napok száma általában gyérül, mintha a viz fogyóban volna.
Erről a megfigyelt jelenségről tehát arra lehetne következtetni, hogy a világot a viz hiánya fogja elpusztitani. E miatt azonban egyelőre nincs miért aggódni; sok idő kell ahhoz, hogy az egész föld Szahara-sivataggá váljék.
Tagadhatatlan azonban, hogy a viz mennyisége fogyóban van, s a statisztika kérlelhetetlen következetességgel utal erre az elszomoritó jelenségre. Millot, a nancy-i egyetem tanára és a meruthe et-moselle-i meteorológiai bizottság titkára, tanulmány tárgyává tette a Nancy városra vonatkozó ily irányu megfigyeléseket harminc esztendőre viszszamenően.
Ezek az adatok pedig bizonyitják, hogy az esőmennyiség határozottan fogyóban van.
1878-1882. évben ugyanis 896.1, 1898-1902. évben 688.9 és 1903-1907. évben 628.2 milliméter volt az átlagos csapadék. De Franciaország más vidékein is ugyanilyen megfigyelést tettek, elannyira, hogy ha a csapadék ily mértékben való megfogyatkozása ezeken a vidékeken továbbra is ily arányban folytatódik, ugy két évszázad mulva ott csakugyan sivár pusztaság keletkezik. Ugyanezt a jelenséget tapasztalták egyébként Spanyolországban, Dél-Amerikában, Calvadosz-ban és egyebütt. Mindazonáltal e miatt komoly aggodalomra nincsen semmi ok.
Tudni kell ugyanis, a meteorológiában váltakozó időszakaszok vannak s igy bizvást remélhető, hogy a mostani tartós száraz periódus után bő esős, nedves időszakasz következik. Ez a törvény azonban mindössze hagyományos megfigyeléseken alapszik, és bizony nem lehetetlen, hogy valamikor ez is módosulni fog, a mint a Föld öregedésével más-más faktorok lépnek a régiek helyébe. Attól az időtől azonban, a mikor az emberek ugy kutatják majd a vizereket, mint most az aranyréteget, még nagy időbeli távolság választ el minket.
Nézzük meg most számadatokban, mekkora körülbelül az a csapadékmennyiség, mely évente bolygónk felületére esik. Fritzsche számadatait véve alapul, bolygónk szárazföldi részére évente 112.000 köbkilométernyi, a tengerek felületére pedig 353.000 köbkilométernyi, tehát együttvéve bolygónk egész felületére 465.000 köbkilométernyi csapadékmennyiség jut. E roppant számtani fogalom könnyebb megérthetése céljából megemlitjük, hogy ez a vizmennyiség kilencvenegy centiméter vastag rétegben övezné át egész bolygónkat.
Naponta átlag 1,272.000 millió tonna csapadék hull alá, tehát tizenöt millió tonna másodpercenkint. És ebből a roppant nagy viztömegből mégis egy négyszög centiméternyi területre mindössze huszonnyolc százmilliomod gramm viz jut.
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!