A háború sok chablont és formát, melyekre a béke idején ránevelődtünk, rombadöntött. Megszüntek a nemzetközi kapcsolatok és megszüntek azok az udvariassági formák, melyek a nagy nemzeti egységekről való véleménynyilvánitást korlátozták. Most kitörnek az elfojtott vélemények, melyeket az egyes nemzetek egymás iránt tápláltak. Az általános szellemi irányzat követését a tudósok sem tudják maguktól elháritani.

Mi magyarok, a kik a háborút előidéző nagy nemzetközi gyülölködés örvényén kívül voltunk, és egyforma objectivitással becsültük a német, a franczia és az angol szellemi kiválóságokat: elképedve olvassuk egy-egy angol vagy franczia nagyhirű kutató véleményét a német tudományosságról. Ez a jelenség kétségkívül igen szomorú, azonban igen értékes tanulságot is merithetünk belőle. Minden gondolkodásnak legnagyobb ellensége a chablon. Megdöltével figyelmünk önkénytelenül ráterelődik az emberiség életének igazi alapjaira. Ráterelődik tehát a culturának, a tudományosságnak is az alapjaira.

Jelen alkalommal ismertetni fogjuk azokat a véleményeket, a melyek az "Umschau" czímű német folyóiratban a harczban álló nemzetek tudományosságára vonatkozólag megjelentek. Az ismertetést teljesen objective végezzük, véleményt nem nyilvánítunk, azonban vissza fogunk rá térni. Nagyon örülnénk, ha máshonnan is kapnánk hozzászólást különösen arra vonatkozólag, mit remélhet a magyar tudományosság a háborútól. Az óriási világfelfordulás tanulságainak levonása bizonyára évtizedek munkáját fogja igénybe venni, azonban a munkát már most meg kell kezdeni.

Nippoldt, az ismert nevű geophysikus, azzal a kérdéssel foglalkozik, mire tanítja a háború a német tudóst. Felelete így szól: miként a német nemzet felismerte a háborúban, hogy minden gondolata és cselekedete emelkedettebb szellemű és tökéletesebb mint az ellenségé, hasonlóképen a német tudós is felismerhette, hogy a német tudományosság tökéletesebb mint az ellenségeké. Minden tudósnak tehát azon kell lennie, hogy tudománya német maradjon (sorge, dass deine Wissenschaft deutsch bleibt!). Azt állítja, hogy a tudomány épp úgy, mint a művészet, nemzeti és csak a tudomány eredményei nemzetköziek.

A franczia a tudományban is elan-nal dolgozik, érdeklődése és energiája megszűnik, ha a problema az első rohammal meg nem oldható. Kitartás és tervszerűség nem sajátsága. A szellemes gondolatok, merész következtetések, szép szavak embere. Romantikus a tudományban is, vele szemben a német classikus. Az orosz tudománynak egyetlen nemzeti vonása az, hogy mindig propagálja a nemzetközi gondolatokat. Az angol tudományosság alapos és emelkedett szellemű, de szűk körre szoritkozik, és nagyon individualis, az egyes nem rendeli magát alá a köznek. A német tudománynak a becsületességen, alaposságon, rendszerességen és szervezettségen kívül legnagyobb előnye, hogy igazi népi tudomány. Sehol a világon sem terjedt ki oly széles rétegekre mint Németországban. Hátrányai a német tudósok szerénysége, a tekintélyben vetett hitnek és az alaposságnak túlságai.

A kérdéshez Martin, az ismert nevű anthropologus, szólt hozzá. Nippoldttal szemben azt állítja, hogy minden tudomány lényegében nemzetközi. A tudományos munkálkodásnak nincs nemzeti módja. A franczia és angol tudományt illető megjegyzések nemzeti vonások és különben sem igazak. Rámutat a német és a franczia nevelési módok különbségeire. A németek a tárgyi gondolkodásra, a francziák az egész anyag szellemi átdolgozására helyezik a fősúlyt. A német tudományosság főelőnyét ő is abban látja, hogy a tudomány köztulajdonná vált.

Egy névtelen szintén szembeszáll Nippoldttal. Minél több tudás, eszköz és mód áll a tudós rendelkezésére, annál előbbre jut. A tudomány az igazság keresése, tévedés sok lehet, de igazság csak egy. Nincs német igazság és tőle független franczia igazság. Minden korlátozás az igazság kutatásának megnehezítése. A ki akár hazafiságból, akár vallásosságból a tudományban valamit eltitkol, nem méltó a tudományra. A tudomány az ellenséges nemzeteken felül áll, azt a háború be nem szenynyezheti, győző nem fenyegetheti.

Az idézett folyóirat lefordította Achalme kevéssé ismert franczia tudósnak egy értekezését, a mely a "LaRevue" czímű folyóiratban jelent meg "La science des civilisés és la science allemande" czímen. Szerzője a legtúlzóbb gyűlölködéssel beszél a német tudományosságról. Meg akarja mutatni, hogy nagyobbszabású német tudós nincs is és a ki van, az idegen eredetű vagy zsidó. A németek nem is képesek arra, hogy új dolgot felfedezzenek, legfölebb arra képesek, hogy mások gondolatait magyarázzák, átalakítsák és kisebb mértékben fejlesszék. Uralmát a német tudomány alacsonyrendű eszközök alkalmazásával nyerte el. Magukhoz csalogatták más nemzetek tudósait, hogy a tudományos eredményeiket német nyelven publikálják; erre a czélra az állam bőséges segélyeket osztogat. A németek tudományos terrorismust űznek, idegen tudósok eredményeit agyonhallgatják, azt a német tudóst, ki más nemzetekkel sympathizál, terrorizálják. Valóságos tudományos kémszervezettel dolgoznak, és ha másutt eredményt látnak, azt eltulajdonítják. Tudományos közléseik a becsületességet nélkülözik. Ezzel szemben a franczia tudós szerény, megbízható és csak az igazságot nézi.

Achalme-nak gyűlölettől izzó czikkére többen válaszoltak: Lenard, Jacobi, Flügge, Küster a czikkíró téves állításait czáfolták. Legnevezetesebb W. Ostwald válasza. Az a véleménye, hogy a háború után az egész világ el fogja ismerni a német culturgondolatnak, t.i. a szervezettségben rejlő erőnek igazságát. Az ellenfelek semmi objectiv feleletet nem tudnak adni a németek győzelmeire, tehát ferdítésekhez folyamodnak. Chauvinistikus értelemben nincs német tudomány sőt a német tudósok legtöbbje mindig azon az alapon dolgozott, hogy a tudomány az emberiség közvagyona és minden nemzeti korláttól független. A német tudományosság az emberiség tudományosságát sok minden egyéb mellett a szervezettség gondolatával gyarapította. Az emberiség az individualismusból a szervezettség felé fejlődik. A Francziák és az angolok még oly mélyen benne vannak az individualismusban, hogy a szervezettségben rejlő culturális fejlődési fokot nem is tudják felfogni. Azért nem értik a németek fenntöbbségét és azért érzik azt rettenetes, titokzatos hatalomnak, a mely ellen védekezni kell. A német tudományosság legyőzte az ósdi latin culturát, a melyben a tudomány előrehaladása egyes istentől megáldott tehetség individualis munkájától függött. A németek a felfedezést organisálták és ha Németország az egész világ egyetemévé vált, ez azért van, mert szervezni tudta a felfedezést.