Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1915 | Október

Hogyan robbantottak régente?

Még ma is bámulva állunk meg a Nilus völgyében lévő piramisok és egyéb hatalmas ókori építmények előtt és kérdezzük, hgoy ezeknek az épitményeknek óriás termésköveit az egyiptomiak hogyan fejtették ki a kőbányákból? Hogy baltákat, vésőket használtak volna, ez nagyon valószínütlen feltevés.

 

Nem is így volt, mert már a régi egyiptomiaknak voltak robbanó szereik, amelyeket a természet erőinek kutató megügyelése adott kezükbe. Csupán hasadékokat véstek tehát a közetekbe, vagy pedig néhány sor kisebb-nagyobb lyukat furtak, ezekbe faékeket vertek, aztán forró vizet öntöttek rá. A száraz fa mohón szedi magába a vizet, megdagad és olyan nyomást gyakorol maga körül, amelynek még a szikla sem tud ellentállni, inkább meghasad.

 

Ilyen robbantó eszköznek az egyiptomiak leginkább a fűzfát használták, amely nagyon sok vizet képes magába szivni. A természettudomány sokféle erőt tud megnevezni, amelyek ennél a mindennapos, de alapjában mégis különös tüneménynél közrejátszanak. Először is: a fa rostjai ugy szerepelnek itt, mint a hajszálcsövek, amelyeket ha folyadékba mártunk, bennünk ez a folyadék mindig magasabban áll, mint kívül, a cső körül.

 

A hajcsövesség tüneménye ez, amely egyuttal természeti törvény. Ugyanezen alapszik az összes likacsos testeknek, például a cukornak, vászonnak vizfelvevő képessége. Mindennapi tünemény, hogy egy folyadékcsöpp, amely a vászonra esik, azonnal minden irányban szétfut, még fölfelé is, a föld vonzóerejével ellenkező irányban. A fánál ehhez hozzájárul még a rostok sejthártyáinak nagy felszivó képessége, amely hártyák az egyes sejteket egymástól elválasztják ugyan, de amelyeken keresztül a tápláló nedvek mégis cirkulálnak.

 

A cirkulálás ereje rendkivüli erő, de szükséges is, hogy rendkivüli legyen, mert hiszen a tápláló nedvet a gyökerektől egészen a lombokig kell felvinni. Ujabb időkben megmérték a növényeknek nedvességfelszivó erejét és kiderült, hogy ez az erő több száz, sőt sok esetben több ezer atmoszféra nyomást is elér, vagyis nem igen áll mögötte annak a nyomásnak, amellyel egy modern ágyu a golyót kilövi magából.

 

A szóban forgó, ókori robbantásoknál használt természeti erők tehát ugyanazok, amelyeket "növési erők" néven ismerünk és amelyek minden tavasszal rügyet fakasztanak. Az Egyenlitő alatti vidékeken igen nagy a különbség a nappalok és az éjjelek hőmérséklete közt. Nemcsak az ott élő emberek érzik ezt, még pedig igen kellemetlenül, hanem megérzik még a holt kövek is, amelyek, a természet törvényét követve, a hidegtől összehuzódnak, a melegtől pedig kiterjednek. Ennek azonban következése, hogy a kő egyre lazább és lazább lesz. Eleintén vékony repedések támadnak rajta, aztán ezekbe nedvesség hatol bele.

 

A nedvesség megfagy a hidegben, jéggé válik és miiután a jégnek nagyobb a térfogata, mint a viznek, amelyből származik, egész sziklatömegek folyton ismétlődő nyomás alá kerülnek. A meleg, a hideg és a nedvesség: e három szövetséges mellett még az eső az, amelynek cseppjei lassan ugyan, de biztosan szétmállasztanak mindent, amire rácsepegnek. Erre a négy robbantószerre magának a természetnek van szüksége, hogy bizonyos célokat elérjen.

 

Müködésük többnyire alig észrevehető az emberi szemnek, de már az Egyenlitő alatt éjszakánként sokszor hallhat az utazó egy sajátságos, gyenge pattogást a sziklák közt: ez már jelzi, hogy a természeti erők munkában vannak, de hogy ezek az erők mit műveltek a lefolyt évmilliók alatt, ezt láthatjuk a hegységek letöredezett, szakadékos csucsain, oldalain, az óriás hasadékokon.

 

A meleg és hideg mint erők egész hegyeket választották ketté, azaz robbantottak és a völgyek, szakadékok igy keletkeztek. A hidegnek robbantó hatását az emberek nem igen használták ki technikai célokra. Legföllebb fizikai laboratóriumokban szokás mutogatni, hogy hogyan pattan széjjel egy vasrud, amelyet izzó állapotban a két végén szilárdan hozzáerősítettek valamihez. A kihülés folytán a vasrud összehuzódik és két darabba válik. Egy másik példa ez: Igen vastag falu vas gömböt megtöltünk vizzel, s a nyilást ólommal beforrasztjuk.

 

Ezután jég közé tesszük a vasgömböt. Mihelyt a víz megfagy, a gömb szétrobban, mert a természet erői utat törnek maguknak minden körülmények közt. Már a melegnek robbanó erejét sokkal inkább kihasználta az ember mindenkor. Már a legrégibb időktől kezdve egészen a kémiai robbantószerek feltalálásáig a tüz volt az az eszköz, amelyet a bányászok leginkább használtak.

 

A szétrombolásra kiválasztott kőzet előtt nagy tüzet raktak: a kőzet átmelegedve és kiterjedve a hőségtől: összehasadozott. Lényegében ez sem egyéb, mint robbantás a meleggel, amelyet az ember már ősidők óta mindennap használ a sütés-főzésnél, hogy a husnak, zöldségnek rostjait vele szétszakitsa, porhanyóvá változtassa. A tüznek hadi célokra való felhasználása szintén régi keletü.

 

Az ókorban ugy ostromolták a várakat, hogy hosszu rudakra erősitett serpenyőket toltak előre a várfalakig. A serpenyőkben tüz volt, amelyet hátulról fujtatókkal élesztettek. A falak a tűztől részint megrepedeztek, részint porhanyóvá lettek, ugy, hogy aztán a faltörő kosoknak már könnyebb munkájuk volt. A tüznek az a sajátsága, hogy minden nem éghető tárgyat, amellyel érintkezésbe jön, vagy kiterjeszt, vagy gázzá változtat. Ezt a sajátságát használták ki robbantási célokra.

 

Tüzálló szilárd agyagoknál is kimaradhatatlan ugyan a tüz hatása, de azért mégis csak csekély mértékü. Szabad szemmel jóformán nem is lehet ezt a hatást észrevenni. Máskép áll a dolog az olyan anyagoknál, amelyek a tüztől gőzzé, vagy gázzá változnak. Egy liter gáz több százszor nagyobb helyet foglal el, mint egy liter víz. Ezt a rendkivül fontos dolgot mégis csak igen későn használták ki, persze azért, mert nem jöttek rá arra, hogy kell a gyorsan elillanó gázt és gőzt befogni és munkára kényszeriteni. Csupán az előre haladott technika volt képes megoldani ezt a feladatot és ennek alkotó eredményei voltak a gőz- és exploziós motorok!

 

A pusztitás szolgálatában a lőpor feltalálása után sokszor felmerült a "gőzágyu" eszméje, amelyből a golyót a gőz feszitő ereje lőtte volna ki, azonban ennek alkalmas formáját még sem sikerült kieszelni. A robbantó erőkön kívül van még egy kémiai szer is, amelyet a régiek robbantásokhoz használtak. Már a régi egyiptomiak praktizálták azt, hogy a kőbányákban a furt lyukakban füzfaékek helyett oltatlan meszet tömtek, aztán erre vizet öntöttek.

 

A mész "oltódik", miközben térfogata és hőmérséklete nagyobb lesz, aminek következménye az explozió, épp ugy, mint a modern robbantószereknél, csakhogy sokkal gyengébb mértékben, mert a mész kevés gázt fejleszt. Az oltott mészből fejlődött ki a régi háborukban nagyon kedvelt "görögtüz", mint robbantószer, amely a mészen kívül még gyantából és más tüzet tápláló anyagokból, valamint könnyen illanó naftából állt.

 

Ha ez a keverék vizzel jött érintkezésbe, azonnal lánggal kezdett égni és a régi fahajóknak ugyancsak dolguk volt, hogy ezektől az uszó aknáktól megszabaduljanak! Mint látható, az emberek minden időben a legnagyobb leleményességet fejtették ki abban az igyekezetükben, hogy a háborut minél borzalmasabbá, minél pusztitóbbá tegyék az ellenségre nézve.

 

Annál inkább bámulnunk kell ezen, mert a régieknek egyrészt egészen más volt a világfelfogása, másrészt a maiakhoz képest szinte elenyészően csekély természettudományi és még csekélyebb kémiai ismereteik voltak. Be kellett érniök azzal a kevéssel, amit el tudtak lesni a természet titkaiból és ezt a keveset is csak kezdetleges szerszámokkal és segitő eszközökkel birták hadigépeikbe átvinni. Még azok a népek is, amelyek régenten a kultúra legmagasabb fokára emelkedtek, mint például a görögök, a rómaiak: alig ismertek más robbantószert a felsoroltakon kívül.

 

Ezekkel ma még megerősitett falu lakosságát sem lehetne házaiból kipörkölni, holott régenten kipörkölték a legerősebb várak lakóit is. Sőt ez nem is volt olyan nehéz dolog, mint ma talán képzeljük. Meg kell ugyanis gondolni, hogy régenten nem 10-15 kilométerről ostromolták a várakat, mint manapság, hanem közvetlen közelből, ugyszólván nehány lépésnyire bástyáktól, falaktól.

 

A vár védői és ostromlói ugyszólván folyton farkasszemet néztek egymással. A nem civilizált és félvad népek, akik a hadigépek készitésében járatlanok voltak, ezeknek a gépeknek hiányát egyszerüen a harcosok sokaságával, rengeteg tömegeivel pótolták. A történelemből tudjuk, hogy a tatárjárás idején Magyarországot akkora tatárcsorda özönlötte el, amelynek száma aligha volt kisebb félmilliónál.

 

Rémitő szám az alig negyvenezer főnyi akkori magyar hadsereghez képest! De a tatároknak nem is volt egyéb fölényük ezen a sokszoros túlerőn kívül egyetlenegy hadigéppel nem rendelkeztek és ez volt a szerencsénk, mert különben Magyarország összes lakosságát leölték volna. Igy azonban a magyarság nagy része a várakba és megerősitett városokba menekült, amelyeket a tatárok, nem lévén hadigépek, nem birtak megostromolni.

 

A törökök, miután megdöntötték a bizánci császárságot és ettől kezdve rémei lettek Európának, hamarosan felismerték a hadigépek, különösen az ágyuk és puskák fontos szerepét a háboruban. Minthogy azonban ők maguk abban az időben megvetettek minden tudományt és mesterséget, a tüzérséget és a puskásokat többnyire idegen népekből való emberek által szerveztették, sőt gyakran egyszerüen kölcsön kérték, zsoldjukba fogadták.

 

Igy a velenceiek, a középkori iparművészet és mindenféle mesterség mesterei nem egyszer adták kölcsön tüzérségüket az ozmán birodalomnak. Ma nincs ilyenre szüksége még. Törökországnak sem, amely szövetségben velünk diadalmasan harcol a félvilág ellen és tüzérségével végre is megszalasztotta az ántánt hadseregét a Dardanelláktól. Ma minden állam tudja, még pedig az ántánt államai szomoru tapasztalásból, hogy az ágyukhoz, puskákhoz szükséges robbanószerekből vagy a béke idején kell nagy tömegeket felhasználni, vagy pedig ugy megszervezni a robbanószerek gyártását, hogy ez a háboruban meg ne akadjon. Rólunk és Németországról azt hitték ellenségeink, hogy municiónk pár hónap alatt el fog fogyni és miután a robbanószerekhez szükséges nyersanyag nagy részét a tengeren túlról kaptuk, ezt az utat pedig Anglia elzárta, biztosra vette az ántánt, hogy municióhiány miatt fogunk békéért könyörögni.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Tüzágyu, amelyet a beocai seregek használtak várfalak ledöntéséhez Kr. e. 424 körül. Hogyan szakad szét az erös vasrud a kihülés folytán. A vasrudat izzásig melegítik, miáltal kiterjed és ekkor összébb lehet sofolni. Mikor aztán a rud hülni kezd, ujra vissza akar térni előbbi állapotába, és minthogy ez már nem lehet, bekövetkezik a szétpa Leonadrdo da Vinci gőzágyuja
HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Az árszinvonal minél erőteljesebb leszállitásával ellensulyozni a vásárlóképesség csökkenését! Az árszinvonal minél erőteljesebb leszállitásával ellensulyozni a...
Tul vagyunk a karácsonyi és ujévi ünnepeken, amelyektől a...
UTE – FTC 2:2 (2:1) UTE – FTC 2:2 (2:1)
A bajnokság második és harmadik helyén álló két csapat mérkőzése nagy...
Tűzesetek
Sárosmegyében Alsó-Szalók községben junius 7-én tűzvész martaléka...
A réz sóinak szerepe a növények életében
A réz sóinak szerepe a növények életében. A réz sói, mint általában...
A besugó - egy terrorfiu élete és halála A besugó - egy terrorfiu élete és halála
Budapesten sokan ismerték, különösen a bolsevizmus alatt Lui Bélát, a...
A divatot Páris diktálja A divatot Páris diktálja
A divatot Páris diktálja, de Amerika népszerűsiti, Az amerikai...
A Jó Pajtás A Jó Pajtás
Sebők Zsigmond és Benedek Elek új gyermeklapjának, a Jó Pajtásnak...
Széll az alkotmánypárt elnöke Széll az alkotmánypárt elnöke
Darányi Ignácz földmivelési miniszter nyitotta meg az alkotmánypárt...
Az amerikaiaknak és angoloknak kötelességük felkutatni Hitlert Az amerikaiaknak és angoloknak kötelességük felkutatni Hitlert
Az Izvesztja egyik legutóbbi száma feltűnést keltő cikkben...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98