Az 1897-iki népszámlálás pontosan tünteti föl az orosz népesség megoszlásának arányát. Azóta ezek az adatok alig változtak valamit.

A 125 millióból csak 92 millió szláv, de ez sem alkot egységes tömeget. Ebből 84 millió orosz, de ezek is számtalan néptörzsre oszlanak. Van közöttük nagy orosz (53 millió), kisorosz (25 millió), fehér orosz (6 millió), melyek nyelvben és életmódban egymástól különböznek. Igy főképp a kisoroszok, vagy másként ukrainaiak, kik az ukrainai nyelvet beszélik és a nagyoroszok között, kik őket elnyomják, van nagy ellentét. Nyolcz millió a lengyelek száma és 5 millió a zsidóké. Kirgis és kozák 4.084.139, tatár 3.737.627, német 1.790.489, baskir 1.438.133, lett 1.435.937, mongol 1.388.448, litván 1.210.510, örmény 1.173.986, román 1.121.669, mordvin 1.023.841, észt 1.002.738 van Oroszországban. Kisebb számban vannak csuvaszok (843.755), csecsenczek (819.376), karakirgizek (802.807), uszbekek (726.534), kalmükök és burjákok (469.311), finnek (351.189), turkománok (281.367), kurdok (271.665), szirjákok és perjákok (258.309), jakutok (227.384), törökök 208.822), görögök (186.925), bolgárok (172.726), kabardok és abgázok (170.672), kumikok (147.488), tunguzok (66.270) és csehek (30.385). Egészben 48 különálló néptörzs, melyhez járul még 632.337 főnyi vegyes népesség.

Hogy ennek az óriás néptömegnek milyen a kulturális nivója, arra a legékesebb bizonyság az a franczia munka (Mouvement geographique), melyből adatainkat vettük, s a mely a következőket mondja: Az orosz birodalom polgárainkak csak alig egyharmada tudja nevét leírni, az asszonyoknak csak egytizede tud olvasni, de valamennyien tudnak – inni. Még pedig sokat.