Galántai József történész könyvében ezt írja:
Az USA hadba lépésének közvetlen, azonnali katonai jelentősége tehát nem hadseregének a hadszíntereken való megjelenése volt, hanem mindenekelőtt a morális tényező felerősítése az antant javára, a korlátlan búvárhajóharc és az orosz forradalom által keltett hatás kiegyenlítésében.

Jól ábrázolja ezt emlékiratában Musulin, a Monarchia új svájci követe, aki március elején foglalta el berlini állomáshelyét: az orosz forradalom után a központi hatalmak esélyeit kedvezően ítélték meg,

de „minden megváltozott és ellenkezőjére fordult abban a pillanatban, amikor Wasington ellenségességével is számolnunk kellett. Ez az ellenségesség az orosz forradalom által keltett benyomást teljesen paralizálta, és meg kellett akadályoznia a búvárhajóharc lehetőségeit, amelyet egyébként a semlegesek mindig kevésre becsültek.”

Közvetlen katonai jelentősége is volt az amerikai hadba lépésének, mégpedig a hajóhad és a légierő felhasználása a harcra.