Dtum
Login with Facebookk
1917 | Január

Az átmeneti gazdaság problémái

Budapest, 1917. február 3. 

Érdeklődéssel fordul a termelő és a kereskedő, a vásárló és a fogyasztó kérdéseivel azokhoz, akikről azt hiszi, hogy kérdéseire némileg utbaigazitó választ tudnak adni: meddig fog tartani a Hadi Termény-társaság müködése, vagy legalább is, megmarad-e a mai szervezetében?

Nem hisszük, hogy a kérdésekre megnyugtató feleletet nyerhetnének, mert maga az alapvető kérdés sincs eldöntve: a háboru tartama, és még kevésbé forrottak ki azok a nézetek, amelyek a háborut követő gazdasági élet organizációjára vonatkoznak.

A fölvetett és annyiszor ismételt kérdés különben nem is éppen a gabonaforgalom jövendő szervezetét kutatja, mint inkább általánosságban óhajt felvilágositást szerezni arról, amit a háboru után a gazdasági téren várhatunk, mert ugyan azt a kérdést más és más termelési ágban és a fogyasztók más és más csoportja részéről más hasonló kérdésekre vonatkoztatva is van alkalmunk hallani. 

A kérdésből magából kihallatszik azonban már bizonyos felelet, illetőleg a kérdéseket rendszerint oly módon teszik fel, hogy azokból szinte következtetni lehet arra, minő választ óhajtanának kérdéseikre azok, akik a távolabbi jövőre várva már bizonyos tájékoztatást szeretnének szerezni. A várt felelet nem kedvező a gazdasági élet háborus organizációjára nézve, mert ezzel a szervezettel az összes gazdasági osztályok elégedetlenek.

Elégedetlen a termelő, a kereskedő és a fogyasztó egyaránt, ez az elégedetlenség pedig már magában véve is kellemetlenül hat a gazdasági tevékenységre, mert a munkások és ennélfogva a termelésnek is igen jelentős tényezője: a munkakedv. A kérdés csupán az, hogy ezt az elégedetlenséget maga a háborus gazdasági élet idézi-e elő és minő része van benne annak a szervezetnek, amelyre a háboru elkerülhetetlenné lett.

Mert azzal, hogy a mai gazdasági szervezet szükséges rossz, az összes gazdasági osztályok tisztában vannak és belenyugodtak abba, hogy amig a háboru tart, a szükségessé vált uj szervezetet lehet módositani, kiegésziteni és javitani, de elkerülni nem lehet. Beletörődnek abba, hogy a háboruban igy kell lennie, mert ha nem igy volna, még sokkalta rosszabb gazdasági viszonyok következhetnének. De éppen azért, mert ezt a jelenlegi berendezést csupán szükséges rossznak tartják, ott lebeg mindenki ajkán a kérdés: és mi lesz a háboru után? 

Ez az egyszerü és a mai viszonyokból fakadó kérdés az, amely az átmeneti gazdaság problémáihoz elvezet bennünket. Az átmeneti gazdaság ugyanis nem egyéb mint a gazdasági tevékenységnek szervezete abban az időben, amidőn a háboru már véget ért és amely idő alatt meg kell oldanunk azokat a gazdasági feladatokat, amelyeket a háboru reánk fog hagyni.

A lefolyt héten egy jónevü osztrák gazdasági iró, dr. Stoiper Guszáv, erről a kérdésről előadást tartott a Pesti Lloyd-társulatban és ebben találóan az átmeneti gazdaság két főproblémájának állitotta oda: a hadiköltségek fedezését és készleteink kiegészitését. Ami azonban a két főkérdés megoldását illeti, ugy vesszük észre, hogy az előadásban jóval több volt a szónoki lendület és szellemes készség, mint a szakszerüség és a belőle származó óvatosság.

Az első állitás ugyanis az volt, hogy a hadiköltségek az eddigi adópolitika kereteiben nem fedezhetők, mert az eddigi módon való adóztatás a horribilis költségekkel szemben felmondja a szolgálatot. Ebben az állitásban van igazság, mert a milliárdokra felszaporodott államadósságok a háboru befejezése után további milliárdokkal fognak szaporodni, mig a háboru összes költségei legalább likvidálva lesznek.

Már az eddigi adóztatásból elegendő izelítőt kaptunk arra nézve, hogy az eddigi adóztatásnak erősebb kihasználása a termelésnek és a jövedelemnek óriási megdrágitását, másfelől rendkivüli igénybevételét jelenti az állam részéről. A háboru alatt azonban az európai hadviselő államok tényleg tovább haladtak az eddigi adóztatás és adópolitika utjain, sőt az eddigi politikát gyökeresen tovább fejlesztették.

Ebben az irányban nagy haladást jelent a hadinyereségek megadóztatása és bizonyos termelési ágak jövedelmeinek monopolszerü lefoglalása az állam részére. Természetes, hogy ezek a bevételi források a termelés csökkenése és a gazdasági munka összehuzódása következtében a háboru alatt kellően nem gyümölcsöztethetők és hogy a háboru után teljes kiépitésük igen nagy bevételi többleteket jelent.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Sikerült rekvirálás Téli konyha a fronton Szétlőtt ház a Duna partján
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Boszniai magyar érdekek Boszniai magyar érdekek
Kállay Béni közös pénzügyminiszter arról a vádról szól, hogy...
Az eleven fényképezőgép és a könnycsepp Az eleven fényképezőgép és a könnycsepp
Ugyanúgy, ahogy van jobb és rosszabb fényképezőgép, aszerint, hogy...
A MOB athletikai bizottsága az olympiai kiküldöttekről A MOB athletikai bizottsága az olympiai kiküldöttekről
A MOB. athletikai bizottsága e hó 14-én tartotta ülését dr. Gerenday...
A birkózások kulissza-titkai A birkózások kulissza-titkai
A Beketov-czirkusz birkózó-mutatványai napról-napra nyilvános...
Ferencvárosi kapunyitás tíz góllal Budafokon Ferencvárosi kapunyitás tíz góllal Budafokon
Ferencváros – Budafok 10:3 (4:2) Viszontagságos körülmények...
Négy léghajós halála Négy léghajós halála
Az ujabban erősen kultivált léghajó-sport ismét áldozatokat követelt....
Az Alföld befásitása
Az eszme nem uj, de jelentőségében és gazdasági következményeiben...
Puccs az Andrássy kávéházban bokszolókkal, rendőri beavatkozással Puccs az Andrássy kávéházban bokszolókkal, rendőri...
Furcsa bonyodalmak támadtak a Drechsler-kávéház körül, amelyet néhány...
A zöldségfélék aszalása A zöldségfélék aszalása
A zöldségfélék eltartásának legbiztosabb módja az aszalás, a melyet...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98