Dtum
Login with Facebookk
1917 | Szeptember

Még a szabók is panaszkodnak...

... és több hadseregszállitást követelnek 

A magyar szabóiparosok vasárnap országos gyülést tartottak és ezen panaszolták el bánataikat, tudniillik azt, hogy a kormány kevés hadseregszállitáshoz juttatja őket. Olcsóbb szövetet és több hadseregszállitást, ezt követelik a nagyságos szabó urak, azok, akik napról-napra emelik fel a ruha árát, akik ugy sirnak, mint az elárvult pintyőkék a faágon, de közben ötszáz koronán alul jó ruhát nem csinálnak. 

A szabók még nem kerestek eleget, még van köztük egy pár szegény ember is, eltérően a magánhivatalnokoktól, államhivatalnokoktól és kereskedelmi alkalmazottaktól, akik a háboru folyamán már valamennyien meggazdagodtak. Valóban a szegény szabókra is ráférne egy kis hadseregszállitás, amit közvetlenül kapnak, nem pedig albérletbe a fővállalkozótól.

Sajnáljuk a szegény szabókat, majdnem sirunk is, amikor arra gondolunk, hogy istenem, mennyit éhezhetik egy ilyen szegény szabó, hiszen az ötszáz koronás ruhán alig keres kétszáz koronát, miből fog holnap vacsorát venni a családjának. 

A szabók gyülése nagyon látogatott volt.
A kereskedelmi kamara tágas ülésterme alig volt képes befogadni az ipartestületek kiküldöttjeit, ugy, hogy közel 150 ember a teremből kiszorulva a nagy lépcsőházban volt kénytelen a gyülést végighallgatni. Az elnöki széket Gyárfás Gyula, a szövetség elnöke foglalta el. Megnyitó beszédében rámutatott a nagygyülés mai fontos tárgyára, mely nemcsak a szakma szempontjából fontos, hanem közérdekü azért, mert a katonai és polgári ruházkodás kérdését is öleli fel.

A hatóságok nem támogatták az ipar fejlesztésére irányuló törekvéseket és joggal remélhették a háboru kitörésekor, hogy a hadiszállitásokat kizárólag hivatásos szabók fogják kapni. Csak későn kaptak a kereskedelemügyi miniszteriumtól kevés munkát. Illetékes helyen való felszólalásuk mindeddig hiábavaló volt, miért is kénytelenek a nyilvánosság elé menni.

Előterjeszti a határozati javaslatot, amely szerint az ország ruházati iparossága a felelősséget magától elháritja s ugy a hadvezetőség, mint a polgári lakosság előtt ünepélyesen kijelenti, hogy az elkövetkezendő helyzetért a felelősséget a kormányra háritja, amely a kellő időben megtett javaslatai elől mereven elzárkózott a multban és téves iparpolitikáját folytatja a jelenben is. 

A katonai szállitásokról Ullmann Jákó emlékezik meg.
Kifogásolja, hogy sem a kormány, sem a miniszterium, sem pedig más hatóság nem képviselteti magát a gyülésen. Illetékes helyen részt kértek a hadiszállitásokból és munka helyett egy hatósági konkurenciát kaptak.

Dicséri Tisza Istvánt, aki 70.000 garniturát és ugyanannyi köpenyt szerzett a szabóiparosoknak. Amit ők kiverekedtek, azt a kereskedelmi kormány viszont elvonja. Kritika tárgyává teszi a Rokkantügyi Hivatalt és a Hadigondozó Hivatalt, melyek a kisiparosok rovására más vállalkozókat támogat. A szabók nem jutnak nyersanyaghoz és az Eötvös-téri állami üzem duskál mindenben. Határozati javaslatot terjeszt be, melyben az állami Eötvös-téri mühely megszüntetését és a szakkörök meghallgatását az őket érdeklő ügyekben. 

Vágó titkár a polgári ruházkodás nehézségeiről beszélt.
A háboru előtti hitelek 90%-a elveszett. A polgári ruházkodás nehézségei a kellék hiánya és a drágaságban rejlik. Ma nem volna szövethiány, ha a kormány idejekorán intézkedett volna. Már 1915-ben figyelmeztették a kormányt az indokolatlan drágaságra. A lánckereskedelem először az élelmicikkekre, azután a ruházati cikkekre vetette magát éhes mohósággal.

Több gyülést tartottak már 1915-ben és felterjesztéseket tettek, de az erre illetékes fórumok nem reagáltak ezekre. Nagy baj volt az is, hogy a kormány nem gondoskodott megfelelő importról, ellenben megtürték az exportot. Statisztikai adatokat terjeszt elő az anyag mesterséges árfelhajtására vonatkozólag a háboru elejétől a mai napig.

A munkások ujabb bérjavitást akarnak kérni. Ha ez bekövetkezik, akkor a szabók bezárhatják mühelyeiket, már tudniillik azok, akik már nem régen tették. Határozati javaslatot terjeszt elő, melyben a nagygyülés a következő sürgős intézkedéseket követeli: 

A lánckereskedelem megakadályozására szigoru rendelet bocsátassék ki, a szövetek és bélésszövetek összeirandók és arányosan szétosztandók, sürgős árszabályozások az összes ruházati anyagokra, a nép és a középosztály részére egy egységes tipusu szövet gyártása, az ócska ruhával üzött üzérkedés megállitása stb. E határozatok az illetékes hatóságok és a parlament elé való terjesztésével a két szabóipartestületet bizzák meg. 

Többek felszólalása után a nagygyülés az összes határozati javaslatokat elfogadta. Este az iparosok politikai pártjának előkészitő bizottsága egy belvárosi kávéházban értekezletre gyült egybe.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98