Dtum
Login with Facebookk
1918 | Január

Wilson békepontjai

Az Egyesült-Államok elnöke Wilson úr, január 9-én üzenetet nyujott át az Unió törvényhozó testületének, mely üzenet nem annyira a törvényhozóknak szól, mint a Breszt-Litovszkban tárgyalóknak.


Wilson szól a központi hatalmak békeprogrammjáról, melylyel szemben teljes egyetértését fejezi ki Lloyd George nyilatkozatával. Ezután udvariasan foglalkozik Oroszországgal, melynek népéről azt mondja, hogy ereje látszólag, megtört, a lelkét azonban nem akarja megalázni, s nem akar engedni sem az alapelvek sem a tettek dolgában. A felfogását arról, hogy mi igazságos és emberi és hogy mit tehet meg becsülettel, olyan nyiltsággal, olyan nagy mértékben, olyan lelki nagysággal és emberi szimpátiával fejtette ki, a mely minden emberbarát bámulatát felkelti.


Az oroszok nem engedték eszményeiket mellőzni és másokat sem akartak cserben hagyni azért, hogy magukat biztosítsák. Hozzánk fordulnak, mondjuk meg, mit kivánnunk és miben térnek el a mi szándékaink és nézeteink az övékétől, a mennyiben egyáltalán van közöttünk eltérés.


Azt hiszem, az Egyesült-Államok népe azt kivánja, hogy erre a kérdésre teljes világossággal és nyiltsággal feleljek. Akár elhiszik Oroszország mostani vezetői, akár nem, őszinte óhajunk és reményünk, hogy oly lehetőség teremtessék, a mely lehetővé teszi nekünk, hogy az orosz népet megsegítsük a szabadságra és rendezett békés viszonyokra való reményei elérésében.


A mi kívánságunk és szándékunk, hogy a béke idejében minden nyiltan menjen végbe és a jövőben semmiféle természetű titkos megállapodások meg ne engedtessenek. A hódítások és a területszerzés ideje elmúlt. Éppen úgy elmúlt a titkos szerződések ideje is, a melyeket egyes kormányok érdekében kötöttek és a melyek alkalmasak voltak arra, hogy egy váratlan pillanatban fölborítsák a világ békéjét.


Örvendetes valóság az, a melynek minden a köz szolgálatában levő férfiú tudatára jutott, a kinek gondolatai nem időznek már egy nagy és eltünt korban és az a valóság minden népnek, a melynek szándékai megegyeznek az igazsággal és a világ békéjével, lehetővé teszi, hogy most vagy későbbi időben nyiltan szolgálatában szegődjenek az előttük lebegő czélnak.


Mi azért csatlakoztunk a háborúhoz, mert olyan sérelmek érték a jogokat, a melyek a legérzékenyebben érintettek bennünket és lehetetlenné tették volna népünk életét, ha jóvá nem tesszük és egyszer és mindenkorra nem biztosítjuk megismétlődésükkel szemben a világot. A mit tehát ebben a háborúban követünk, nem olyasmi, a mi csupán mi ránk tartozik, hanem: hogy a világot úgy rendezzék be és olyanképen biztosítják, hogy nyugodtan lehessen élni és főképen, hogy minden békeszerető nemzet, a mely mint mi is, azt kívánja, hogy a maga életét élhesse és elhatározta, hogy maga teremti meg a berendezkedéseit, igazságot és méltányosságot találjon a világ többi nemzeténél és biztosítva legyen erősszakosságok és önző támadásokkal szemben. Ebben a világnak minden népe érdekelve van, s a mi bennünket illet, tisztán látjuk, hogy ha mások nem találják meg az igazságukat, nem találjuk meg mi sem.


A világbéke programmja tehát a mi programmunk és ez egyuttal az egyetlen lehetséges programm, mely előttünk lebeghet.


Első pontja az, hogy minden békeszerződés nyilvános legyen és nyilvánosan jöjjön létre és hogy nem legyenek többé titkos nemzetközi szerződések, ne legyenek titkos nemzetközi megállapodások, hanem a diplomáczia mindig nyiltan, az egész világ színe előtt dolgozzék.


A második pont a tengeri hajózás teljes szabadsága a területi vizeken kívül béke idején és háborúban is, ama tengerek kivételével, a melyek nemzetközi szerződések végrehajtása végett egészen vagy részben elzárattak.


A harmadik pont: minden gazdasági korlátozás lehetőleg gyors megszüntetése és minden nemzet kereskedelmi viszonyának egyenlősége, a mely nemzetek csatlakoznak a békéhez és egyesülnek a fenntartására.


A negyedik feltétel az, hogy megfelelő biztosítékot adjanak és fogadjanak el arra nézve, hogy a népek fegyverkezését leszállítsák a belső biztossággal megegyező mérték legkisebb fokára.


Az 5. pont. Az összes gyarmati követelések szabad, őszinte és teljesen pártatlan rendezése, a mely azon alappal, hogy szigorúan követik azt az alapelvet, hogy az összes szuverénitási kérdések eldöntésénél az érdekelt lakosság érdekeinek kell, hogy ugyanennyi súlya legyen, mint a kormányok jogos követeléseinek, a mely kormányok jogainak határt kell szabni.


A 6. pont. Az egész orosz terület kiürítésére és az Oroszországot illető összes kérdések oly módon való szabályozására vonatkozik, a mely a világ többi nemzeteinek legjobb és legszabadabb együttműködését biztosítja arra nézve, hogy Oroszországnak akadálytalan alkalom nyíljék, hogy függetlenül dönthessen saját politikai fejlődése és nemzeti politikája dolgában és biztosítsa azt, hogy Oroszország őszinte, barátságos fogadtatásra találjon a szabad nemzetek társaságában oly törvények mellett, mint a minőket ő maga kiván, sőt még ennél többet, hogy támogatást kapjon mindazokban a dolgokban, a melyekre Oroszországnak szüksége van és a melyeket maga kíván. Az a bánásmód, a melyben Oroszország testvérnemzetei részéről az elkövetkező hónapokban részesülni fog, világos próbája lesz az utóbbiak jóakaratának és annak, hogy saját érdekeik megkülönböztetésével tudnak-e megértést tanusítani Oroszország szorongatott helyzete iránt.


7. pont. Az egész világ helyeselni fogja, hogy Belgiumot ki kell üríteni és ismét helyreállítani, a nélkül, hogy kisérlet történnék arra nézve, hogy korlátozzák azt a szuverénitását, a melynek az összes más szabad nemzetek társaságában örvend. Nincs cselekedet, a mely alkalmasabb volna arra, hogy ismét helyreállítsa a nemzetek között való bizalmat ama törvények iránt, a melyet maguk egymás közt való viszonyaik szabályozására megállapította, mint ez. E kiengesztelő magatartás nélkül a nemzetközi jog egész szervezete és ereje örök időkre csorbát szenvedne.


8. pont. Az egész franczia terület fel kell szabadítani és a megszállt részeket helyreállítani.
Jóvá kell azt az igazságtalanságot, mely Francziaországot érte Poroszország részéről az 1871. évben az elszász-lotharingiai kérdésben – és a mely a világbékét közel ötven év óta nyugtalanította – hogy a béke mindenkinek érdekében biztosíttassék.


9. pont. Az olasz határok kiigazításának világosan felismerhető nemzeti vonalak szerint megtörténnie.


10. pont. Ausztria-Magyarország népeinek, a melyeknek helyét a nemzetek között megoltalmazni és biztosítani kivánjuk, a legelső alkalommal lehetővé kell tenni autonóm fejlődésüket.


11. pont. Romániát, Szerbiát és Montenegrót ki kell üríteni és a megszállt területeket helyreállítani.
Szerbiának szabad és biztos kijáratot kell adni a tengerhez. A különböző balkán-államok egymás közt való viszonyait barátságos megbeszélések útján nemzetiségi hovatartozásuk történelmileg megadott vonalainak értelmében kell megállapítani. A különböző balkán-államok politikai és gazdasági függetlenségét és területi sérthetetlenségét garancziák útján kell megteremteni.


12. pont. A mostani ozmán birodalom török részének biztosítani kell a szuverénitás biztos élvezetét, de a többi nemzetiségeknek, a melyek most török uralom alatt állanak, ép oly módon kétségtelen biztosítékokat kell adni autonóm fejlődésük feltétlen zavartalansága tekintetében. A Dardanellákat mint szabad átjáró utat az összes nemzetek hajói és kereskedelme számára nemzetközi garancziák mellett meg kell nyitni.


13. pont. Független lengyel államot kell létesíteni, a melyhez a kétségtelenül lengyel lakosság lakta terület is csatolható. Lengyelországnak szabad kijáratot kell adni a tengerhez és a gazdasági függetlenségét és területei integritását nemzetközi szerződés által kell garantálni.


14. pont. Meg kell teremteni a népek általános szövetségét.
Külön szerződésekkel kell gondoskodni arról, hogy a nagy és kis államok politikai függetlensége és területi integritása kölcsönös garancziák által biztosíttassék.


Az igazságtalanságok e lényeges helyreigazítása és a jog érvényesítése tekintetében szorosan csatlakoztunk azokhoz a kormányokhoz és népekhez, a melyek az imperialista cselszövések ellen egyesültek. Minket érdekeink nem választanak el, czéljaink nem tagolhatnak szét. Mi mindvégig együtt maradunk. E megállapodásokért és szerződésekért akarunk küzdeni és mindaddig folytatjuk a harczot, a míg azokat el nem értük. De csak azért, mert mi azt óhajtjuk, hogy a jog megtartsa uralmát és mert mi igazságos és tartós békét kivánunk, a melyet csak a háború főokainak kiküszöbölésével, a mely ezt a programmot eloszlatja, lehet biztosítani. Mi nem vagyunk féltékenyek Németország nagyságára és e programmban nincs semmi olyas, a mely azt csorbítja. Mi nem irigyeltünk tőle semmiféle tudományos vívmányt és érdemet, semmiféle oly vállalkozást, a mely hozzájárult ahhoz, hogy Németországnak fényes és irigylésreméltó hírnevet szerezzen.


Mi nem akarjuk Németországot megsérteni, vagy befolyását és hatalmát, a mennyire az jogosult, korlátozni. Mi sem fegyverrel, sem ellenséges kereskedelmi megegyezésekkel nem akarunk ellene küzdeni, ha hajlandó velünk a világ más békeszerető nemzeteivel együtt igazságos szerződések által egyesülni. Mi csupán azt kivánjuk, hogy egyenlő jogú helyet foglaljon el a világ népei között, abban az új világban, a melyben most élünk. Mi azt se merészeljük, hogy Németországnak azt indítványozzuk, hogy berendezésein valamelyes változást vagy átalakítást tegyen, de nyíltan meg kell mondanunk, hogy a Németországgal való mindennemű józan tárgyalásnak részünkről az az előfeltétele, hogy tudjuk, hogy Németország szóvivői kinek nevében beszélnek, nevezetesen vajjon a birodalmi gyűlés többség nevében, vagy a katonai párt és azok nevében, a kik hisznek, a világuralomban.


Mi most bizonyára nagyon is világos kifejezésekkel beszélünk, úgy, hogy nem hagytunk fenn valamelyes kételyt vagy nyilt kérdést. Egy világos alapelv húzódik végik azon az egész programmon, a melyet kifejtettem. Ez az összes népek és nemzetiségek igazságának és ama jogának alapelve, hogy azonos feltételek mellett szabadon és biztosságban éljenek egymás mellett, tekintet nélkül arra, vajjon erősek-e vagy gyengék.

 

Ha ezt az alapelvet nem veszszük alapul, úgy a nemzetközi igazságosság épületének egyik része sem állhat fönn. Az Egyesült-Államok népe más alapelv szerint nem cselekedhetik és kész ez alapelv megvédelmezésére életét, becsületét és mindazt, a mivel rendelkezik, feláldozni. Elérkezett az emberi szabadságért való e kulmináló végső háborúnak erkölcsi tetőpontja. Az amerikai nép kész saját erejét, legfőbb czélját és saját tisztességét és odaadását próbára tenni.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A kőbaltától a „negyvenkettesig” A kőbaltától a „negyvenkettesig”
A fegyver története az emberiség történetével kezdődik. Az ősembernek...
A tőzsdei lanyhaság okai A tőzsdei lanyhaság okai
Bár lanyhaságra tulajdonképpen nincsen ok, – arról nem is...
Kincs Gyulát ünnepli Zilah Kincs Gyulát ünnepli Zilah
Zilahon, az ős Wesselényi – kollégiumban egy tanárt ünnepeltek,...
Újabban felfedezett ásványok Újabban felfedezett ásványok
Újabban felfedezett ásványok. A vén Európában eseményszámba megy, ha...
A dán vörös marha A dán vörös marha
A kis Dánia sertéstenyésztéséből és főleg tejgazdaságából él. A dán...
Szinház Szinház
Február hónap színházi eseményeiről szóló beszámolónkat a sorozat...
A toka a hölgyek réme A toka a hölgyek réme
Udvariatlan férfiak – és a bakfisok, kik el sem tudják...
Elítélt tót képviselő Elítélt tót képviselő
A nyitrai törvényszék decz. 30-ikán elitélte Valasek János...
Haditávirás száz évvel ezelőtt  2. Haditávirás száz évvel ezelőtt 2.
A végzet azonban ugy akarta, hogy Chappe-távjelző készülék ne legyen...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98