Dtum
Login with Facebookk
1921 | December

Jég van

- Jég van, jég van! – zümmögi ez a Budapestnek nevezett emberi boly és a csipős hideg csillogó örömöt csókol a könnyebb szivü emberek szemébe, a könnyebb szivüekébe, akik nem egykönnyen fekszenek le a bajok, bánat sötét sejtelmek és mult megpróbáltatásoknak szomoru jövendő fekete zászlaját lobogtató hengere elé.

 

- Jég van, jég van! – ezzel ébred akaratán kívül is papa, meg mama, mert a kicsike boldog izgatottsággal ráncigálja a dunna szélét, ezt tálalják a fiatal és néha idősecske férj elé is a leveses tányér mellé, ezzel köszöntik egymást reggel gimnázista fiuk és felsőbb leányok, ezt suttogja bankárja fülébe a kis szinésznő.


- - Jég van, jég van! – szalad végig a városon a hir, örömmel, játékosan, nem ugy, mint hajdanán, mikor sötét és nehéz napokat, keserves küzködést, jégtáblákkal való halálos birkózást jelentett, mikor felszedték a Pest-Buda között kifeszített repülő hidat, mert zajlott a Duna.


Korcsolyák csörömpölnek, orrocskák piroslanak, szvetterek domborodnak, kecses ivek rajzolódnak a sima tükörlapra, néha egyedül, de inkább párosával.


Drága, jó dolog ez a korcsolyázást és biztosan a kedves szülők megkerülésére találta fel a pajkos Ámor. Mert ugyan hol lehet még másutt kezet sokáig a kézben tartani, szorosan egymáshoz simulni, udvariasan, de némi célzattal támogatni, kart a drága női derék köré fonná gyanutlanul? Még a bálteremben sem, mert a mama éles szeme hamar észreveszi, ha a kisasszony a kelleténél több tourt táncol a fiatal urral egymásután, de itt: a derék fiatal lovag még köszönetet is kap, ha órákhosszat bajlódik, bíbelődik őnagyságával, vigyáz rá, oktatja, tanitja.


És estenden, ha autóbuszra ülsz, tele van a jégről jövőkkel. Itt is, ott is leszáll egy urfi, meg egy hölgy és alig szól a kalauz villamos csengője: már láthatod, hogy a kettő összefüzi a karját, egymásfelé hajtja a fejét, nem is szólnak, de a lábuk összevágó mozgása mindent megmond. És a villamos megállónál ugyanez a kép. És a körutakon, az Andrássy-uton, a kis utcákban: mindenhol. Kedves gonoszkodás szól az emberben: - Talán nem is voltak a jégen.


A tanulsága pedig minden ennek csak annyi, hogy hiába hivatalos évszaka a szerelemnek a tavasz, a fiatalság könnyen tulteszi magát a nagyképü időbeosztáson, nekik minden évszak jó, a szerelem tavasza náluk március huszonegyedikén kezdődik és – március huszadikán végződik.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98