Megöltek és kiraboltak egy hetvenéves asszonyt

Vakmerő és példátlanul véres rablógyilkosság történt vasárnap délután a főváros legforgalmasabb helyén, az Andrássy-út 79. számú bérpalotában. A rablógyilkosságot csak hétfőre virradó éjszakán vették észre, amidőn a meggyilkolt hozzátartozói hazajöttek a rémes tett színhelyére.

A rendőrség nagyarányu nyomozást inditott, a tettes azonban mindezideig nem került meg, bár alapos gyanú alatt egy letartóztatás már történt s ezen a nyomon folyik tovább a tettes kideritése.

Stein Sándor, a Palermo-kávéház ruhatárosa, feleségével és Svájcból hazaérkezett rokkant fivérével hétfőre virradó éjszaka, körülbelül fél egy táján jött haza Andrássy-út 79. harmadik emelet 27. szám alatt lévő lakására, ahonnan vasárnap délután négy óra tájban távozott el, a lakásban egyedül hagyva feleségének vele együtt lakó édesanyját, a hetven éves özvegy Breitner Lajosnét.

Szokása szerint ő ment előre a lakásba s már az is gyanut keltett benne, hogy a kulcsot nem tudta betolni a zárba, mert belülről volt, amit pedig Breitnerné máskülönben kiszokott huzni. Az ajtó nem volt lezárva és Stein Sándor belépett a konyhába, felgyujtotta a villanyt, s az üvegfallal elválasztott konyharészben a tüzhely és a konyhaasztal között, vérében feküdve találta özv. Breitner Lajosnét.

Abban a hitben, hogy az utóbbi időben gyengélkedő öregasszony rosszul lett és elájult, föléje hajolt és ruháját kezdte bontogatni, Breitnerné még életben volt, nyöszörgött és a vér ömlött belőle. Ekkorra vette észre Stein Sándor, hogy a nő jobb oldalán a bluz több helyen keresztül van szurva és a bordák közül omlik a vér.

Mivel Breitnerné a konyha padozatán oldalt elnyulva feküdt, Stein felemelte a nőt s megállapította, hogy koponyája be van törve és az agyvelő részei kifordulva fekszenek a szerencsétlen asszony mellett. Ekkor értek föl a lakásba Stein felesége és öccse, akik betegségük miatt lassabban tudták megtenni a háromemeletes utat. Steinné rémes sikoltozásban tört ki, amikor megpillantotta vérében fetrengő édesanyját, az óriási bérpalota lakói is összefutottak a kiáltozásra. Rögtön a rendőrségért és a mentőkért telefonoztak.

Néhány perc alatt megérkeztek a mentők és csakhamar megérkeztek autón a rablógyilkosság színhelyére Kalmár Béla rendőrtanácsos és Sárközy Sándor detektívfőnökhelyettes, Angyal László és Deák Albert detektivfőfelügyelők, csoportjaiknak detektivtagjaival, akik rögtön hozzáláttak a büntény részleteinek megállapításához.

A mentők mindenekelőtt bekötözték az eszméletlenül lévő és halálos kínok között vonagló áldozatot és megállapították, hogy a jobboldali hatodik és hetedik borda közül három centiméteres, szurástól eredő seb van s ezenkívül még négy szurástól eredő sebet találtak. A koponyán 10-12 centiméteres csonttörést találtak, a koponyacsont beszakadt az agyvelőbe. Az orvosok ideiglenes kötést tettek az asszonyra és beszállították a Rókus-kórházba, ahol a dr. Diezl osztályán, a huszas számu kórteremben helyezték el.

Özv. Breitner Lajosné, a rablógyilkosság áldozata hétfőn délelőtt 9 órakor belehalt sebeibe. Agonizálása közben egy pillanatra sem nyerte vissza öntudatát s a bűntényre vonatkozólag semmi közlést nem kaphattak e réven a nyomozó hatóságok.

Egy kisleány látta a gyilkost. A rendőrség vasárnapra virradó éjszakán, fél egytől, reggel öt óráig a helyszinen végzett nyomozó munkát, ugyanebben az időben azonban, már detektivek járták sorba a zugszállókat és a gyanuba vett egyének lakásait.

Legelsősorban az Andrássy-út 79-ik számu bérpalota házmesterét, Kaba Józsefet és feleségét hallgatták ki. A házmesterné előadta, hogy este tiz órától éjféli tizenkét óráig ő nyitott kaput, s ekkor férje váltotta föl a kapunyitásba. Idegen ez idő alatt sem be nem jött a házba, sem el nem távozott. Ezt a leghatározottabban állították és azt kétségkivül igazolták kis.

A házmesterné előadta, hogy gyanuja egy koldusra irányul, aki egy idő óta sorba járta az emeleti lakásokat is és igen követelőzően lépett fel. Ez az ember vasárnap délután is bement a házba és azt is látta, hogy fölment az emeletre. A koldus mindössze tiz-tizenöt percig volt benn az épületben, s ugy ahogy jött, kapott tarisznyájával a vállán, közömbösen távozott. A rendőrség intézkedett, hogy előkeritsék a koldust, akiről a házmesterné pontos személyleírást adott.

Sokkal lényegesebb vallomást tett a detektívek előtt a harmadik emelet egyik lakójának kis unokája. A gyilkosság színhelyével szomszédos lakásban lakik Stern Fülöp, akinél vasárnap délután négy és öt óra tájban látogatóban volt tizenkét éves unokája, a kis Grünhut Margit. A kis leány ebben az időben kinjárt a folyosón és jajgatást, segélykiáltást hallott. Nagyapjának is elmondotta ezt, de ez nem tulajdonított nagyobb jelentőséget a dolognak. Erre a kisleány megint kiszaladt a folyosóra, s ekkor látta, hogy a mellettük lévő 27-es ajtó kinyilik és egy beesett képü férfi dugja ki a fejét az ajtónyiláson. Közvetlen utána ki is lépett a férfi, aki a hóna alatt bőrtáskát szorongatott és miután idegesen körülnézett, a főlépcső felé sietett és eltávozott. Az illető magas termetü, széles vállu férfi volt, rövid kabátján hátul spángnit viselt.

A detektivek Stein Sándor közlései alapján, már sejtik, hogy ki lehetett a gyilkos, s a fenforgó gyanuokok alapján előzetes letartóztatásba helyezték az alaposan gyanusított ember menyasszonyát, aki a Palermo-kávéházban ruhatárosnő. A ruhatárosnő vőlegényének tartózkodási helyét nem ismerik még, de minden intézkedést megtettek kézrekeritésére. Nyomos okok alapján azt hiszik, hogy ez az ember a gyilkos.

A nyomozás megállapította, hogy a gyilkos magával hozott, hegyes kis késével kezdte meg véres munkáját. Ezt a kést megtalálták a konyhaszekrényen. A szurások következtében egészen össze volt görbülve, s ezzel nem is lehetett volna végrehajtani a büntényt. A gyilkos erre egy éles konyhakéssel folytatta munkáját, s ezzel okozott sulyos sebeket az áldozat bordái között. De még ez a szurás sem volt halálos, s erre a konyhaasztal alatt lévő súlyos rézmozsár törőjét kapta kézbe s bezúzta vele az öreg nő koponyáját.

Amikor igy elnémította áldozatát, nekiesett a szekrényeknek, mindent felforgatott bennük, s ugy látszott tudomása volt róla, hogy Steinék ott őrzik értéktárgyaikat. Megtalálta az egyik bársony női táskát, amelyből kivett egy női aranyláncot órával, három briliáns gyűrűt, néhány ékkövet és egy ezüstfedelü női erszényt. Elvitt ezenkivül kétezer darab ezüst egy- és ötkoronásokat és két pár ezüst evőeszközt. Az egészet belerakta Steinék kis sárga utazótáskájába, amelybe belegyömöszölt még néhány darab fehérnemüt és egy darab sámfára huzott lakkcipőt is.

A gyilkos rendkivül ideges lehetett, mert a szoba padlóján elszórva aprópénzt és ezüst koronákat találtak, s véres ujjlenyomatokat is megállapitottak az ajtókilincsén. A nyomozást a legszélesebb mederben folytatják s a detektívek megállapítása szerint a legközelebbi huszonnégy órán belül kézre fogják keríteni a vakmerő rablógyilkosság tettesét.