Dtum
Login with Facebookk
1923 | Január

Új elem - Hafnium

A gyorsan haladó atóm-kutatás újból fontos eredményt mutathat fel. A tavalyi Nobel-dij nyertesének, Niels Bohr kopenhágai professzornak mélyreható elméleti munkálatait koronázta az a siker, hogy megtalálták a még hiányzó elemek sorából az elsőt és pedig az elmélet követelte tulajdonságokkal.

A természettudományok történetében mindig kiemelkedő mozzanatot jelentett, ha egy elmélet nemcsak az ismert tapasztalati tényeket birta megmagyarázni, hanem olyan új jelenségek létezését is állította, amelyeket később a kisérleti kutató valóban megtalált. A megjövendölt adatok és a talált eredmények összevágása megszűnteti az elmélet iránt táplált kétkedést, erősíti a kutatók önbizalmát és rendesen nagy lökést ad az illető tudományág fejlődésének.

Az elemekről való ismereteink az utolsó húsz év alatt – a radioaktivitás felfedezése óta – tökéletesen megváltoztak. Nem az atómsúly többé az elem legfontosabb jellemzője, hanem a „rendszám”. Kiderült, hogy az atóm nem tömör alakulat, hanem egy naprendszer kicsinyített mása: a középpontban van a pozitiv elektromos töltésű atómmag, körülötte pedig, aránylag nagy távolságokban, negatív töltések, ú. n. elektronok keringenek.

Számuktól és elhelyezésüktől függ az elem kémiai jellege. Az a szám, mely megmutatja, hogy a magban hány szabad pozitiv töltés van, az elem rendszáma. A rendszámok sorrendjének csoportosított elemek összességé alkotja a periodusos rendszert.

Bohr elmélete szerint a mag körül keringő elektronok csakis bizonyos meghatározott (köralakú, illetőleg elliptikus) pályákon mozoghatnak s ha valamely elektron külső hatás (fénybesugárzás, vagy igen magas hőmérséklet.) következtében kitér eredeti pályájából, akkor egy más meghatározott pályába ugrik át.


Ez az ugrás energia-fogyasztással jár, ha az elektron a magtól távolodott, míg ellenkező esetben energia termelődik, melyet az atóm kisugároz. Így keletkezik egy vonal a színképben. Minthogy bonyolúltabb szerkezetű atómokban számos elektron-pálya s az átugrásra sokféle lehetőség van (pl. az 1. körből a 2., 3., 4., 5-be; a 2.-ból az 1., 3., 4., 5-be stb.), a színkép sok vonalból fog állani.

E tisztán mechanikai, illetőleg elektromos követelmények alapján, több elemre nézve kiszámította Bohr, hogy mindegyik elektron-átugrási lehetőségnek mekkora hullámhossznál felel meg színkép-vonal, más szóval elméleti alapon fontos összefüggést vezetett le a atóm szerkezete, az elem színképe és kémiai jellege között.

Az ismert legmagasabb rendszámú elem az uranium, rendszáma 92; a hidrogén rendszáma 1. Az atómelmélet szerint e két elem közt 90 elemnek kell lennie, sem többnek, sem kevesebbnek. Eddig azonban csak 84 volt ismeretes: hiányzott a 43., 61., 72., 75., 85. és 87. rendszámú. Mint látható, az egész atómelmélet szempontjából fontos, hogy a hiányzó elemeket megtalálják.


A 72-es elemnek Bohr szerint a zirkonhoz hasonlónak kell lennie. Honfitársunk, Hevesy György és Coster D. holland fizikus (mindketten Kopenhágában) a legmodernebb eszközökkel, Röngten-spektro-graphiai módszerek segélyével keresték ezt az elemet, és egyes grönlandi és braziliai zirkon-tartalmú ásványok, továbbá zirkon-készítmények vizsgálatánál fel is fedezték. Hafnium-nak nevezték el, Bohr szülővásora tiszteletére („Hafnia” Kopenhága ősi neve).


A hafnium Röntgen-színképének minden vonala pontosan az elmélet követelte hullámhossznál van s a vonalak csoportosulása és viszonylatos erősségük is megegyezik az elmélet követelményeivel. Az elem kémiai tulajdonságai tényleg a zirkon-éhoz hasonlók, a két elem szétválasztása azonban mégis sikerült.

Érdekes, hogy a hafnium nem ritka elem, hanem mintegy 5 %-át teszi a földön lévő zirkon mennyiségének, az ismert földréteg 1/100.000 része áll tehát hafniumból, melynek elterjedtsége a lithiuméval hasonlítható össze. Hogy előfordul-e égitestekben is, még nem tudjuk.


Zechmeister László.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Az elemek periódusos rendszere Dmitrij Ivanovich Mendelejev
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Nevető bankok – síró gazdák Nevető bankok – síró gazdák
Mégis csak jó világ van nálunk. Ujév óta csupa dicsekvés az ujságok...
Dayka Margit gyerekszerepekben Dayka Margit gyerekszerepekben
Esküszöm, könnyezve tapsoltam Dayka Margitnak, csak a...
Álarczosmenet Álarczosmenet
Elek Arthúr eddig leginkább mint figyelmes és hozzáértő kritikus s...
Bogáthy Erna a női vívóbajnok Bogáthy Erna a női vívóbajnok
A Magyar Vívó Szövetség a Műegyetem aulájában rendezte Magyarország...
Középiskolák intézeti tornaversenye Középiskolák intézeti tornaversenye
A budapesti középiskolák nagy tornaünnepélye volt péntek, szombat és...
Gorkij becsülete... Gorkij becsülete...
A világhírű orosz írónak ugyan megesett! Maxim Gorkij tudvalevőleg...
A kormány eskütétele A kormány eskütétele
Április 8-ikán tették le az új kormány tagjai az esküt Ő Felsége...
„ Monna vanna” – opera „ Monna vanna” – opera
Maeterlinck világhírű drámájából, a „ Monna Vanná”-ból...
A legujabb erőforrás A legujabb erőforrás
Ki tudja, hogy a jövő embere nem fog-e mosolyogni a mi gépeinken s...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98