Dtum
Login with Facebookk
1904 | Március

A rádium

Ha öt esztendővel ezelőtt azt mondta volna valaki, hogy lehet olyan anyag, a mely önmagától világít és terjeszt meleget, - mint a minő anyagnak ma ismerjük a rádiumot, - bizonyára azt felelték volna, hogy az illetőnek fogalma sincs a természet megállapított törvényeiről s tudatlan ábrándozó. Olyan anyag nemcsak hogy nem létezik, de nem is létezhetik. Mert a természet legfőbb elve az erő megmaradása. A mi van, az nem lehet semmivé, és a semmiből nem lehet valami. Az erő módosúlhat és átalakúlhat, de mikor hővé vagy munkává alakúlt át, megszünik létezni mint erő. Ez a törvény uralkodik az egész természeten, az idők kezdetétől fogva örökkön örökké; e törvény alól nincsen kivétel, és nem is lehet.

Így itélt volna minden tudós és mindenki, a ki a természettudományokhoz némit konyít. És a rádium mégis létezik! Hőt és fényt bocsájt ki magából, a nélkül, hogy valamit is veszítene akár anyagában, akár erejében. Igaz, hogy világító ereje is, hőfejlesztő képessége is gyönge, de ez nem változtat a jelenség megmagyarázhatatlan voltán.

Egy gramm rádium csak annyi fénysugarat bocsájt ki magából, a mennyi tiz deciméter felületű papirlapot képes annyira megvilágítani, hogy a rajta levő irást olvasni lehet. Egy nagyobbacska szoba megvilágításához legalább is egy kilogramm rádium kellene, - ha oly világosságot akarnánk, mely a villamos-lámpáéval fölér.

A rádium hőfejlesztő képessége is csekély. Mintegy fél decigrammnyi kell belőle, hogy egy hőmérő mellé helyezve az másfél Celsius fokkal többet mutasson. Bizonyos viszonylatban azt lehet mondani, hogy a szén hőfejlesztő képessége nyolczvanszor nagyobb, mint a rádiumé.
Mondjuk például, hogy egy darab szén egy óra alatt képes felolvasztani akkora jégdarabot, melynek sulya épen olyan mint a széné; ugyanekkora hőhatást a rádium csak nyolczvan óra alatt tudna előidézni. Egy egész kilogramm rádium csak három és egy harmadnap alatt olvasztana meg egy kilogramm jeget, ha egymás mellé helyeznék a két anyagot.

De hát a szén teljesen elégne ez a alatt az egy óra alatt. Nem maradna belőle más, mint füst, hamu és szénsav, mely utóbbi a levegőben vegyülne el. S nem maradna többé az, a mi volt, nem adna többé semmi meleget. A rádium pedig nem változnék át azalatt a nyolczvan óra alatt semmikép, se anyagából nem veszítene el számbavehető s lemérhető mennyiséget.
Megmaradna egész tömegében rádiumnak, továbbra is sugározná ki magából a hőt, a következő nyolczvan óra alatt, sőt nyolczvan nap, nyolczvan év, nyolcvan század alatt.

Becquerel számításokat csinált, s arra az eredményre jutott, hogy a rádium egy millió eszendő alatt is csak egy részét vesziti el hő- és fénysugárzási képességének.
Ebben áll a rádiumnak az a tulajdonsága, mely egyedüli, s melyet a természettudományok mai állásán megmagyarázni, okokra vagy törvényekre visszavinni senki sem tud.

Ismeretes, hogy a rádiumot nehány esztendővel ezelőtt Curie párisi tanár és neje fedezték föl. Véletlen jöttek rá, - kisérletezés közben. Az asszony, - Skladowska a leánykori neve, s tanár egy párisi főiskolában - érdeklődött azon sugarak iránt, melyeket Becquerel az uraniumban fedezett föl, s melyek a Röntgen-sugarakhoz hasonlók. Hogy vizsgálhassa e sugarakat, egy csehországi bányából, Joachimsthalból szurokfényle nevű ásványt hozatott, tudván, hogy ebben mint melléktermék, uranium is foglaltatik. S aztán megkezdte a kisérleteket.



Férje – az egyetem nagynevű tanára – maga is érdeklődni kezdett a dolog iránt. Majd ő maga kezdte folytatni neje kisérleteit, s egy új elemet fedezett föl, melyet lengyel származású neje hazájáról Polonium-nak nevezett el. Aztán kutatott tovább, vizsgálta a poloniumnak sajátságait, s közben rájött, hogy a vizsgálat alá vett anyag még egy más idegen testet is foglal magában ezen felül. Midőn megkapta ennek az anyagnak brómsóját (brómmal való vegyületét), semmi különöset se vett rajta észre.

Szürkés fehér test volt az, melyből csak is egy csipetnyit állított elő, s mely egészen érdektelen anyagnak látszott. De mikor sötét szobában nézte ezt a fehér port, gyönge világosságot kezdett az maga körül terjeszteni. És ezt a világosságot egyformán lehetett látni a sötét testeken keresztül is. A vizsgáló egy deszkadarabot tehetett szeme és e por közé, vagy tehetett egy vastag vas- és ólomlemezt, akkor is csak úgy látta ezt a fényt, mint mikor közvetlenül nézett rá. Ezt az új testet, mely annyi fejtörést volt okozandó a tudósnak, rádiumnak nevezte el Curie.

Azonnal hozzálátott, hogy azt nagyobb mennyiségben lehessen előállítani. Páris mellett a régi Ivry-temető mellett nagy laboratóriumot rendezett be, a hol a Jochimsthalból hozatott, (s eddig hasznavehetetlen gyanánt félredobott) anyagot földolgozzák s rádiumot állítsanak belőle elő. Az eljárás felette költséges és hónapokig tart. Eddigelé mindössze valami négy grammot sikerült előállitani, s ezzel kisérleteznek a világ összes tudósai.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Kutatások a rádium tulajdonságaról
Kántor Judit

Eleinte a rádiumnak, hogy úgy mondjuk, ártatlan természetű tulajdonságait állapították meg. Ilyen például, hogy a foszfor, melynek különben sárgás a szine, azonnal vörösnek látszik, ha rádiumot hozunk a közelébe. Ilyen, hogy viola szinűre festi az üveget, és hogy meg lehet segitségével különböztetni az igazi gyémántot a mesterségestől. Az igazi gyémánt tündöklő fényben ragyog a rádium sugaraiban, ellenben a hamisitvány sötét marad.

Később rájöttek arra is, hogy a rádium kétféle fénysugarat bocsát ki magából. Az egyik a közönséges fénysugár, melyet az éther rezgéseivel magyaráz a fizikus, a másik olyanféle, mint a Röntgen nevéről elnevezett sugár, mely a sötét testeken is áthatol.

Ezt a másikat úgyszólván szuverén teremtőképességgel löveli ki magából a rádium, a nélkűl, hogy erejéből ez által valamit is veszitene, a nélkül, hogy a benne felgyülemlett energia megfogyatkoznék, úgy, hogy a tett megfigyelések szerint ez az energia millió és millió esztendők alatt ki nem apad.

Olyan anyag ez tehát, mely semmiből erőt állít elő, tehát teremt s melynek teremtőképessége sok millió esztendők alatt ki nem merűl.

Szinte csodálatosak azok a hatások, melyeket a rádium az élő szervezetre gyakorol.
Kezünkbe véve egy üveget a melyben rádium van, semmi szokatlant sem érezünk, de hosszabb idő mulva kisebesednek az ujjaink. Ezt elkerülendők, vastag ólomlemezt szoktak tenni az üveg fenekére, de ez is csak mérsékli és nem enyészti el a hatást. Maga Curie ez őszön előadásokat tartott Londonban a rádiumról s kisebesedett ujjakkal jött vissza Párisba. Hosszabb idő alatt a rádium nagyobb mennyisége pedig megöli a szervezetet a puszta közelségével is.

Az első ily kisérleteket egereken végezték. Nyolcz egeret zártak el egy kalitkába, két öreget és hat fiatalt, a kalitka mellé pedig igen kevés, összesen öt centigrammnyi rádiumot helyeztek el. Az egerek nem érhettek a rádiumhoz, annak csak sugarai érhették őket s mégis nehány nap alatt megkopaszodtak, aztán megvakultak, végre megdöglöttek. A fiatalok 12-13 nap alatt pusztultak el, az öregek a tizenötödik napon, mialatt előzőleg vigan futkároztak a kalitkában s mindvégig jól ettek. Tavaly májusban tették ezt a kisérletet, azóta több hasonlót is végeztek. Minden kisérlet alá vett állat elpusztult rövidebb vagy hossazbb idő alatt, ha elegendő mennyiségű rádiumot tettek közelébe.




Danys párisi tudós, ki e kisérleteket végezte, azt a meggyőződését fejezte ki, hogy egy kilogramm rádiummal ki lehetne ölni Páris egész lakosságát, úgy hullanának el az emberek, mint őszszel a legyek, a nélkül, hogy valaki is tudná vagy érezné, mi a baja s honnan származik a veszedelem.

Nevezetes az a kisérlet, melyet Danys a moly álczáival tett. Ez álczák szintén pusztultak a rádium hatása alatt, de ha csak egy ideig voltak kitéve a sugaraknak, akkor életfolyamuk nem szakadt meg, csak fennakadt. Azaz éltek tovább, de lassan kifejlődtek. Megmaradtak álcza állapotban három annyi ideig, mint a mennyi idő alatt rendesen pillékké kellett volna változniok. Az történt velök, mint a mi egy fiatal emberrel akkor történnék, ha húsz éves alkatát és erejét megtartaná egészen hatvan éves koráig.

Bebizonyosodott az is, hogy a rádium sugara mindenféle baczillust kiöl, azért megpróbálták felhasználni e sugarakat különféle betegségek gyógyítására. Állítólag rákot gyógyítottak segítségökkel, de miután a betegség csak évek múlva szokott kiujulni, korai lenne ez irányban kimondani az ítéletet. Kezeltek vele lupus betegeket is. Az egész eljárás abból állott (Danlos tanár útmutatása szerint), hogy egy platina- és rézlemez közé tett rádium darabkát oda értettek mintegy tizenöt perczig a sebhelyhez. Négy hét alatt a bőr megfehéredett s nyoma se látszott a lupusnak.

Gondoltak arra is, hogy a tüdő vagy a gyomor oly betegségeit is gyógyitsák rádiummal, melyeket baczillusok okoznak. De e tekintetben két nagy akadálya van a kisérleteknek. Az egyik az, hogy a rádium hatása végzetes lehet nem csak a baczillusokra, hanem a beteg emberre is. A másik az, hogy nagyon kevés rádium áll a tudós rendelkezésére, a melylyel kisérleteket lehetne tenni.

A mi ez utóbbi nehézséget illeti, azon úgy látszik, rövid idő alatt segíteni fognak. A legújabb időben azt a felfedezést tette Curie, hogy ez a csodálatos anyag abban is csodálatos, hogy tulajdonságait egyes más testekre is át tudja ruházni. Egyik fenti rajzban mutatjuk be a készüléket, melyet Curie állított össze. Három üveg lombik van üvegcsővel összekötve; az R betűvel jelölt lombikokban rádium oldat van, az A és B lombikban pedig valamely idegen anyag, például horganysó oldata.

Ha e két utóbbi lombikból kiszivattyúzzuk a levegőt s az F-el jelölt csapot zárva hagyjuk, semmi különös hatást nem veszünk észre. De ha kinyitjuk ezt a csapot, akkor az A és B lombikok tartalma is elkezd világitani, mint a rádium. Ha aztán a B lombikot valami nagyon hideg folyadékba, például cseppfolyós levegőbe mártjuk, akkor az A lombik elsötétedik, a másik pedig annál fényesebben világit. Ha pedig némi idő múlva szétszedjük a készüléket, akkor az A és B lombikokban foglalható horganysó több hétig a rádiumnak minden sajátságos tulajdonságát mutatja; úgy szólván hatásaiban egy időre maga is rádiummá válik.

S ez a hatás, melyet a rádium más testekre, kivált egyes sókra gyakorol, átadva számukra a maga tulajdonságait; nem kevésbé megmagyarázhatatlan, mint egyéb tulajdonságai.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Curie és neje rádiumot készítenek Curie előadást tart a rádiumról a párisi egyetemen Az igazi gyémánt tündöklik a rádiumtól, a hamis sötét marad Készülék egy rádiummal való kisérlethez Lupus beteg gyógyítása rádiummal Rádiummal megölt egér
Cikk-ajánló
Hogyan szabadítják ki az acélkoporsók foglyait? Hogyan szabadítják ki az acélkoporsók foglyait?
A világ még mindig annak a borzalmas hármas...
A mindentudó fotocella A mindentudó fotocella
A rádiólámpa és a fotocella az a két találmány, amelyet a legtöbb...
10-12%-kal fokozták a széntermelést 10-12%-kal fokozták a széntermelést
A tél közeledtével aktuálissá válik a szénbeszerzés. Különböző...
Az utolsó csók Az utolsó csók
Egy huszonkét éves budapesti ügyvédbojtár, - ha nincsen különös...
Az arc: az élet tükre!  Korunk nagyjai: ifjukori és mostani arcképük Az arc: az élet tükre! Korunk nagyjai: ifjukori és mostani...
A fák életkorát könnyű évgyűrűi alapján megállapítani. A szarvas...
Éhinség Oroszországban Éhinség Oroszországban
Oroszországot a forradalom mellett még nagy bajok is bántják. A többi...
A budapesti kereskedelmi kikötő épitése A budapesti kereskedelmi kikötő épitése
A magyar hajózási egyesület szükségesnek tartja, hogy a magyar...
Egy pesti bérpalota élete 1946 márciusában
Mint a kutató, aki górcső alá helyezi a mikróbákat, hogy...
Este virág, nappal macska - a legujabb divat szerint a párisi nő Este virág, nappal macska - a legujabb divat szerint a párisi nő
Vagyis a ruhák kivétel nélkül meghosszabbodtak, ha nem is mindegyik...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98