Dtum
Login with Facebookk
1924 | Január

Az óra - Időmérés a XIII. századig 1.

„Boldog órában születtett ….jó órában mondjam... szerencsétlen órában jött a világra, ütött a végórája”…

Folytathatnánk még jó ideig azoknak a közszájon forgó mondásoknak az idézését, amelyek az órával összefüggésben jelzik életünknek minden fontosabb eseményét.

Kiváló emberekről még a történelem pontosan feljegyzi, hogy mely órában születtek és haltak meg. Abban az örömbe pedig csaknem minden polyásbaba részesül, hogy a bácsik és nénik, ha kedveskedni akarnak a kis édesnek, a zsebórájukat tartják a füléhez és a csecsemő kitágult szemekkel, figyelmesen hallgatja a titokzatos ketyegést, mintha az élet kifürkészhetetlen rejtélyeit nyilnának meg előtte.

Ez az egyhangú, titokzatos ketyegés kitörülhetetlenül évődik a gyermek hallóérzékébe és gondolatvilágába. Már zsenge korában nemcsak fizikai, de lelki életének is az óramutató a legfőbb irányítója. Eleinte ez az irányitás csak testi fejlődésre vonatkozik: hogy a baba pontosan a kitüzött órában kapja a táplálékot, és egyéb szükségletét. A hatodik életévtől kezdve azonban a gyermek vállaira már kötelesek áramlanak és hogy azokat teljesíthesse, az órát kell figyelemmel kisérnie.

Ez az oka annak, hogy egy-egy kis hátulgombolós uton-utfélen megállít bennünket azzal a kérdéssel:
Bácsi kérem, hány óra?

És ha e kérdése óránkat eléje tartva kérdezzük:
No hát mondd te meg, hány... - találkozik a kis nebulók között akárhány, aki. pontosan leolvassa a számlapról az órát, sőt perceket is. Ilyenkor csodálkozunk és szinte hajlandók vagyunk azt hinni, hogy az ember a tapintás, ízlés, szaglás, látás, hallás érzéken kívül egy óraérzék-szervvel megáldva jön a világra.

Tényleg, már a legrégibb korban sulyt helyeztek az emberek arra, hogy a nappali és éjjeli idő haladását megfigyeljük. És jellemző, hogy a magyar nyelv a Nap-ra mint égitestre és a Nap-ra mint a hónap egy hányadára csak ezt az egy kifejezést ismeri: Nap, mi azt bizonyítja, hogy őseink, amikor még az ázsiai pusztákon pásztoréletet éltek a Nap állásától tájékozódtak; a pillanatnyi megállást sem ismerő Idő állásáról.

Őseinknek és általában ugy a régi, mint a természeti népeinek, a nap, a hold és a csillagok az egyedüli időjelzői. Ámde a polgáriasult emberek, a városokban és különösen a palotákban lakók, nem figyelhetik meg minduntalan az égitesteket, holott a kulturembereknek érdekében áll, hogy az idő állásáról tájékozódva legyen.

Ez a szükségérzet vezetett a legkezdetlegesebb, de legpontosabb óra: a napóra feltalására. Hogy ki volt a feltalálója ezt, sajnos nem jegyezte fel a krónika, noha e az ember inkább szobrot érdemelne, mint sok véreskezü hadvezér. A napóra feltalálója abból indult ki, hogy az ivben felkelő és leáldozó Nap a nappali időszakok legbiztosabb jelzője. És tényleg csalhatatlanabb, állandóbb és e mellett jutányosabb időjelzőt ma sem ismerünk a napóránál.

Ámde a napóra csak a lakáson kívül szabad helyen és itt is csak nappal és ekkor is csak napos időben jelzi az időt Napnyugta után, vagy borus időben a napóra mitsem ér. Nagy érdemet szerzett az az ember, aki egy olyan órát talált fel amely nemcsak a nappali, hanem az éjjeli órákat is jelezte, egy olyan órát, amely a négy fal között is teljesítette hivatását.

(folyt. köv. )

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Katonai repülősárkány Katonai repülősárkány
Valamennyi hadseregnek vannak már katonai léghajói és repülőgépei. A...
A vádirat indokolása A vádirat indokolása
Azzal kezdődött, hogy Windischgrätz 1923-ban több barátjával, akiknek...
Meteoritek, meteorvasak Meteoritek, meteorvasak
A Földünk légkörébe különböző sebességgel érkező meteoritek sebessége...
Új elektroncsövek  1. Új elektroncsövek 1.
A rádió fejlődése szorosan összefügg az elektroncsövek...
A vakbélről, állatok vakbele A vakbélről, állatok vakbele
Az állatok bélcsövének hossza, egyes részleteinek tágassága és...
A gólyák második hazája A gólyák második hazája
A gólyák, a magyar falvak várva vár kedves lakói, akiknek megérkezése...
Horthy Miklós és kora Horthy Miklós és kora
Vajjon mivel fogja kezdeni a jövendő histórikusa nemzetünk...
Kis párisi emlékezés Kis párisi emlékezés
Éppen dominóztunk akkor is, édes Ernőm, amikor te közénk toppantál a...
Litvinov Litvinov
Az elmult héten alig volt boldogabb ember e világon, mint Maxim...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98