Régebben azt hitték, hogy a színanyagok a madarak kloakájában rakódnak a tojásra. KUTTER és WICKMANN kimutatták, hogy a tojások színezése már a petevezeték végső szakaszában (uterus) megtörténik.

A színanyagok keletkezésére vonatkozólag is sokféle vélemény és föltevés ismeretes. WICKMANN (1893) a madarak testében kutatta ezt s arra az eredményre jutott, hogy a színanyagok nem a petevezetékben, hanem már a petefészekben keletkeznek és onnan a petevezetékbe vándorolnak, melynek végén a kész tojáshéjra rakódnak. De ez is csak föltevés!

Legújabban GIERSBERG 1 szövettani úton igyekezett a régi kérdést megfejteni. Vizsgálatainak eredményeként megállapította, hogy a festékanyagok a petevezetéknek abban a részében keletkeznek, amely a tojás fehérjéit választja el.

A festékanyag külön sejtekben képződik, melyeket lympho-blastoknak tart. Ezek a sejtek lassankint a petevezeték parányi vérelágazódásaiban gyűlnek össze, majd a petevezeték hámsejtjei alá vándorolnak. Innen nagy tömegben kijutnak a petevezeték üregébe, ahol a testükben történő élénk festékszemecske-képződés után szétesnek.

A festékanyag (pigmentum) tehát nem a petevezeték falában képződik, hanem annak üregében; ez magyarázza meg GIERSBERG szerint azt, hogy miért nem sikerült a petevezeték szövettani vizsgálatai alkalmával annak hámjában festékanyagot kimutatni.

Mennél mélyebbre vándorol a petevezetékben a szétesett sejtek tömege, annál inkább átalakul pigmentummá s végül csak a színanyag különböztethető meg. fehérjetartalmú folyadékba zárva. A petevezeték végső szakaszában (uterus) a nagyobb foltokká alakult pigmentum a tojás héjára rakódik s adja a tarka madártojások jellemző és ismeretes színfoltjait.