Ha az erdőkön, a mezőkön való barangolásaink alkalmával jól elrejtett madárfészekre bukkanunk, melyről ijedt és tiltakozó szárnycsapásokkal repül el kedves gazdája, akkor nem tudjuk bizonyosan, melyik jelenség köti le jobban figyelmünket: a fészek csinos, kedves külseje és ügyes, gondos elrejtése, vagy pedig a benne levő és egymáshoz simuló tojások-e?

Különösen a sokféle színű, tarka tojások lepnek meg. A madarak tojásainak változatos, tarka színe sokszor csodálattal tölti el a szemlélőt. Csak a füsti fecske, vagy a gébics apró pettyes tojásait, a pacsirtatojás sűrű apró foltocskáit, a bíbic és varja tojásainak művészies színeit, vagy az egerészölyv szép kerek tojásainak gyönyörű rajzolatú színes foltjait kell megszemlélnünk, s akkor ezeknek képei nemcsak bámulatba ejtenek, hanem szépségükkel a legnagyobb mértékben gyönyörködtetnek is.

Éppen azért különös, hogy még ma sem tudjuk a madártojások színeinek és rajzolatainak keletkezését pontosan megmagyarázni. Tudjuk azt, hogy a tojás hogyan és a madár petefészkének, valamint petevezetékének melyik részben keletkezik; nagyrészt azt is tudjuk, hogy a tojás rétegeit a petevezetéknek melyik része állítja elő, de arra nézve eddig csak föltevéseink vannak, hogy a színanyag a madár testének melyik részében és hogyan rakódik a tojások felületére.

Régebben azt hitték, hogy a színanyagok a madarak kloakájában rakódnak a tojásra. KUTTER és WICKMANN kimutatták, hogy a tojások színezése már a petevezeték végső szakaszában (uterus) megtörténik.

A színanyagok keletkezésére vonatkozólag is sokféle vélemény és föltevés ismeretes. WICKMANN (1893) a madarak testében kutatta ezt s arra az eredményre jutott, hogy a színanyagok nem a petevezetékben, hanem már a petefészekben keletkeznek és onnan a petevezetékbe vándorolnak, melynek végén a kész tojáshéjra rakódnak. De ez is csak föltevés!