Dtum
Login with Facebookk
1924 | Június

Munkabeszüntetések

Az általános pénzszűke, a bizonytalan gazdasági helyzet, a megrendelések csökkenése katasztrófálisan hat az iparra.
Vállalatok százszámra bocsátják el munkásaikat, sok esetben teljesen beszüntetve üzemeiket. A munkások elbocsátásával kapcsolatosan a vállalatok tisztviselői is az utcára kerülnek s ha eddig a kevés fizetés melletti megélhetést gyakorolták, most már a fizetés nélküli megélhetést kell végigszenvedniük. 

Hogy mi az oka az üzem-redukcióknak, munkabeszüntetéseknek, ez alkalommal nem keressük, hiszen lapunk kereteit meghaladó dolog lenne ezen okokat felsorolni. Ennek a szomorú ügynek egy még szomorúbb oldala van, a külföldi munkások alkalmazása. 

Vannak iparágak, melyek meghonosításánál kívánatos az előmunkások és műszaki vezetők esetleges importja, de ha szigorú lelkiismeretességgel esetről-esetre megvizsgálnók a külföldi alkalmazások szükségességét, száz esetnél nyolcvanszor beigazolódnék az, hogy nem feltétlenül szükséges a külföldiek alkalmazása. 

A nagyobb vállalatok tőkéje gyakran külföldi s ezen tőkével együtt behozták áttelepített gyárak régi embereit és sok esetben a magyar munkásnak csak a durva, nehezebb munkahelyen adnak alkalmazást. Szükségünk van a külföldi tőkére, de nincs szükségünk olyan irányüzemvezetésre, amely a magyar munkásokat visszaszorítja a megélhetéstől.

Ezen a földön elsősorban a magyar emberek boldogulását kell követelnünk, hiszen a hangosan műveltnek mondott nyugoti államok nem adnak letelepedési engedélyt idegeneknek még az esetben sem, ha valamelyik vállalat hajlandó a bevándorlónak munkát adni.

Utánozzuk hát mi is a nyugatot, hiszen folyton azt állítják elénk mint példát és akadályozzuk meg a magyarok rovására itt letelepedő emberek foglalkoztatását. Ha pedig bárki nem magyar honos munkást alkalmaz, az ilyen vállalatra többszörös adót rójjanak ki és az ekként befolyó összegből támogassák a munkanélkülieket.

Most az üzemredukciókkal kapcsolatban érdekes adatokat lehetne szerezni arról, hogy hány magyar ember lett elbocsátva és hány külföldi.
„Tegyen mindenki földjeiért annyit, amennyit tehet!”

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Az MBOSz válogató versenye Az MBOSz válogató versenye
A régi képviselőház már fél órával az MBOSz válogató versenyének...
Szomory Dezső nem fogadta el a Baumgarten – díjat Szomory Dezső nem fogadta el a Baumgarten – díjat
Január 18-án hirdetik ki, hogy a Baumgarten – alapítvány kiket...
Rablógyilkosság a Zugligetben Rablógyilkosság a Zugligetben
Szombaton délután a Zugligetben rablógyilkos merénylet történt....
A legnagyobb szárazföldi őslény 2 A legnagyobb szárazföldi őslény 2
Az expedíció befejezése után megkezdődött a berlini egyetem...
A futás
A futás a legtermészetesebb és legegyszerűbb neme a gimnasztikának. A...
A soffőrök A soffőrök
Akik ezt újságot kiadjuk: polgárok vagyunk. Polgári lapnak és a...
A szétnyiló híd A szétnyiló híd
Londonnak egyik érdekes látványossága a Tower.hid, a mely nemcsak...
A robogó vonatról megszökött rablógyilkos A robogó vonatról megszökött rablógyilkos
Szinte hihetetlen és csodálatosan vakmerő esetet jelentett ma délben...
„Folyó-tábornok” diadalmas legyőzői: A pontonhidak 2. „Folyó-tábornok” diadalmas legyőzői: A pontonhidak 2.
Hanem ilyen hidat építeni nem könnyű feladat. A harctéri helyzet...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98