Dtum
Login with Facebookk
1924 | Május

Szó sem lehet a vámtarifa módosításáról

Görgey István előadó nyilatkozata

Napok óta folyik a legélesebb harc a vámtarifa ellen.
Gazdasági körökben úgy hitték, hogy a kormány hajlandó lesz lényeges módosításokra. Éppen ezért szükségesnek tartottuk kérdést intézni eziránt Görgey István egységespárti képviselőhöz, a vámtarifa parlamenti előadójához, aki a következő nyilatkozatot tette a Hétfői Napló munkatársa előtt: 

– Az egységes párt szombaton tárgyalta le végleg a vámtarifa-javaslatot és azt változatlanul elfogadta. Hétfőn a pénzügyi bizottság kezdi tárgyalni a javaslatot, amellyel még a közgazdasági és földművelésügyi bizottság is foglalkozni fog. Az Ernszt–Huszár-párt is holnap foglalkozik a vámtarifa törvénytervezetével. 

– Ami a várható módosításokat illeti, már most kijelenthetem, hogy szó sem lehet semmiféle módosításról. Az egységes párt egyhangú hozzájárulása fényes bizonyság arra, hogy szükségtelen mindenfele módosítás, hiszen a legexkluzivabb agráriusok sem emeltek kifogást a vámtarifa iparvédelmi rendelkezései ellen. 

– Érdekes újítás az új vámtarifában az a rendelkezés, mely az ékszereknél értékvámot állapít meg, bár igaz, hogy e körül nehézségek lesznek a pénzügyőrök ilyen irányú szakismereteinek hiánya miatt. Ez azonban csak kísérlet, amelyet a pénzügyminiszter kívánságára vettünk be, hogy a tarifa teljes legyen. 

Munkatársunk megkérdezte a vámtarifa előadóját a javaslat legkényesebb pontjának: a 2. §-nak értelmezése felől. Ez a szakasz teljes felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy szükség esetén a vámtételeket fölemelje. Görgey István előadó így válaszolt: 

– Ez a paragrafus, amelyet ellenzéki oldalról szeretnek erősen kifogásolni, akadémikussá válik abban a pillanatban, amidőn a kormány kereskedelmi szerződést köt valamely országgal. Éppen ezzel a kérdéssel kapcsolatosan történhetnek majd lényeges módosítások a vámtételeken. Más államban is a vámtarifa-törvényben felhatalmazást adnak a mindenkori kormánynak a tételek felemelésére. Bizonyos árucikkekben ugyanis időközben olyan nagy áreltolódás következhetik be, amely feltétlenül szükségessé teszi éppen a fogyasztóközönség szempontjából a vámtétel fölemelését. 

– A szerződéskötést illetően egy példával fogok élni.
Tegyük föl, hogy Magyarország kereskedelmi szerződést köt Csehországgal. Ebben az esetben árucikkenként állapíttatnak meg a vámtételek. Minthogy pedig ugyanokkor fönnállhat az az eset, hogy Lengyelországgal nincs kereskedelmi szerződésünk, de a petróleumnál koncessziókat adtunk, ezt a vámtételt a kormány egy más állammal időközben kötött szerződés következményeképpen fölemelheti.

Ezek csak példák, de azt bizonyítják, hogy a fogyasztás szempontjából mellékes, hogy a kormány valamely áru vámtételét bizonyos országgal szemben fölemeli, hiszen abból az államból, amellyel szerződésünk van, a régi és esetleg erősen mérsékelt vámmal hozható be ugyanaz a szükségleti cikk. Ez a paragrafus jogos önvédelmi harcra ad tehát csak felhatalmazást és a belső fogyasztást nem érinti.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98